Jelentősen meghatározza a magyarországi lakhatási trendeket, hogy egyre többen akarnak a fővárosba, illetve annak agglomerációjába költözni, abban bízva, hogy az ország legdinamikusabban fejlődő területén jobb eséllyel találnak jól fizető állásokat, oktatást, olyan szociális és közösségi ellátásokat, amelyek a perifériákon egyre kevésbé elérhetők.
Ugyanakkor a budapesti lakások egyre kevésbé megfizethetők, így naponta közel félmillió ember ingázik az agglomeráció településeiről Budapestre, majd vissza. A Habitat for Humanity szerint Budapesten évi 40 ezer lakás építésére lenne szükség, ezzel szemben, a népszámlálás adatai alapján 2011 és 2022 között csupán 13 000-rel nőtt a lakott ingatlanok száma. A lakhatással foglalkozó szakemberek többsége szerint egy nagyszabású bérlakásépítési, valamint szociális bérlakásokat biztosító program nélkül a lakhatási szegénység kezelése nem megoldható.
Budapesten az utóbbi évtizedben két olyan rozsdaövezeti felújítási program került legalább részleges kidolgozásra, amely a fenti problémák orvoslását is célul tűzte ki: a Diákváros projekt, illetve a Budapest Parkváros projekt. Előbbi elé a Fudan Egyetem tervei gördítettek akadályt (még ha nem is lehet biztosan tudni, jelenleg mi az egyetem, illetve a Diákváros projekt helyzete, sorsa). Utóbbi keretében a Rákosrendező pályaudvar felszámolása, a terület felújítása történne meg, ahol 8-10 ezer új lakás is épülne.
A szervezet szerint luxuslakások építésével azonban nem lehet a lakhatási problémákat enyhíteni, sőt, nagy valószínűséggel ezek létrejöttével tovább emelkednek majd az ingatlanárak, vagyis a szegénységi olló tovább nyílik. Ezt csak tetézi, hogy a terület jelenlegi tulajdonosa, a MÁV már az ingatlanfejlesztést lehetővé tevő törvény elfogadása előtt elkezdte a területen élő lakosok kiköltöztetését, az ott bérleti joggal rendelkező vállalkozások szerződéseinek felmondását. Sudár Orsolya, zuglói képviselőjelölt adatigénylése alapján a beruházás érdekében 56 üzlet és 27 lakás bérleti jogát mondta fel a MÁV, a bérlők elhelyezése korántsem mondható megoldottnak – tehát a tervezett fejlesztés a lakhatási szegénységet biztosan nem csökkenti.
Budapestnek ugyanakkor nagy szüksége van új lakásokra, a meglévő ingatlanállomány felújítására és korszerűsítésére, valamint a magánszektort és az önkormányzatokat is bevonó bérlakásprogram beindítására.
Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
