Indulhat a nagy lakásfelújítási hullám – mire készül a kormányzat?

Az Egyensúly Intézet által létrehozott szakmai összefogás személyesen is bemutatta a kormányzatnak azt a javaslatcsomagot, amely lefekteti egy hosszú távon is sikeres, igazságos, gazdaságilag és környezetileg is fenntartható épületfelújítási program sarokköveit – írja az agytröszt közleménye.

Az Egyensúly Intézet szerint az elmúlt években az energiaválság minden korábbinál jobban ráirányította a figyelmet az energiabiztonság és az energiahatékonyság jelentőségére.

A fenntartható és kiszámítható energiagazdálkodás érdekében egyre inkább halaszthatatlanná válik a magyar lakóingatlan-állomány energetikai korszerűsítése.

Ez csak hosszú távú, kormányzati ciklusokon átívelő felújítási program megvalósításával teljesíthető. Az Otthonfelújítási Programmal (OFP) és az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerrel a kormányzat is elindult ebbe az irányba. Ugyanakkor ahhoz, hogy az épületfelújítási program igazán sikeres lehessen, meg kell felelnie néhány minimumkövetelménynek – hívja fel a figyelmet a közlemény.

A szakmai szövetség egyebek mellett a következő sarokköveket jelölte ki a hazai épületállomány sikeres energetikai megújításával kapcsolatban a Klímabarát gazdasági növekedés az épületállomány megújításával című javaslatcsomagban:

• A felújításokban érintett piaci szereplők bátrabban fejlesztik vállalkozásaikat egy kiszámítható jogszabályi és gazdasági környezetben. A kiszámíthatóság növelése érdekében minden évben előre bejelentett épületenergetikai felújítási keretet kell megalapítani. Az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert is úgy kell szabályozni, hogy a piaci szereplők több évre előre tudjanak tervezni.
• A tervezhető, stabil felújítási programok nemcsak a cégek fejlődését, hanem a gazdaság egészének erősödését is szolgálják. Segítsük az érintett kis- és közepes vállalkozások számára biztonságos vállalkozási környezet kialakítását.
• Az építőipari ágazat egészét érintő szakmunkaerő-hiányra reagálva futtassuk fel az energetika és a felújítás részterületeit érintő képzéseket és átképzéseket.

• A lakástulajdonosok egyaránt igényelhessenek vissza nem térítendő támogatást és támogatott hitelt. A kettő arányát az igénylő jövedelemszintje alapján érdemes meghatározni, ugyanakkor az energiamegtakarítás növelésével növeljük a támogatás mértékét is. Így sem a jobb módú tulajdonosok, sem a kiszolgáltatottabb helyzetben élők nem szorulhatnak ki az energetikai felújításokból, de az energiahatékonysági szempont is érvényesül.
• Ha egy szakpolitikai intézkedés – legyen az családtámogatási vagy gazdaságélénkítési célú – tartalmaz épületfelújításra vagy új építésre vonatkozó támogatást, mindig szerepeljen benne olyan előírás, amely az energiahatékonyságot támogatja.

• A felújítások során a gázalapú fűtési rendszerek helyett az állam támogassa hőszivattyús és távhőrendszerek beépítését.

• Bonyolult procedúrák helyett kínáljunk egyenes utat a felújítási támogatásokhoz: az állam könnyítse meg az adminisztrációt a programban részt vevők számára.
• Támogassuk a mélyfelújítást, amely akár 60 százalékos energiamegtakarítást is eredményezhet. Amennyiben az ehhez szükséges tőke nem áll rendelkezésre, a mélyfelújítás legyen szakaszos. Az ingatlantulajdonos már a felújítás elején lássa, hogy melyek a következő felújítási lépések.
• Fejlesszük az egyablakos tanácsadói hálózatot, hogy a tulajdonosok az első lépéstől az utolsóig szakmai segítséget kaphassanak otthonuk felújításához.
• Annak érdekében, hogy legalább olyan vonzó legyen felújítani, mint új házat építeni, a cégeket és a tulajdonosokat az energiahatékony felújítások esetén is illesse meg a kedvezményes áfa.
• A legszegényebbek által lakott ingatlanok rendelkeznek a legnagyobb kibocsátáscsökkentési és energiamegtakarítási potenciállal. Így az állam különösen érdekelt abban, hogy a szegénységben élőket is bevonja a felújítási támogatások rendszerébe, külön programot indítva a szegénységben élőknek.

A közlemény szerint az alábbiak is elhangzottak a konzultáción:

• vonzóbbá kell tenni a zöld hiteleket, és a felújítások irányába kell elmozdítani ezeket a hiteltermékeket,
• érdemes külön fókuszálni az üresen vagy például tulajdonosváltás miatt éppen üresen álló épületekre, mert akkor lehet a legkönnyebben megvalósítani a mélyfelújítást,
• mind az OFP, mind az EKR esetében az a tapasztalat, hogy szükség van olyan integrátorokra/koordinátorokra, akik a teljes felújítási programon végigkísérik a tulajdonosokat,
• fontos felfuttatni az innovatív építőipari termékek piacát, mint amilyen a moduláris építés vagy felújítás, de ehhez is kiszámítható piaci környezetre van szükség,
• az új építésnek és az energetikai felújításoknak is kulcseleme a szigetelésen és a nyílászárócserén kívül a hőszivattyús rendszerek elterjesztése,
• olyan napelemes pályázatokat javasolt indítani, amelyekben tároló telepítése is előírás, illetve a szaldóelszámolásból kikerülő napelem-tulajdonosoknak olyanokat, amelyekben tároló kiépítésére van lehetőség.

Az ÉKM és az EM képviselői a jelenlegi építőipari kapacitás alapján úgy látják, hogy a következő két és fél évben a felújítás és a műemlékvédelmi megőrzés elérheti az évi 60–70 ezer ingatlant.

A felfutó moduláris házépítéssel évi 30 ezer könnyűszerkezetes ingatlan építhető; ezek akár a már menthetetlenül rossz állapotban lévő épületek helyettesítésére is szolgálhatnak. Így a kettő összegével az éves megújulás akár a 100 ezer lakóingatlant is elérheti. A kormányzat az idei évben készíti el a nemzeti épületfelújítási tervet, amely egy hosszú távra szóló felújítási koncepció alapja lesz.

Címlapkép forrása: Geiszt Miklós

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ