Államadósságot csökkent a kormány az ingatlanvagyon eladásával

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében megjegyzi: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) az ingatlanok kezelését és értékesítését minden esetben kizárólag a jogszabályoknak megfelelően, felelős gazdálkodás és szigorú szakmai mérlegelés alapján végzi.

A felszabaduló ingatlanok értékesítése az állami működés racionalizálását szolgálják, az ebből származó bevétel az államadósságot fogja csökkenteni.

Jelenleg az MNV ingatlanprospektusában szereplő tételek közül az EAR felületén keresztül 9 ingatlan került meghirdetésre, amelyek közül 1 ingatlan esetében van folyamatban licitidőszak. Az MNV Zrt. a nyilvánosságot és a transzparenciát garantáló Elektronikus Aukciós Rendszeren (EAR) keresztül hirdeti meg az értékesítésre szánt ingatlanokat.

Az EAR rendszer biztosítja, hogy az állami feladatellátáshoz már nem szükséges, kihasználatlan épületek értékesítése versenyeztetve, piaci alapon, mindenki számára hozzáférhető módon történjen. Az lesz a jövőbeni tulajdonos, aki a legtöbbet fizeti az ingatlanért.

Az értékesítésre szánt épületek jellemzően olyan, szerkezetileg és gépészetileg elavult ingatlanok, amelyek fenntartása rendkívül költséges, felújításuk pedig aránytalanul magas költséget jelentene az államnak.

A minisztérium szerint a korszerűtlen épületek kiváltásával az érintett kormányzati szervezetek energiahatékony, így olcsóbb fenntartású épületekbe kerülnek elhelyezésre, amelyek a speciális állami követelményeknek megfelelő technikai és biztonsági felszereltséggel rendelkeznek, beleértve a magas szintű IT- és adatbiztonsági rendszereket, titkos ügyiratok kezelésére alkalmas infrastruktúrát, valamint fenntartható üzemeltetési megoldásokat is.

Az NGM kiemelte: az érintett ingatlanokból az egyes állami szervezetek a 21. század kihívásainak megfelelő irodakomplexumokba költöznek, amely révén jellemzően belvárosi, kiemelt lokációban található állami ingatlanok szabadulnak fel.

A lépés (az ingatlanpórtfólió frissítése és modernizálása) racionalizálási szempontok alapján logikusnak tűnik, ugyanakkor kérdéses, hogy a gyakorlatban az állami költségvetés végső soron mennyire jár jól, ugyanis a legutóbbi irodavásárlás a megjelent információk szerint jócskán áron felül történt. Közben érdemes azt is megemlíteni, hogy mindez akkor megy végbe, amikor a költségvetés folyamatos elcsúszásban van. Ha az ingatlaneladási lépést államadósság-gazdálkodási szempontok alapján vizsgáljuk, akkor azt mondhatjuk, hogy az meglehetősen kétségbeesett. A beérkező néhány tíz, illetve százmilliárd forint "csepp a tengerben" összegnek tűnik a jelenleg érvényben lévő, nominálisan számított (tavaszi EDP jelentésben elérhető) közel 64 ezer milliárd forintos államadóssághoz képest. Érdemben az így beérkező potenciális milliárdok nem csökkentik az államadósságot, amivel egyébként valóban nincs minden rendben. Legutóbbi friss modellszámításaink alapján a - piaci szereplők által és a hitelminősítők részéről is sokkal inkább figyelt - GDP-arányos adósságráta nagy valószínűséggel emelkedni fog idén.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images