Míg a termelési volumen mintegy 7,5-8 százalékkal, addig a rendelésállomány 30 százalékkal csökkent tavaly óta. A mélyépítések volumene 45 százalékkal, az új szerződéseké 37 százalékkal esett. A lakásépítések terén sem jobb a helyzet, ott 20 százalékos az éves csökkenés, míg az építési engedélyeknél 35 százalék a mínusz.
Az ÉVOSZ a tavalyi bő 20 ezerrel szemben idén 16-17 ezer új lakóingatlan építésére számít, de 2024 még rosszabb év lehet.
Nem meglepő ezek után az építőipari vállalatok nehéz helyzete, különösen a kisvállalkozások esetén, ahol elbocsátások jöhetnek. A kedvezőtlen helyzetet erősíti, hogy az államival egy időben a magánszférában is zsugorodik a kereslet. Bár külföldi beruházók vannak, de ők gyakran a kivitelezőiket is hozzák magukkal, különösen a távolkeleti szereplők esetében. A szakértő szerint azonban az iparág még nem érte el a mélypontot. Érdemi növekedés csak akkor indulhat, ha rendeződik a finanszírozási háttér, vagyis az infláció, valamint a finanszírozáshoz szükséges hitelkamatok 5-6 százalékos szintre csökkennek.
Borús kilátások, de lehet jó megoldás
Az építésgazdaság egésze jövőre még az ideinél is nehezebb évre számíthat - mondta el a lapnak Koji László, aki szerint 2024 végéig túl kell valahogy élni a jelenlegi szélcsendes időszakot, hogy 2025-2026 körül legyen, aki felépíti a most elmaradt beruházásokat.
Az építőipar az egyik legtöbb munkavállalót foglalkoztató iparág, de a korábbi 380 ezerről 360 ezerre csökkent a szektorban dolgozók száma. Ez a teljes hazai foglalkoztatás 8,1–8,2 százaléka, emellett pedig a GDP-hozzájárulás is jelentős – 6,2 százalék. A teljes építésgazdasági értéklánc pedig 14–17 százalékos súllyal bír a bruttó hazai terméken belül.
Hamarosan azonban jönni fog egy épületek energiahatékonyságát javító állami projekt, ami enyhe segítséget fog jelenteni a szektornak a tavaly év végén kifutott otthonfelújítási támogatási program után. Ezzel kapcsolatban az ÉVOSZ is kidolgozott egy átfogó programot:
Az államnak egyébként más országokban is nagy a szerepe, különösen Dél-Európában. A skandináv országok esetében például ez az arány körülbelül 30 százalék, Németországban, Ausztriában 35-40, a kelet- közép-európai régió országaiban 50-60, míg Görögországban 80 százalék.
Címlapkép forrása: Getty Images
