Az építőipar nemzetgazdaságban képviselt súlya Magyarországon és az Európai Unióban nem különbözik jelentősen, viszont hazánkban átlagosan magasabb, mint az EU-ra vonatkozó érték.
Magyarországon az ezredforduló óta csaknem megduplázódott az építőipari termelés volumene,
tartósan meghaladva az uniós átlagot. Hazánkban az értéklánchossz (36,4 százalék) az EU-átlag közelében alakul és nagyobb, mint Lengyelországban (30 százalék) és Csehországban (28 százalék).
A hazai építőipari termelés az uniós átlagnál területileg kevésbé koncentrált, azaz több régió nagyobb arányban részesedik a bruttó hozzáadott érték előállításából.
Az építőipar súlya (mind a hozzáadott érték termelésében, mind a foglalkoztatásban) jóval kisebb, mintegy harmadakkora, mint az iparé, azonban a teljes kibocsátáson belül nagyobb a hozzáadott érték aránya: 2022-ben 36 százalék volt, miközben az iparban 21 százalék.
Az ipar és az építőipar a szervezeti hátteret tekintve is különböző: míg az iparban az árbevétel 73 százaléka a legalább 250 főt foglalkoztató nagyvállalatoknál, további 16 százaléka a közepes méretű (50–249 fős) vállalkozásoknál koncentrálódott 2022-ben, addig az építőiparban az 50 főnél kevesebbet foglalkoztató kisvállalkozások realizálták az árbevétel 65 százalékát.
A KSH 2024 elején új, online felületet hozott létre, ahol a legújabb, innovatív módszertani eljárásokra, alternatív adatforrásokra, illetve a meglévő adatok eddig nem létező összekapcsolására épülő kísérleti statisztikáit közli. A kísérleti statisztikák lehetővé teszik az újonnan felmerülő adatigények kielégítését, az aktuálisan észlelt ismerethiányok lefedését, és hatékony támogatást nyújthatnak a társadalmi, gazdasági folyamatok mélyebb megértéséhez.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
