Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.
Az európai épületek háromnegyede nem energiahatékony, emiatt az épületszektor felelős az EU végső energiafogyasztásának 40 %-áért, az energiával kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás több mint harmadáért. Pazarló épületeink itthon is 42%-át adják a hazai végső energiafelhasználásnak, ami a Nemzeti Energia- és Klímatervben is hivatkozott becslések szerint már költségoptimális felújítással is közel felére lenne csökkenthető. A Felújítási hullám stratégia és az újonnan elfogadott irányelv alapján azonban még a költségoptimális szintnél is tovább kell mennünk, és
az épületek fogyasztását két és fél évtizeden belül korszerűsítéssel minimálisra kell csökkenteni. Az állomány évi 2-3%-át kell mélyfelújítással megújítanunk a mai szinte nulla arányhoz képest.
A mélyfelújítás új irányelvi fogalma a nulla-kibocsátású épülethez kötődik: 2030 előtt a közel-nulla követelményszint elérése, 2030 után pedig a nulla-kibocsátású épület követelményének eléréséhez szükséges felújítást jelenti.
A szabályozás jelenlegi szövege már olvasható az Unió honlapján, és bár jó pár részlet nemzeti hatáskörben hozott döntések alapján derül majd ki, az alábbiak minden tagállamra vonatkoznak:
- 2028-tól már csak széndioxid-kibocsátásmentes középületet lehet építeni, amely a felhasznált minimális, de megújuló forrásból származó energiát helyben vagy a környékről nyeri („net zero épület”), napelemet is használva.
- 2030-tól minden új épületre, köztük az új lakóépületekre is vonatkozik majd ugyanez az előírás: nagyon alacsony széndioxid-kibocsátású vagy kibocsátásmentesnek kell lenniük, a közel nulla energiaigény (76 kWh/m2) előíráshoz képest is csökkenteni kell az energiaigényt, és az energiát lokális megújuló forrásból kell biztosítani, napelemet is használva.
- A nem lakáscélú épületekre a tagállamoknak minimumkövetelményeket kell meghatározniuk, és ezek révén kell biztosítani, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva.
- A lakóépületekben 2030-ra legalább 16 %-kal, 2035-re pedig legalább 20-22 %-kal kell csökkentetni az átlagos primer energiafelhasználást.
Ezeknek a kihívásoknak önmagukban sem könnyű megfelelni, de még két további elvárás is nehezíti a szakpolitikai tervezést és a megvalósítást.
Az irányelv talán leginkább vitatott eleme – és hazánk számára is különösen kritikus pontja – a fosszilis energiahordozók fokozatos kivezetése a fűtési és hűtési rendszerekben, párhuzamosan a megújuló energiaforrások és az alacsony széndioxid-kibocsátású megoldások elterjedésének ösztönzésével.
A FÖLDGÁZTÜZELÉSŰ KAZÁNOK BEÉPÍTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA MÁR 2025-TŐL TILOS LESZ, 2040-RE PEDIG ELŐÍRJÁK A FOSSZILIS TÜZELŐANYAGGAL MŰKÖDŐ KAZÁNOK HASZNÁLATÁNAK TELJES BESZÜNTETÉSÉT.
A 2022-es népszámlálás adatai szerint a hazai lakások több, mint 60%-a függ a földgáztól, 2,5 millió ingatlanban használnak kizárólag gázt vagy amellett fafűtést is. Becslések szerint közel 3 millió korszerűtlen gázkonvektor és 800 ezer feletti elavult (20 évesnél régebbi) gázkazán van használatban a lakóépületekben, ezért a 4,5 milliós lakásállomány több mint felénél a lakóknak gáz alapú fűtésről fokozatosan tiszta fűtési módra kell átállniuk. Az otthonok közel egyharmadában fával (is) fűtött rossz hatásfokú kályhák, cserépkályhák lecserélését pedig főként a magas széndioxid és egyéb károsanyag kibocsátásuk indokolja. A fosszilis alapú tüzelőberendezések kivezetésének és a tiszta fűtési módokra való átállás fokozatos menetrendjét minden országnak a Nemzeti Épületfelújítási Útitervében kell meghatároznia, az ehhez ösztönzőket, támogatásokat kell biztosítania.
A másik átfogó elvárás, hogy a felújítások fókuszában az energiahatékonysági szempontból legrosszabbul teljesítő épületeknek kell állniuk. A lakóépületeknél a megtakarítások 55%-ának az állomány legrosszabb állapotú 43%-ának felújításából kell származnia. Ezeket a megtakarításokat a hazai épületállomány becsült energetikai állapota alapján nagy részben a családi házak szegmensében kell majd elérni,
a 4,5 milliós hazai lakóingatlanból 2 milliónál több olyan családi ház van, amelynek az energetikai besorolása gyengére becsülhető
(energetikai tanúsítvány szerinti besorolása GG vagy rosszabb). Így a családi házas szegmens felújítása – hőszigeteléssel, nyílászáró cserével és a fűtés korszerűsítésével – hozza a legtöbb megtakarítást egységnyi ráfordítással. Ezért is pozitív, hogy a nemrég bejelentett lakossági felújítási támogatás ezt az épület szegmenst célozza.
Csak bízni lehet benne, hogy a kiírást több hasonló követi majd, és nemcsak a gázzal, hanem a szilárd tüzelővel fűtő, főként alacsonyabb jövedelmű családi házakra is lesz felújítási támogatás. Felújítási program pedig a társasházak esetén is indokolt. A társasházak energetikai besorolása ugyan átlagosan kedvezőbb, de felújítottság tekintetében csak kicsivel járnak előrébb: a társasházak legnagyobb része szigeteletlen, fűtési rendszerük elavult.
Öt dolog, amire szükség van a tömeges épületfelújításhoz
Ezzel a támogatási programmal azonban még csak elindultunk a 2050-es célhoz vezető úton. Az épületállomány tömeges korszerűsítéséhez rengeteg tényező együttállása szükséges. A továbbiakban ötöt emelünk ki, ami szerintünk elengedhetetlen egy hazai felújítási hullámhoz.
Először is, ezeknek a céloknak az eléréséhez rengeteg pénz kell, egyes számítások szerint a GDP harmadát kitevő összeg. Ezt az összeget részben az EU-ból, részben a közös állami kasszából, részben magánforrásból kell összetennünk, ahogyan ez a hamarosan induló otthonfelújítási program esetén is történik. Csakhogy míg a program nagyjából 20 ezer családi háznak nyújthat segítséget, addig a dekarbonizált állomány eléréséhez évente nagyjából százezernyi otthon felújítása a cél.
Másodszor, elengedhetetlen több millió otthon tulajdonosának ösztönzése. A tulajdonosoknak, felújítóknak meg kell ismerniük a felújítással járó előnyöket, a komfortérzet és az egészségügyi mutatók javulásától kezdve az ingatlanérték növekedéséig. Azonban ekkora beruházás esetén mégiscsak a megtérülés a legfontosabb, és a felújítás egyéni szintű megtérüléséhez elsősorban pénzügyi ösztönzőre van szükség. Akik belevágnak a lakáskorszerűsítésbe, azoknál egyéni szinten is ki kell jönnie a mateknak: a felújítás révén elnyert alacsonyabb fogyasztás akkor térül meg, ha szembesülnek a jelenlegi magas fogyasztással, és az igazi energiaárakkal. A lakosság részére ezen kívül is rengeteg információt kell eljuttatni. A legtöbb ember számára szinte elképzelhetetlen, hogy tudatosítás, informálás, tanácsadás nélkül, élete egyik legnagyobb projektjeként korszerűsítse az otthonát. A szemléletformálásban minden szereplőnek feladata van állami, önkormányzati, helyi szinten egyaránt. Az új energetikai tanúsítványok segítséget jelentenek a tájékozódásban, mivel jobban emészthetők, és a felújítási lehetőségekről is többet mondanak, de nem helyettesítik az egyedi tanácsadást és a digitalizált tervezést az adott épület műszaki állapotának és energetikai tulajdonságainak megfelelően. A külföldön alkalmazott, és már itthon is meghonosított egyablakos tanácsadórendszer, szemléletformálási kampányok, mindezt segíthetik. Az ilyen típusú intézkedések teremthetik meg a kellő ösztönzést az energiahatékonysági beruházások, felújítások tényleges létrejöttéhez.
Harmadszor, meg kell sokszorozni a felújítási szektor kapacitását, elsősorban a szakemberek terén. Alapanyag és termékoldalon a legnagyobb gyártók kifejezetten várják a felújítási hullám erősödését, képesek felskálázni termékkínálatukat. Ezzel szemben kivitelezői oldalon hiányzik a megbízható, minőségi munkát végző felújítási szakemberek serege. Legalább az állami finanszírozású programoknál indokolt lenne a kötelező szakértői közreműködés vagy szemle, ami nemcsak a minőségi munka garanciáját jelentené, de a hitelezési kockázatot is enyhíthetné. A kkv-knak sok munkát hozhat helyben a felújítás, de a nagyobb építőipari vállalkozásoknak is részt kell venniük a felújítási programokban. Az oktatásban, szakképzésben fő irányként kell megjelennie az új építés mellett a felújításnak és a zöld szempontoknak.
Negyedszer, rengeteg innováció segíthet elérni a célunkat, mind a termékek, mind a szolgáltatások, mind a folyamatok terén. Gyártói oldalon elengedhetetlen az építőanyagok karbonlábnyomát is figyelembe vevő technológiák további terjedése. Szolgáltatási példát hozva: el kell indítani a tulajdonosokat a nagy felújítási projekt útján – ehhez több tanácsadóra, csatornára, zöld influenszerre van szükség. A szükséges méretű beruházás csak pénzügyi közvetítéssel valósulhat meg: a pénzügyi szektornak is innoválnia kell, hogy „zöld hitelek” katalizálják, gyorsítsák a folyamatokat.
Ötödször, és közel sem utolsó sorban, szükség van évtizedes léptékkel is kiszámítható szakpolitikára. A korszerűsítési hullámban az államnak nagy horderejű döntéseket kell hoznia. Példának okáért, a hatékonyság és igazságosság közti dilemmák rajzolódnak ki azért, mert a városi lakótelepek korszerűsítése bejáratott és könnyebben megvalósítható a kisebb települések családi házaihoz képest. Ha viszont a lakótelepi házak korszerűsítését gyorsítja fel előbb az ország, akkor olyanok szorulhatnak hátrébb a sorban, akik kisebb vagyonnal és jellemzően kisebb jövedelemmel, kisebb településeken élnek. Előre tervezés és elköteleződés kell az ilyen nehéz dilemmák kezeléséhez. Ha nincs éveken át kiszámítható támogatási terv, akkor a lakástulajdonosok jobb konstrukciókban bízva kivárnak, és nemhogy gyorsulna a felújítási sebesség, még a tervezett korszerűsítéseket is halasztják. A ma még hiányzó adatokat, például a középületek állományáról és a nem lakóépületekről adatbázisba kell gyűjteni, és nyomon követni az állomány állapotának változását. Ez alapján lehet majd mérni a beavatkozások hatását, hogy pontosabb tervezéssel és hatásosabb intézkedésekkel milliárdokat lehessen nyerni.
Mindannyiunknak van tehát tennivalója azzal, hogy évszázadnyi idő alatt megépült épületeinket negyedszázad alatt kibocsátásmentessé tegyük. A várakozási időnk lejárt.
Címlapkép forrása: Getty Images
