Orbán Viktor bejelentette: 3%-os hitel az első lakásra!

Orbán Viktor bejelentette: 3%-os kedvezményes hitel jön az első lakásra.

"Kormánydöntés: 3 százalékos kedvezményes hitel az első lakásra vagy házra. Bárkinek. Bárhol. Részletek hamarosan!" - jelent meg a poszt percekkel ezelőtt a miniszterelnök közösségi oldalán. 

A friss bejelentés kapcsán sok kérdés merül fel, ezért az intézkedés gazdasági hatásainak megítéléséhez mindenki a részletek ismertetését várja. A rövid bejelentés legérdekesebb része a "bárkinek, bárhol" kifejezés, mert ez alapján nem úgy tűnik, hogy a támogatás kellően célzottnak készül (az egyetlen szűkítő tényező az első lakás kitétel) és ebből kifolyólag korlátozott költségekkel járna (a piacon effektíve 3%-os kamat széles körben, ingatlan célra nem létezik, leszámítva a CSOK Pluszt). Viszont a bejelentés fényében sokakban kialakulhat az a várakozás, hogy ez a 3%-os kedvezményes kamat neki jár (a "bárkinek, bárhol" kifejezés miatt).

Nagyon érdekes lesz látni, hogy a piaci kamatok és a 3%-os kamat közötti különbözet "költségét" ki állja, a piaci szereplők, vagy az állam is beszáll. Ha az állam beszáll ebbe, akkor milyen eszközön keresztül, de ami még fontosabb kérdés, hogy milyen költségvetési pénzből finanszírozza azt, ugyanis az idei költségvetés már most bajban van, a jövő évi költségvetés pedig nagyon ingatag. Fontos látni azt is, hogy ez az intézkedés így első ránézésre megint nem a piac kínálati oldalát kezeli, hanem a keresleti oldalt támogatja, vagyis mint ilyen, tovább fűtheti az amúgy is erőteljes piacot és áremelkedést is hozhat. Vagyis nem feltétlenül abba az irányba hat, hogy enyhítse a lakhatási válságot.

Frissítés: már meg is jöttek az első részletek

Orbán Viktor a közösségi oldalára később feltöltött videóban számolt be a 3%-os lakáshitel részletszabályairól.

A csütörtöki kormányinfón pedig további részletekkel jelentkezett Gulyás Gergely miniszter:

Egy fontos részlet, amit megtudtunk

A Portfolio információi szerint az adós szempontjából úgy fog működni ez a konstrukció, mint a kkv-knak szóló Széchenyi Kártya Program hiteltermékei, vagyis

a piaci hitel és a támogatott hitel kamata közötti különbözetből származó költségeket az állam fizeti és téríti meg a bank számára.

Ennek kapcsán érdemes megemlíteni, hogy egy ilyen intézkedésnek a rövid távú költségvetési hatásai marginálisak (az átfutó és jóváhagyott hitelkérelmek számától függ), de hosszabb távon terhet rak az államkasszára.

A 3%-os hitelkamat a gyakorlatban azt jelenti, hogy 20 éves futamidő esetén 10 millió forintonként havi 55 460 forint lenne az adós által fizetendő törlesztőrészlet. Ugyanez egy manapság reális 6,5%-os hitelkamattal számolva 74 558 forint lenne, azaz ilyen időtávon 26%-ot spórolhatnak a hitelfelvevők.

A piaci kamatozású lakáshitelek átlagkamata most már több mint egy éve 6,5% környékén van, ami nem véletlen: az állampapírpiaci hozamok is meglehetősen stabilak azóta. Az új lakáshitelek átlagos THM-értéke (teljes hiteldíj mutatója) 7,1%.

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái szerint áprilisban kis mértékben csökkent a lakáshitelek új szerződéses összege, egy hónap alatt 134,1 milliárd forintot helyeztek ki a pénzintézetek. Fontos, hogy az idei év első négy hónapjában így is 34%-kal több volt a lakáshitel-kihelyezés, mint egy évvel korábban.

Miért lép a kormány?

Az elmúlt egy évben meghirdetett kormányzati gazdaságpolitikai akcióterv egyik pillére volt a megfizethető lakhatás biztosítása. Ebben a kormány vállalta, hogy évente 25 ezer lakás építését ösztönzi, 5 év alatt 150 ezer lakásnak kell épülnie Magyarországon. Megfizethető négyzetméter- és albérletárak mellett (Budapesten 1 millió forint / nm vételár), és olcsó lakáshitel (maximum 5%-os lakáshitel-kamatok) mellett.

Ha egy fiatal bérelni akar lakást, akkor a fizetésének több mint 50%-át, valahol 60%-át ki kell fizetnie lakbérre.

"Nem az áram, a gáz, hanem a lakbér kifizetése a legnagyobb rezsi" – mondta akkor Nagy Márton. Az OECD szerint ha a lakbér aránya a havi jövedelemhez mérve 30% felett van, az lakhatási válság, 40% felett kritikus a szint – idézi a miniszter. Budapesten ez sokkal magasabb, egyértelműen lakhatási válság van - mondta akkor a miniszter.

Az akkori program 10 elemet nevesített, ezek egyike volt a fiatalok lakhatási problémáit kezelő lakásprogram. Az akkori döntés így szólt: a 35 év alatti, első zöld lakásukat vásárlók számára 2025. április 1-től – 2025. október 31-ig bevezetett önkéntes kamatplafont vezetnek be a bankok. Az éves fix kamat az első öt évre kedvezményesen maximum 5 százalék, a jelzáloghitelnek pedig egyéb folyósítási-, elbírálási-, közvetítői-, stb. banki díja nincsen.

A kormány ismertette ennek keretében azt is, hogy a gazdasági aktivitás bővítése érdekében 200 milliárd forintos új Lakhatási Tőkeprogramot indít, amely összességében 800-1000 milliárd forintnyi fejlesztést indíthat meg a lakáspiacon, 5 év alatt pedig 30 ezer lakás megépüléséhez járulhat hozzá. Később kiderült, hogy ez a keretösszeg 300 milliárd forintra emelkedik.

Az ingatlan.com adatai szerint az első lakást vásárlók nincsenek könnyű helyzetben, a fővárosban a 2025 júniusában hirdetett, 45 négyzetméteresnél kisebb használt társasházi lakások átlagos ára 55 millió forint volt, amiből a téglaépítésűek 56 milliót tettek ki, a panelek átlagára pedig 50 millió forint volt.

A megfizethetőségi kihívások a nagyobb nagyvárosokban kompromisszumokra kényszerítik az első lakásvásárló fiatalokat is, akik úgy tudnak a legjobban spórolni, hogyha kisebb alapterületű garzonlakásokba költöznek. Az ingatlan.com ezért megvizsgálta azt is, hogy mennyibe kerülnek az első lakásvásárlók célpontjába kerülő garzonok Budapesten és a vármegyeszékhelyeken.

A fővárosban a 2025 júniusában eladó 45 négyzetméteresnél kisebb használt társasházi lakások átlagos ára 55 millió forint volt az ingatlan.com adatai alapján, amiből a téglaépítésűek 56 milliót tettek ki, a panelek átlagára pedig 50 millió forint volt. A legolcsóbb garzonokkal a XXIII., XX. és XXI. kerületben találkozhatnak a vásárlók, ahol az átlagosan 32, 38 és 39 millió forintot kell fizetni ezekért az ingatlanokért. A legdrágább kerület a II. kerület, ahol a maximum 45 négyzetméteres használt garzonok átlagos ára 73 millió forint.

A vármegyeszékhelyek és egyetemvárosok közül Debrecenben a legdrágább, ahol 45 millió forint az eladó használt garzonok átlagára. Győrben és Egerben 43-43 millió az átlagos ár, Szegeden és Székesfehérváron pedig 40-40 millió forintba kerülnek ezek az ingatlanok. A legolcsóbb vármegyeszékhelyek közé Salgótarján és Békéscsaba tartozik, ahol 14-21 millió forintba kerülnek átlagosan a 45 négyzetméternél kisebb használt társasházi lakások. 

A lakbérek májusban országos szinten 0,8 százalékkal nőttek áprilishoz képest, ugyanakkor a fővárosban enyhe csökkenés történt: Budapesten 0,2 százalékkal estek vissza az albérletárak. Éves összevetésben továbbra is drágulás látható: országosan 7,9 százalékkal, Budapesten pedig 7 százalékkal emelkedtek a bérleti díjak az elmúlt egy év során – derül ki a KSH-ingatlan.com májusi lakbérindexéből. Az ingatlan.com elemzése ismertette azt is, hogy június közepén Budapesten 260 ezer forintnál járt az átlagos albérleti díj, a legnagyobb egyetemvárosok közül Debrecenben 230 ezer forintos átlagos bérleti díj mutatkozott, míg Győrben 190 ezer, Pécsen és Szegeden 160-160 ezer forinttal kellett számolni.

További részletekkel hamarosan jelentkezünk.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Fischer Zoltán

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ