Míg 2023 őszén csúcsot döntött a hazai árszint, a negyedik negyedévben az árak lefelé vették az irányt. A változás mögött Valkó Dávid szerint két ellentétes folyamat áll. Az új lakások, melyek a piaci forgalomnak csak töredékét adták, tovább drágultak, a használtpiac viszont ettől eltérő képet mutatott.
Bár a tranzakciók átlagára ott is nőtt, ez egyértelműen csak a forgalom összetételében bekövetkezett változásnak volt köszönhető, azaz annak, hogy a vevők inkább a jobb állapotú, kedvezőbb elhelyezkedésű és emiatt drágább ingatlanokat keresték. Az azonos minőségű használt lakások árát tükröző elméleti index csökkent.
Az elemző ennek kapcsán arra emlékeztet, hogy a használt lakások árát gyakran alakítják egymást sűrűn váltó ellentétes hatások. Például az elmúlt öt esztendőben a tavalyi október-december immár a 6. olyan negyedév volt, amelyben az azt megelőzőhöz képest csökkent az index, ám eddig minden ilyen negyedévet rögtön egy olyan követett, amiben ismét drágultak a használt otthonok.
Éves összevetésben az összevont hazai árindex 3,3 százalékkal nőtt a múlt év utolsó negyedében. Az Eurostat adatai szerint ez irányában megfelelt az akkori összuniós ármozgásnak, ám mértékében számottevően meghaladt azt (+0,2%). Az unióban viszont nagyok az eltérések, erről az alábbi cikkben részletesebben is írtunk:
Ha a tendenciát nézzük, ugyancsak vegyes a kép, tavaly a közösség legtöbb országában éven belül is változott az ármozgás iránya.
Mindössze öt olyan ország van az unióban, ahol legalább 3 éve töretlenül, negyedévről negyedévre drágulnak a lakások, ezek: Bulgária, Horvátország, Portugália, Litvánia és Szlovénia.
E két utóbbi élen áll abban, hogy itt már kilencedik évébe lépett a megszakítás nélküli drágulás. A folyamatosan vesztők kevesebben vannak, közülük
a német piacon a legrosszabb a helyzet, ahol immár 6 negyedéve csökkennek folyamatosan a lakásárak. Ezt a rossz sorozatot csak Luxemburg közelítette meg, ahol 5 negyedéve csúsznak a lejtőn.
Az Eurostat adataiból az is kitűnik, hogy a lakásárak 2023 végén regisztrált csökkenése leginkább a közösség fejlett országaira volt jellemző. Erre vall, hogy míg az uniós árindex növekedni tudott, éves összevetésben a már említett 0,2 százalékkal, addig az eurózónára kalkulált ármutató 1,1 százalékos visszaesést jelzett.
A negyedik negyedév előzetes adatai birtokában már a teljes 2023-as év árváltozása is megbecsülhető. Valkó Dávid úgy kalkulál, hogy az éves drágulás 5 százalék körül lehetett. Ám tekintettel arra, hogy ehhez tavaly 17,6 százalékos infláció társult, a mérleg jelentős átlagos reálárcsökkenést mutat.
A hazai lakáspiaci várakozásokról az alábbi cikkünkben részletesen is írtunk:
Címlapkép forrása: Getty Images
