A kockázatkezelésben és új lehetőségek kihasználásában is segít az ESG rendszere, versenyképesebbé teheti a vállalatokat, ha e mentén fejlődnek - emelte ki előadásában Bozsik Balázs, a PwC Magyarország ESG üzleti szolgáltatások vezető menedzsere. Az ESG szempontoknak való megfelelés több területen bír kiemelt jelentőséggel:
- Szabályozásban: A globális felmelegedés megállítása és az ÜHG-kibocsátás csökkentése rendeletek mentén történik, amelyeket helyi jogszabályokba ültetnek át. Ezek hatálya alá tartozó vállalatokat auditálni fogják, főként az ESG környezetvédelmi szempontjai alapján. A szabályozás kapcsán azonban érdemes azt is megjegyezni, hogy az ESG szempontokra vonatkozóan még nincs egységes szabályozás.
- Bankok és befektetők esetében: A szabályozók, a bankok, pénzügyi intézmények külön figyelemmel kísérik a vállalatok ESG megfeleléseit. A portfóliókat az EKB megvizsgálja, ami arra készteti őket, hogy az ESG szempontoknak megfelelő vállalkozásoknak nyújtott hiteleket részesítsék előnyben.
- EU-s és kormányzati támogatásoknál: az EU egyre nagyobb nyomást gyakorol a kormányzatokra, országokra, a támogatások kiosztásán keresztül, úgy, hogy a projektmegvalósítások során elvárják a fenntarthatósági szempontokat.
- B2B partnereknél: az ellátási láncokon keresztül is megjelenik az ESG előretörése, a nagyobb vállalatokra már kiterjed a szabályozói nyomás, nekik a beszállítóik kibocsátását is figyelembe kell venniük, így a láncolat többi szereplője is érdekelté válik a fenntarthatósági eredmények elérésében.
ESG szabályozásoknak két lába van, az egyik a bankok és befektetési szolgáltatókat ösztönzi, hogy a fenntarthatósági szempontoknak megfelelő vállalatokat finanszírozzanak, ezt fekteti le az SFDR (Sustainable Finance Disclosure Regulation). A vállalati oldalt, a vállalati transzparenciát a CSRD - Corporate Sustainablility Reporting Directive erősíti, mintegy 1200 szempont vizsgálatával. Ez a vállalatokon belül egyrészt a különböző területek együttműködését fogja igényelni, a nem pénzügyi jelentés ugyanis az egész vállalat működését érinti, másrészt a transzparenciát erősíti a vállalatnál, illetve idővel a cég partnereinél, beszállítóinál. Ezek mellett még az EU Taxonómiára is oda kell figyelni, ami egy osztályozási rendszer a vállalatok, gazdasági tevékenységek környezeti fenntarthatósági mértékének meghatározására.
A fenntarthatósági kérdés, egy üzleti stratégiai döntés.
- emelte ki Bozsik Balázs. Amit érdemes eldöntenie a vállalatoknak, hogy csak a szabályozási megfelelésre koncentrálnak az ESG kapcsán, vagy versenyelőnyt, lehetőséget nyernek ki az ESG megfelelések miatt elindított változásokból.
A transzparencia hatékonyabb működést, tájékozottabb befektetőket, és cégérték-növekedést fog eredményezni a vállalatoknál.
- tette hozzá a szakértő, majd ismertette, hogy az éteknövelés kimutatható például úgy, hogy a szempontoknak megfelelő cégeknél a befektetői kereslet megnő, árazási prémiumot eredményezve. Ami hosszabb távon szintén látszik, hogy ahogy a befektetők a transzparencia miatt standardnak tekintik az adott vállalat eredményeit, úgy idővel az árazási prémium is csökken.
Az ESG és az EU Taxonómia eszköz a pénzügyi kockázatok csökkentésére
A klímaváltozás, az extrém időjárás, a biodiverzitás szerepel a World Economic Forum globális kockázati listájának élén. Az ESG és az EU Taxonómia mind eszköz arra, hogy a hogyan lehet a fentiekkel járó pénzügyi kockázatokat csökkenteni - mondta el Barta Zsombor a Greenbors Consulting kft. alapító partnere.
A jelenlegi működési rend ugyanis semmiképpen sem fenntartható.
Az épített környezet, és az ehhez kapcsolódó mobilitás esetén sem fenntartható, hogy a jelenlegi szokásokat átvigyük például elektromos megoldásokba. Az ingatlanoknál is azt látszik, hogy az irodaházak 60%-a nem úgy, nem akkora mértékben van kihasználva Európában, mint ahogy eredetileg tervezték. A gazdaság számos területén kell tehát másként hozzáállnunk a fejlődéshez.
ESG és szabályozások
Az EU-s Green Deal a 2050-es fenntarthatósági célokat tartalmazza, a projektfinanszírozások is e szerint történnek a gazdaságban, vagyis alapvető elemmé vált a társadalmi és gazdasági fenntarthatóság. A Green Deal 2 fő pillére az ESG és a zöld tevékenységek benchmarkolása, amit az EU Taxonómia fed le. A Fit for 55 csomag egy köztes, 2030-ra vonatkozó szén-dioxid-csökkentési pályát ír elő, megfelelve a 2050-re vonatkozó Green Deal elvárásainak - ismertette a hosszú távú megfelelési előírásokat Barta Zsombor.
A CSRD és az SFDR kapcsán elmondta, hogy ezek a nagyvállalatokra és a pénzügyi szolgáltatókra vonatkozó szabályokat fektetik le, a kettő közötti átmenetet pedig az EU Taxonómia kapcsolja össze. A Taxonómiában az éghajlatváltozás mérséklése, valamint az adaptáció már definiálva vannak, de hamarosan a környezetszennyezés, a körforgásos gazdaság, a víz védelme, valamint a biodiverzitás is pontos meghatározásra kerül. Júniusra a riportálási módszertanokat is véglegesítik, és ennek megfelelően lesz kötelező 2024-től a CSRD kritériumainak megfelelő riportálás a vállalatoknál.
Mit jelentenek ezek az ingatlanpiacra, az üzemeltetőkre nézve?
A szakértő példákat is hozott arra, hogy az ingatlanpiacon az ESG egyes lábai mit jelentenek. Az "E", vagyis a környezeti szempontok egy tipikus példája lehet egy ingatlan energiahatékonysága, az "S", vagyis a társadalmi faktorok közé tartozik, hogy milyen mértékben akadálymentes egy épület, míg a "G", vagyis a kormányzási szempontokban úgy lehet jobb egy cég, ha korrupciómentes a működése, transzparens döntéshozatali módszertant alkalmaznak, és ezeket a nem pénzügyi jelentésekben is leírják.
Barta Zsombor azt is kiemelte, hogy látszik az épületenergetikai követelmények fokozatos szigorodása, újdonság például a felújítási útlevél, aminek a részleteit 2024-re dolgozzák ki. Üzemeltetési oldalról erre érdemes készülni.
ESG megfelelés nulladik lépése a menedzsment rendszer felállítása. Az adatokat rendszerezett módon kell felhasználni és transzparensen bemutatni. Egy másik, üzemeltetőket érintő feladat lehet a vállalati karbonlábnyom számítása, a kibocsátások nemcsak az irodaház tulajdonosának, az üzemeltetőknek fontosak, hanem a bérlőknek is, a közvetett kibocsátási értékekről is beszámolási kötelezettség merül fel, így a bérlők az üzemeltetőkhöz fognak fordulni az adatok megismerése miatt.
Adatmenedzsmentre kell felkészülni a közeljövőben, ezt nem lehet majd megúszni.
- emelte ki a szakértő.
Címlapkép: Getty Images
