Az előrejelzések szerint Közép- és Kelet-Európában folyamatosan élénk kereslet várható az ipari és logisztikai ingatlanterületek iránt, így a CTP Csoport az évtized végére üzleti parkokból álló páneurópai hálózata méretének megkettőzését, bruttó bérelhető területének 20 millió négyzetméterre növelését tűzte ki célul.
A CTP jelenleg mintegy 10,5 millió négyzetméter bruttó bérelhető ipari és logisztikai ingatlan tulajdonosa és üzemeltetője. A társaság a legfontosabb közép- és kelet-európai piacokon, valamint Németországban, Ausztriában és Hollandiában mintegy 20 millió négyzetméternyi fejlesztési területportfóliót állított össze, amely alapján 2030-ig további 10 millió négyzetméternyi terület fejlesztését tervezi. A jövőbeni 20 millió négyzetméteres állomány pedig várhatóan évi 1 milliárd eurós bérletidíj-bevételt generál majd.
A vállalat erőteljes keresletet tapasztal a meglévő és az új bérlői körében mind az új helyszíneken tervezett fejlesztései, mind pedig a már működő CTParkok bővítései iránt. A keresletet a következő tényezők együttese erősíti: a „nearshoring” (telephelyek, beszerzési források közelebb hozása) és a „friendshoring” (baráti, szövetséges országokban működő partnerekkel folytatott üzletelés) bővülése; az infrastruktúra javulása; a változatos és bővülő gazdaságok; az e-kereskedelem alacsony bázisról induló, egyre gyorsuló növekedése; valamint a képzett munkaerő és a robusztus munkaerőpiaci alapok.
A régiós piacokon az ipari és logisztikai ingatlanok iránti kereslet a nyugat- és dél-európainál várhatóan gyorsabban nő majd. A cég piackutatási jelentése számos tényező vizsgálata alapján a következő öt kulcsfontosságú tényezőt állapítja meg, amelyek az ágazat folyamatos növekedését támogatják a KKE-régióban:
Képzett humán tőke
A KKE-piacok versenyképes – a szállításnál, a tárolásnál és a feldolgozóiparban átlagosan a nyugat-európai árak egyharmadánál is alacsonyabb – áron kínálnak képzett munkaerőt. A Közép- és Kelet-Európai régióban a szállítás és raktározás, valamint a feldolgozóipar területein az átlagos heti munkaidő meghaladja az EU-27 átlagát. Eközben a rendelkezésre álló képzett munkaerő-állományt a „fordított agyelszívás” is növeli: egyre több fiatal szakember tér haza Nyugat-Európából, részben az alacsonyabb személyiadó-kulcsok miatt. A KKE-országokban a 2022. évi angol nyelvtudás-index (Szerbia kivételével) meghaladja a Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban mért indexeket.
Összekapcsolódó piacok
A 2000-es évek óta jelentős infrastrukturális fejlesztések – különösen a közúti közlekedésben – biztosítják a régión belül és a régió és Nyugat-Európa közötti hatékony áruszállítást. 2015 és 2020 között a GDP %-os arányában Lengyelország kivételével mindegyik KKE ország infrastrukturális fejlesztései meghaladták az EU átlagát. A folyamatos fejlesztések javítják a légi összeköttetéseket, míg a KKE fő konténerkikötői a „Hamburg-Le Havre térségi” kikötők alternatíváiként fokozatos keresletnövekedést tapasztalnak, különösen a Közel-Keletről és Kínából érkező útvonalaknak köszönhetően. A folyamatos globális geopolitikai bizonytalanság és gazdasági nehézségek ellenére a javuló összekapcsolhatóság támogatja a „nearshoring” és a „friendshoring” fejlődését.
Diverzifikálódó és bővülő gazdaságok
A KKE régió az utóbbi időben erős gazdasági ellenállóképességet mutat: a reál GDP növekedés meghaladta a nyugat-európai piacok és Európa egésze által elért növekedés mértékét. A KKE GDP növekedési üteme az előrejelzések szerint 2023 és 2026 között az eurózóna átlagának kétszerese lesz. Az erős feldolgozóipari alapok, a növekvő tudás- és innovációs szektorok, valamint a KKE régióban rendelkezésre álló képzett munkaerő és Nyugat-Európa közelsége miatt a régió gyors ütemben fejlődik „nearshoring” központtá, ami tovább fűti az ipari és logisztikai területek iránti keresletet.
Növekvő belföldi fogyasztás
A gazdasági bővülésnek köszönhetően a belföldi fogyasztás a KKE régióban 2010 óta csaknem 50%-kal nőtt, ami több mint kétszerese az EU-27 átlagának. A vásárlóerő növekedésének következménye az e-kereskedelem bővülése: ez a szegmens korábban elmaradt a nyugat-európaitól, de az utóbbi időben felzárkózóban van. A KKE régióban az online értékesítések összértékében 2026-ra mintegy 25 milliárd eurós növekedés várható, ami az e-kereskedelem raktárterületében 2,8 millió négyzetméter bruttó bérbeadható területnövekedésnek felel meg azonos idő alatt, és csaknem egyenlő Budapest vagy Bukarest mai teljes piaci állományával.
Erős ingatlanpiaci alapok
A nettó kihasználtsági arányok növekedése (a bérelt állomány változása) a KKE régióban túlszárnyalta a nyugat- és dél-európai országok hasonló mutatóit, és ez a trend várhatóan a következő öt év során is fennmarad. A piacon rendelkezésre álló, bérelhető ingatlanok aránya minden közép- és kelet-európai országban (Magyarország fővárosa, Budapest kivételével) a hároméves átlag alatt áll, és várhatóan továbbra is történelmi mélypontok közelében marad, ami hozzájárul a bérleti díjak növekedéséhez. Bár az állomány minősége a KKE régióban általában meglehetősen magas, tekintettel azonban arra, hogy a piac fejlődése igazán csak a 2000-es években indult meg, az „A” kategóriás állomány kínálata egyelőre korlátozott, ami strukturális keresletet generál és a logisztikai területek további fejlesztésének erős motorja.
Címlapkép forrása: Getty Images
