A munkaképes korúak mintegy 60 százalékának van megtakarítása Magyarországon, közülük 16 százalék rendelkezik állampapír-befektetéssel. Az MNB felmérése szerint a vagyonosabb háztartások magasabb arányban rendelkeznek állampapírral – feltehetően más típusú befektetéssel is – mint a kisebb megtakarításokkal bírók.
Azon háztartások, amelyeknek több mint 10 millió forint megtakarítása van, 60 százalékban állampapírral is rendelkeznek.
A jövő év első fele befektetési szempontból kimondottan érdekes lesz, mert a 2023-as évre vonatkozó – az akkor kiugróan magas inflációt követő – állampapírpiaci kamatok nagy részének kifizetése ebben az időszakban esedékes.
Mivel a prémium állampapírok többsége általában az első negyedévben fizet kamatot, nem meglepő, hogy a legnagyobb kamatkifizetések január-márciusban várhatók. Becslésünk szerint közel 1300 milliárd forint landol majd a lakosság számláján a kamat- és tőkekifizetésekkel együtt.
Mekkora része landolhat ennek a lakáspiacon?
A Portfolio több mint 2700 olvasója körében végzett nem reprezentatív felmérésből kiderült, hogy a prémium állampapír tulajdonosainak nagyjából fele 5 százalékra csökkent kamat esetén is valamilyen állampapírban tartaná a pénzét. Nagyjából 25 százalék más típusú befektetést választana, például részvényt vagy befektetési alapot. Mindössze néhány százalék költené el nem befektetési célú dolgokra, és minden ötödik válaszadó ingatlant vásárolna belőle.
Az MNB legfrissebb kutatása is megerősíti, hogy a jövőre kézhez kapott kamatok és tőke csak mintegy felét tervezi a lakosság újra állampapírba fektetni, vagyis a 3000 milliárd forintból várhatóan 1500 milliárd máshova fog átszivárogni.
Bár a kérdésünk csak a PMÁP-ra vonatkozott, hasonló arányokkal számolva ez azt jelentheti, hogy
akár 600 milliárd forint is megjelenhet 2025-ben a lakáspiacon.
Az országos 30-35 millió forintos lakásárakkal számolva ez elméletben akár 20 ezer lakóingatlan megvásárlására is elég lehet, de ha a magasabb átlagárú befektetési célpontokkal számolunk – Budapest és más egyetemi városok – akkor inkább 10-12 ezer lakással lehet kalkulálni. Az elmúlt 10 év átlagában évente 130-140 ezer lakás cserélt gazdát Magyarországon, tehát ez a hatás országosan is érezhető lehet.
Hogy a kereslet-kínálat dinamikájában ez milyen hatásokkal járhat, és milyen változásokat okozhat a lakásárakban, arról az október 9-i „Százmilliárdok jelenhetnek meg a lakáspiacon” című online Signature Klubunkon részletesen fogunk beszélni.
A Klubon az állampapírokról Árgyelán Ágnes, a Portfolio Csoport elemzője tart előadást, majd a lakáspiaci tendenciákról Winkler Sándor, az MNB Ingatlanpiaci elemzések osztályának vezetője beszél. Ezt követően a panelbeszélgetés résztvevői azt a kérdést járják körül, hogy megéri-e ingatlanba áttenni az állampapírból felszabaduló pénzt. Hogy melyik a jobb döntés, arról Futó Péter, a Portfolio Csoport ingatlanpiaci elemzője az alábbi szakértőket kérdezi:
- Balásy Zsolt, elemző, HOLD Alapkezelő
- Balogh László, vezető gazdasági szakértő, igazgatósági tag, ingatlan.com
- Kígyósi András, értékesítési igazgató, Metrodom
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
