Íme a legnagyobb buktatók a lakásbérlésnél – ezt minden bérlőnek és bérbeadónak tudnia kell

Gyakran kérnek biztosítékként egyoldalú kötelezettségvállalást a bérbeadók

Országszerte tovább emelkedtek az albérleti díjak, az egyetemi ponthatárok kihirdetésével pedig újra megindult a lakáskeresési roham a felsőoktatási városokban. Ebben a helyzetben a gyors döntés csábító, ám a bérleti szerződés megkötését nem érdemes elkapkodni, mert ez később jogi viták forrása lehet.

A bérbeadók továbbra is általában két- vagy háromhavi kauciót kérnek biztosítékként arra az esetre, ha a bérlőnek tartozása keletkezne vagy kárt okozna az ingatlanban.

Ugyanakkor a legfontosabb biztonságot a közokirat jelenti. Hiába a jelentős összegű kaució, probléma esetén enélkül csak hosszadalmas és költséges pereskedéssel lehet rendezni a vitás helyzeteket.

Szóban nem lehet, és nem is érdemes szerződést kötni

Fontos tudni, hogy a szóban kötött bérleti szerződés érvénytelen, így mindenképp írásban kell megállapodni. Sokan tévesen azt hiszik, hogy egy internetről letöltött szerződésminta, esetleg két tanú aláírása már megfelelő biztonságot ad. Bár közjegyző vagy ügyvéd közreműködése nélkül is készíthető érvényes bérleti szerződés, az ilyen házilag szerkesztett dokumentumok gyakran nem rögzítik maradéktalanul a felek jogait és kötelezettségeit, ami később, egy vitás helyzetben komoly problémákat okozhat.

Az elmúlt években elterjedt gyakorlattá vált, hogy

a bérbeadók birtokba adás feltételéül szabják azt is, hogy a bérlő közjegyző előtt tegyen egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot.

Ebben vállalhatja a bérleti szerződésben foglaltak teljesítését, így a bérleti díj, a rezsi és a közüzemi költségek megfizetését, valamint a bérleti jogviszony megszűnése után a bérleményből való kiköltözést határidőre. Ez a közokirat peres eljárás nélkül, azonnal bírósági úton végrehajtható, így a bérbeadó gyorsabb és költséghatékonyabb védelmet kap.

Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot bármely közjegyzőnél lehet tenni, és elegendő, amennyiben csak a bérlő jelenik meg a közjegyző előtt. A nyilatkozathoz szükség van a bérlő személyazonosságát igazoló dokumentumokra, a bérlemény adataira, valamint a felek által aláírt érvényes bérleti szerződésre.

Mindkét felet védi a közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződés

Arra is lehetőségük van a feleknek, hogy a teljes bérleti szerződés elkészítését a közjegyzőre bízzák, aki így minden lényeges részletre kiterjedő megállapodást készít, mely erős biztosítékot nyújt mind a bérbeadó, mind a bérlő javára. Ebben az esetben a közokirat már nemcsak a bérbeadó érdekeit védi, hanem a bérlőnek is garanciát jelet arra, hogy nem tehetik ki jogalap nélkül az ingatlanból, nem emelhetik meg egyoldalúan a bérleti díjat, és a kaució jogtalan visszatartásától sem kell félnie.

Kizárólag a közokiratba foglalt szerződések, kötelezettségvállalások hajthatók végre bírósági végrehajtás útján azonnal. Ha a szerződést nem közjegyző készíti, akkor szerződésszegés esetén muszáj bírósághoz fordulni, ami évekig tartó pereskedéshez vezethet. A későbbi, esetleges jogviták megelőzésében és a problémák gyors megoldásában segíthet a közjegyző által készített bérleti szerződés, vagy az érvényes bérleti szerződés alapján a bérlő által tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat

– mondta Máté Viktor, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnökhelyettese.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ