Az ingatlanpiacon az idei évet mind a keresleti, mind a kínálati oldalon alapvetően a kivárás jellemzi, ebben szerepe van a hitelkamatok emelkedésének, a csökkenő reálbéreknek, valamint az átalakuló állami támogatásoknak is. „A lakáspiacot mozgató korábbi hajtóerők hiányában még a 2024-es évben sem várható jelentős változás, azonban a szegmentálódott piacon továbbra is előfordulhatnak jó üzletkötések és a nagyobb beruházóknak kedvező piacbővítési lehetőségek” – fogalmazott Valkó Dávid vezető elemző az OTP Bank és az OTP Ingatlanpont közös sajtóbeszélgetésén.
A KSH előzetesen elérhető adatai alapján tavaly a forgalom éves alapon körülbelül 13 százalékkal esett vissza, míg az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint 2023-ban a csökkenés mértéke 25-30 százalékos lehet, ami százezer körüli tranzakciószámmal 10 éves mélypontot jelentene. Véleménye szerint
a 2008-2013-as válságnál ugyanakkor enyhébb, de akár évekig tartó lakáspiaci korrekcióval számolhatunk.
A már most is tapasztalható szegmentált piacműködés (terület, ingatlantípus, állapot, energetika szerint) tovább erősödhet és a zöld szempontok – részben kényszerből – egyre meghatározóbbak lehetnek az otthonválasztásnál.
„Az elmúlt időszakban tapasztalható lakáspiaci fordulat keresleti és kínálati oldalon egyaránt változásokat hozott. A kisebb értékű, hatékonyan üzemeltethető lakások iránt van most nagyobb kereslet. Ezek jellemzően 1-2 szobás, 50 négyzetméter alapterületű lakások. A családi házak esetében a 70-90 négyzetméteresek a legnépszerűbbek, hiszen sokféleségük miatt a házak beárazása nem egységes , valamint itt továbbra is nyitottabbak az eladók a vevői alkura." - mondta Dr. Hartlieb Balázs, az OTP Ingatlanpont Kft. ügyvezető igazgatója. Hozzátette azt is, hogy tavaly nagyobb volt az ijedség a tranzakciószámok visszaesése kapcsán, de az OTP Ingatlanpontnál nem érezhető ekkora visszaesés. A támogatások év végi kivezetése hozhat egy előrehozott keresletet, ami tovább mérsékelheti az adásvételek számának idei csökkenését. A fordulat ellenére tehát bizakodók, hiszen az év elejéhez képest szeptemberig 13 százalékkal növekedett a cég tranzakciószáma és 17 százalékkal a jutalékbevétele.
Az ügyvezető igazgató szerint részben az emelkedő rezsiköltségek miatt a lakáspiacon egyre nagyobb teret kap az energiahatékonyság, tapasztalataik szerint hangsúlyosabbá váltak az új építésű otthonok, mivel ezek már garantáltan jó műszaki és energetikai minősítések szerint épülnek, így az üzemeltetési költségek sem olyan magasak.
A használt lakások energetikai korszerűsítésének és az új zöld otthonok vásárlásának vagy építésének hitelfinanszírozási lehetőségeiről Kasziba Erika, az OTP Bank lakáshiteleinek üzletfejlesztését végző csapat szakmai vezetője számolt be.
A magas kamatok és az ügyfelek hiteltörlesztésre fordítható jövedelemének csökkenése miatt az idei évben a lakáshitelezési piacon is visszaesés várható, a 2022. évi 1200 milliárd forintról körülbelül a felére csökkenhet a volumen.
A zöld hitelcélnak való megfelelés követelményei időről-időre felülvizsgálatra kerülnek attól függően, hogy a szabályozók hogyan látják elérhetőnek a klímaváltozás mérséklésére kitűzött célok teljesülését. A Magyar Nemzeti Bank már jelezte, hogy 2023. november 1-jétől módosítja a zöld hitelcélok feltételeit, így Kasziba Erika szerint a kérdés az, hogy lesz-e elég, az új energetikai feltételeknek megfelelő új lakás, azok milyen áron lesznek elérhetők, illetve milyen áron lesznek elérhetők a meglévő lakások korszerűsítéséhez szükséges anyagok és szakemberek.
„Amikor energiahatékonyabbá szeretnénk tenni meglévő vagy új otthonunkat fontos, hogy ne az éppen kedvező árfekvésű energiahordozóhoz igazítsuk a munkálatokat, mert ezek értéke számos külső tényező hatására változhat. Ehelyett úgy kell megtervezni, hogy minél kisebb legyen az energiaigénye, és kevesebb a szén-dioxid-kibocsátása, mert akkor energiahordozótól függetlenül is alacsony marad a fenntartási költség” – részletezte Vései Eszter, okleveles építészmérnök és épületenergetikus.
A zöld ingatlanok elsősorban olyan korszerűnek mondható ingatlanok, melyek átlagos fogyasztói magatartás mellett kevesebb energiát használnak. Ugyanakkor energetikai minősítés szerint a lakóingatlan csak akkor kaphat BB besorolást – közel nulla energiaigényű –, ha az energiafogyasztása nem haladja meg éves szinten a 80kW órát négyzetméterenként. Novembertől fontos változások jönnek az energetikai tanúsításokban, a szakértő szerint összességében azonban nem szigorodnak relevánsan a szabályok, inkább felhasználóbarát és transzparens módon segítik az ügyfeleket energetikai döntéseik meghozatalában.
Címlapkép forrása: Shutterstock
