A régebbi (lakó)épületek felújításának kérdése mostanra már nemcsak az egyéni igényekből fakad, hanem a klímasemlegességi célok elérésének egyik fontos alapkövévé vált uniós, és így nemzeti szinten egyaránt. Bár egyelőre nem tudni, hogy milyen programmal, esetleg támogatással kíván Magyarország ennek megfelelni, egy jól kidolgozott stratégia estén sokak számára válhat elérhetőbbé az energiahatékonyság szempontjából korszerűtlen otthonunk felújítása.
Az épületek energiahatékonyságáról szóló EU-s irányelv (EPBD) 2023 decemberében jelent meg egyelőre csak sajtóközlemény formában, ebben azonban lefektették a legfontosabb megvalósítási célokat:
- 2030-ra minden uniós tagállamban fel kell újítani a legrosszabb állapotú szolgáltató épületek (ezek a kereskedelmi épületek, kórházak, közintézmények) 16%-át, valamint
- a lakóépületek primer energiafogyasztását 16%-kal kell csökkenteni 2030-ig úgy, hogy az enenergia-megtakarítás 55%-a a legrosszabb energiahatékonyságú épületek felújítása mentén valósuljon meg.
A fenti irányelvek megvalósításához az uniós EPBD előírja egy nemzeti épületfelújítási terv készítését. Továbbá elfogadták a fosszilis kazánok 2040-ig történő kivezetésére vonatkozó szabályozást is - vagyis az épületek felújítási potenciáljára komoly fókusz helyeződik mostantól. Ahhoz, hogy az uniós szintű kötelezettségeknek eleget tegyünk a támogatások, a célzott hitelek szerepe is kulcsfontosságú lesz.
Signature Pro-val ezt a cikket is el tudnád olvasni!
Ez a cikk folytatódik, de csak Portfolio Signature előfizetéssel olvasható tovább. Lapunk kiemelt tartalmaihoz való hozzáférés díja egy évre 29 845 forint. Választhatsz havi csomagot is, melynek költsége 2 490 forint. További információ és csatlakozás az alábbi gombra kattintva!
