A Parlament előtt van az „a gazdaság versenyképességének növelése érdekében történő törvénymódosításokról” szóló törvénytervezet. A tervezetben megjelent az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által szorgalmazott javaslat is, miszerint,
ha az építési beruházások megvalósítása során a közreműködő vállalkozások nem jutnak hozzá munkájuk ellenértékéhez, a valós teljesítésük mértékéig jelzálogot jegyeztethessenek be az építményre.
A törvénytervezet tágabb környezetbe helyezve az ÉVOSZ javaslatát is kezeli, amikor bevezeti az építményi jog fogalmát, intézményrendszerét, mely a XX. század első felében már a klasszikus magyar magánjog integráns részét képezte. Az építményi jog bevezetésének indokoltsága a gazdaság szereplői részéről vitán felüli. A törvénytervezet ezen részének részletes indoklása és magyarázata iránymutató: „Az építményi jog forgalomképes jog, ami azt jelenti, hogy átruházható és megterhelhető, ezen túlmenően – megszűnéséig – bármely más típusú jogutódlás tárgya lehet. Az építményi jog megterhelhetősége körében a zálogjoggal való terhelést a javaslat nemcsak ennek komoly gazdasági (finanszírozási) jelentősége miatt emeli ki, hanem azért is, mert egyben megteremti az építményi jog jelzálogjoggal való megterhelésének lehetőségét az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés által, amely a közbizalmat és a közhiteleséget magas fokon kellő biztonsággal képes biztosítani, (…).”
A törvénytervezet elfogadásától az ÉVOSZ azt várja, hangsúlyozta Koji László, a Szövetség újraválasztott elnöke, hogy az építésgazdaság teljesítései és a teljesítések megrendelői elfogadása területén kevesebb vita lesz. Felgyorsulhat a kivitelezők pénzekhez való hozzájutása, csökkentve ezzel a napjainkban növekvő építőipari lánctartozások értékét.
Hogy a fentiek mellett miért van szükség az építményi jog bevezetésére, arról a Portfolio-nak nemrég dr. Krüpl László, MRICS, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda partnere és Ingatlanjogi csoportvezetője beszélt.
Címlapkép forrása: Getty Images
