Régóta probléma az építőiparban, hogy az iskolarendszerből nem jön ki elegendő építőipari szakmunkás és mérnök, a szakmai tárgyakat oktató pedagógusok közül pedig kevesen vesznek részt vállalati helyszínű továbbképzéseken, így tudásuk nehezen követi a technológiai fejlődést. Az ÉVOSZ szerint kevés a gyakorlati tárgyakat innovatív szakmai tudással oktatók száma. Az állami képző intézményi rendszer szétaprózott és műszaki állaga fejlesztést igényel.
Vontatottan halad a szakmai képzés gyakorlati megerősítése, a vonzó környezet kialakítása, a karrierlehetőség bemutatása, a naprakész tudású oktatók felkészítése. Az építőipar növekvő szakmunkásszükségletéhez minden területen hiányzik a megfelelő szakmai felkészültségű munkatárs. A szakemberhiány jellemzi a felsőfokú végzettségű mérnöki, irányítói kört is. A Szövetség kiemelte,
Elfogadottá kell válnia, hogy az építőipar egyre inkább tudásigényes ágazat.
Emellett arra hívták fel a figyelmet, hogy az építőipari szakképzéshez megfelelő infrastruktúra és felszerelések szükségesek, például épületek, szimulátorok, gépek és szerszámok. Az építőipari szektor gyors változásaival és fejlődésével a szakképzésnek is lépést kell tartania új technológiák és eljárások bevezetésével.
A HR, a munkaerőpiac és az oktatás építőipari kérdéseivel részletesen foglalkoznak a szakértők a március 21-i Építőipar 2024 konferencián, ahol Dr. Lovas Tamás, tanszékvezető, BME Építőmérnöki Kar moderálásában az alábbi szakértők beszélgetnek:
Alföldi György DLA, dékán, BME Építészmérnöki Kar
Naderi Zsuzsanna, ügyvezető, Edupark Nonprofit Kft.
Jövedelmek
Szintén fontos kérdés az építőiparban elérhető jövedelmek szintje. Az elmúlt két évben évről-évre átlagosan 15-17 százalék közötti bérfejlesztés volt az ágazatban, ennek eredményeként
2023 végén a szakmunkásoknál az átlagkereset elérte a bruttó 494 ezer forintot, mérnöki körben pedig 650 000 – 1 000 000 forint között szóródik a munka bonyolultságának függvényében.
A jelenlegi ágazati foglalkoztatotti átlagkereset azonban még mindig csak a versenyszféra 76 százaléka körül van, 443 ezer forint/hó értékkel. A hazai munkaerőpiacról felvett új munkaerő szakmai képzetlensége rengeteg nehézséget okoz, a betanítás, képzés nagy kihívás elé állítja a vállalkozásokat.
Mit javasol az ÉVOSZ?
Az ÉVOSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a duális tanulóképzésben résztvevő mikro- és kisvállalkozások - tevékenységi körükből és méretükből adódóan - nem tudják az adott szakma teljes spektrumát a tanulóikkal begyakoroltatni és a téli hónapokban a tanulók foglalkoztatását biztosítani. Éppen ezért a gyakorlati képzést a vállalkozások és az üzemközi gyakorlóközpontok között meg kellene osztani, és
fontos lenne egy erős gyakorlati képzési lehetőségekkel bíró térségi bázisiskolai rendszer kialakítása.
Annak érdekében, hogy a duális képzésbe minél több építési vállalkozás bekapcsolódjon, fontos a cégek tájékoztatása.
Emellett az utánpótlás biztosítása érdekében a szülők és tanulók figyelmét - pályaorientációs foglalkozásokon, tájékoztatókon - fel kell hívni az építőipari hiányszakmákra és a bennük rejlő képzési lehetőségekre.
Az építőipari szakmáktól uniós szinten elvárt követelmények, műszaki megoldások és minőség megismerésére, a hazai oktatásuk megvalósítása érdekében sokkal nagyobb figyelmet kell fordítani. Ezeknek a szakképző tanárok felkészítésében, továbbképzésében hangsúlyosan meg kell jelenni, a finanszírozási hátterét pedig kormányzati, pályázati eszközökkel kell segíteni.
A szakképzésben és a felsőfokú képzésben egyaránt nagyobb teret kell adni a határon túli fiatalok beiskolázásának. Uniós tapasztalat, hogy sokan a végzettséget megadó országban kezdenek el munkát vállalni.
A mérnökképzések területén erősíteni kell a duális képzés rendszerét. Ebben az ÉVOSZ koordinációs szerepet kell, hogy vállaljon.
Kiemelt jelentőségű a tűzvédelmi mérnökképzés újraindítása, felnőttképzés keretében pedig a tűzvédelmi koordinátori képzés kialakítása. A kamarákkal és a felsőfokú képzési intézményekkel közösen lehetőséget kell biztosítani a felelős műszaki vezetők tűzvédelmi szakirányú továbbképzésére.
A felnőttképzés, továbbképzés területén szükség van az integrátor cégekre, akik a mikro- és kisvállalkozások részére is megszervezik a képzéseket. Erre alkalmasak a gyakorlati képzőközpontok.
A szakma közvetlen részvétele az egyetemi oktatásban, elősegítve a hallgatók szakosodását, pályaorientációját, gyakorlati ismereteinek bővítését. Rövid képzési kurzusok, továbbképzések egyetemi beindítása speciális témákban a felnőtt továbbképzés érdekében.
Az ágazat jelenlegi foglalkoztatotti állománya sok tekintetben a mai technológiai szint végrehajtásához viszonyítva is jelentős képességhiányban van. Az ágazat versenyképességének növeléséhez is szükség van államilag támogatott képzési programokra.
A közlekedési ágazatnak volt egy önálló, államilag támogatott képzési programja, melynek keretében létrehoztak egy modern vizsgaközpontot, illetve vállalkozások pályázhattak viszonylag egyszerűen képzési programokra. Ennek a programnak az „ikertestvérét” lenne jó megvalósítani az építésgazdasági ágazatban.
A szakképzés finanszírozásának kérdéséhez javasolt a társasági adó támogatás kiterjesztése a szakképzés támogatására, különösen azokra a képző intézményekre és a duális képzést működtető ágazati képzőközpontokra, akik évente több száz tanulónak biztosítanak gyakorlati képzést. Emellett jó módszer lehet a szakképzés minőségének és elérhetőségének javítására, ha a vállalatoknak lehetőségük van társasági adójuk bizonyos százalékával támogatni a szakképzést.
Címlapkép forrása: Getty Images
