Nagyot zuhant az építőipar az elmúlt év során, szeptemberben az építőipari termelés volumene 1,8%-kal csökkent az előző hónaphoz képest, éves összevetésben pedig 6%-os a visszaesés. A korábbi évek dinamikus növekedését először a koronavírus-járvány törte meg, ami után a teljesítmény még vissza tudott térni ugyan a 2019-es csúcsára, de a választások után újabb lejtmenet kezdődött.
A jövőt jelző indikátorok sem túl fényesek. A KSH számai szerint a megkötött új szerződések volumene szeptemberben éves alapon 32%-kal csökkent, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké közel 44, az egyéb építmények építésére vonatkozó szerződések volumene közel 3%-kal esett vissza.
Az építőipari vállalkozások szeptember végi szerződésállományának volumene több mint 30%-kal elmaradt a 2022. szeptember végitől. A szerződésállomány folyó áron mért visszaesése különösen akkor látványos, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a rendkívül magas infláció a mutatót felfelé húzná.
Az építőipart több tényező együttesen sújtja. A költségvetés nehéz helyzete miatt a nagy infrastrukturális beruházások jelentős része leállt, az uniós források hiánya szintén fékezi a fejlesztéseket, miközben a magas kamatok is akadályozzák az ágazati tevékenység felfutását. Mindez a lakásépítések számában is megmutatkozik, különösen, ha az átadott lakások száma mellett az építési engedélyek és bejelentések számát is megnézzük, ami a jövőbeli építési számokra utal.
Megjelentek a különadók
Kiegészítő bányajáradék
A kormány még 2021 júliusában döntött a kiegészítő bányajáradék bevezetéséről, amit azóta is változatlan formában kell megfizetnie a belföldi cementipar szereplőinek. A Magyarországra behozott cementtermékekre azonban ilyen szankciók nem vonatkoznak, így iparági szakértők szerint az importtermékek jelentős versenyelőnyhöz jutnak.
Asztalos István, a Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség elnökségi tagja és irodavezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiegészítő bányajáradék értelmében a magyarországi cementgyártók a cementtermékeik 20 000 forint/tonna – általános forgalmi adó nélkül számított – áron felüli értékesítése esetén a tényleges árbevétel, az értékesített mennyiség és a meghatározott ár alapján megállapított árbevétel különbségének 90 százalékát, kiegészítő bányajáradék formájában kötelesek havonta megfizetni a magyar állam részére.
"A 90%-os büntetőadóra a cementipari szereplők jelentős áremelésekkel reagáltak és ezt sajnos kénytelenek voltunk mi is a késztermékeink árába beépíteni. Ezzel párhuzamosan folyamatosan keressük az olyan lehetőségeket, hogy hogyan tudunk kedvezőbb áron cementhez jutni és ezáltal megfelelő ár-érték arányú betontermékeket kínálni. Mivel az importcement árak sem sokkal jobbak, ettől szenved az egész magyar építőipar, és ebből a helyzetből sajnos nem látjuk a kiutat." - mondta el Komlós Andor, a Leier Hungária Kft. értékesítésért és marketingért felelős ügyvezetője.
Tranzakciós díj és szén-dioxid kvóta adó
Az idei évben ráadásul jött két újabb adóteher is. Az egyik egy tranzakciós díj, amelynek mértéke bevezetéskor a tranzakcióval érintett térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek értékének 10%-a volt, a másik a szén-dioxid kvóta adó, amelynek mértéke 40 euró/tonna szén-dioxiddal egyenértékű magyar forintnak megfelelő összeg (az akkori 100 euró/tonna szén-dioxid kvóta 40%-a). Az adót – függetlenül a július 17-i kihirdetéstől – visszamenőleges hatállyal 2023. január első napjától kezdődően kell megfizetnie az érintett vállalkozásoknak.
A Magyar Közlöny 2023. július 17-i számában megjelent kormányrendeletre a CeMBeton, mint az Európai Cementipari Szövetség (CEMBUREAU) tagja is reagált, közleményükben úgy fogalmaztak, hogy
már most látható, hogy a tranzakciós díj és a szén-dioxid kvóta adó együttesen katasztrofális hatással lesz a cement- és mésziparra.
A szövetség úgy látja, hogy a júliusi kormányrendelet jogi szempontból is problémákba ütközik, miután az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere az uniós jogon alapul, aminek a magyar kormány által történő megváltoztatása aggályos. Ezen kívül a kvótakiosztás ingyenessége és a kvótán belüli felhasználás is egy 2012-es törvény szerint történik, amelyet egy kormányrendelet változtatott meg, de egy adónem visszamenőleges hatályú megállapítása is az alaptörvényben rögzített jogalkotási elveket sérti. Végül kiemelték, hogy
az iparág jelentős zöld beruházásokat végez, de amit a társaságok a fejlesztésre, a zöld átállásra fordítanának, azt most elviszi az újabb adó és a tranzakciós díj.
A júliusi kormányrendeletet egyébként október elején módosították, amely a különadó mértékét 40-ről 36%-ra csökkentette, de közben a tranzakciós illeték 10-ről 15%-ra ugrott. Erre az adóra hivatkozva jelentette be laptársunknál, az Agrárszektornál a minap Bige László, hogy leállítja a termelést a Nitorgénművek, majd pedig azt, hogy pert indít az ügyben. A kivetett adó tehát nemcsak az építőanyaggyártókra, hanem más iparágakra is súlyos hatást gyakorolt.
Energiaválság hatásai
A Leier szakértője kiemelte, hogy a tavaly hirtelen megemelkedett gázárak szerencsére az idei évben csökkentek, így az égetett kerámia termékeik árait a tavalyi áraikhoz képest 40%-kal csökkentették. A keresletcsökkenést viszont érzékeli a vállalat, aminek hátterében az áll, hogy az építkezők a magas kamatok miatt nem vettek fel hitelt. Az év második felére viszont a lecsökkent építőanyagárak és a kormány által nemrég bejelentett CSOK Plusz együttesen javíthatja a hangulatot. Bár a keresletnövekedés számokban még nem igazán érzékelhető, a Leier bízik abban, hogy az eddigiekhez hasonlóan most is megfelelően tudnak alkalmazkodni a piaci környezethez és továbbra is biztosítják a munkát az összes munkavállalójának. A tulajdonos továbbra is elkötelezett a további fejlesztések, beruházások mellett.
A Bakonytherm szakértői elmondták, hogy az energiaválság hatására 2022 őszén bekövetkezett gázárrobbanás miatt termékeik árát jelentősen emelni kellet, amelyet a piac nem tudott elfogadni. Azóta a termékek ára visszacsökkent az emelés előtti szintre, de az értékesítés volumene még így is csak 50%-a a 2022-es évinek.
A cég 2023-ban mindössze 5 hónapot tudott termelni a korábbi évek 10, 10,5 hónapos termeléséhez képest és már nem is fog elindulni a gyártás 2023-ban.
Az üzemszünetben a korábban elhalasztott kisebb beruházásokat, átalakításokat, karbantartásokat végzik. Bíznak azonban abban, hogy 2024 második felében már egy kisebb fellendülés jöhet a téglatermékek piacán.
Mi hozhatná el a fordulatot a hazai építőiparban?
A Magyar Cement-, Beton- és Mészipari Szövetség szerint csakis az említett különadók megszüntetése hozhatná el a pozitív fordulatot a hazai építőiparban,
míg a Leier szerint az alacsony hitelkamatok (maximum 3-4%) és a középtávon kiszámítható gazdasági környezet lenne a legfontosabb. A Bakonytherm szerint az alábbiaknak kellene teljesülniük egy jól működő építőiparhoz:
- 5% alatti lakáshitelkamatok.
- Kiszámítható, folyamatos, hosszú távú, minimum 10 éves lakástámogatási program. A támogatás mértékét lehetne súlyozni például az adott évben kiadott építési engedélyek számával: ha alacsonyabb mint 15 000 lakás, akkor növelve, ellenkező esetben csökkentve azt.
- Megfelelő számú építőipari szakemberképzés az iskolában, és/vagy harmadik országbeli építőipari szakemberek közvetítése az építőipari cégek részére.
- Állami bérlakásprogram elindítása.
- Kiszámítható gazdasági és jogszabályi környezet.
- Gazdasági növekedés, inflációt meghaladó éves béremelés és stabil munkahelyek.
Címlapkép forrása: Getty Images
