Rossz hír érkezett a munkáltatóknak: súlyos árat fizet, aki ezt a "kiváltságot" visszavonja

Továbbra is a többség számára elérhetetlen a home office, pedig sokan szeretnék

A felmérés alapján

a munkavállalók 63%-ának jelenleg egyáltalán nincs lehetősége otthonról dolgozni – ez az arány évek óta változatlan.

Különösen az állami szektorban és – nem meglepő módon – a fizikai dolgozók körében kiugró, 80% fölötti ez az érték. Az otthoni munkavégzés még mindig leginkább a vezetői pozíciókban biztosított: a felsővezetők 39%-ánál, a középvezetők 42%-ánál elérhető ez az opció – bár az utóbbi csoportban enyhe csökkenés látszik a tavalyi évhez képest.

A munkavállalók véleménye alapján ugyanakkor bőven volna lehetőség a távmunka terjedésére. Egyrészt ugyanis azon dolgozók fele, akiknek erre jelenleg nem biztosít lehetőséget a munkahelye, úgy véli, hogy részben vagy teljes mértékben képes lenne otthonról is elvégezni feladatait, és csak a másik fele vallja azt, hogy a munkaköre ezt nem tenné lehetővé. Másrészt pedig általánosan is erős a távmunka támogatottsága a megkérdezettek között: 47%-uk teljes mértékben, további 32%-uk pedig inkább támogatja a home office lehetőségét, és csupán 15% utasítja el.

"A kutatásból jól látszik, hogy a COVID-járványt követő home office visszavonások és szigorítások hulláma már lezajlott, valamint érezhetően biztosabbak a munkavállalók abban, hogy azoknál a cégeknél, ahol jelenleg elérhető a távmunka lehetősége, ott ez a gyakorlat hosszú távon is megmarad. A megkérdezettek 57%-a szerint munkahelyük a jövőben minimum heti egy-két nap otthoni munkavégzést engedélyezni fog - ez jelentős növekedés a tavalyi 37%-os arányhoz képest. Míg 2024-ben a válaszadók 63%-a vélte úgy, hogy a közeljövőben heti egyetlen napot sem dolgozhat majd otthonról, idén már csak 43% nyilatkozott így” – számolt be Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője. 

Hány napot kell bejárni és hány napot szeretnénk otthonról dolgozni?

A home office opcióval rendelkezők közel negyede (24%) heti öt napot is dolgozhat távolról, míg 8%-uknak heti négy nap, 14%-uknak három nap, 20%-uknak két nap és 17%-uknak heti egy ilyen nap jár.

Érdekes, hogy ez a valóság egybecseng azoknak a vágyaival is, akiknek egyáltalán nincs lehetőségük a távmunkára. A megkérdezettek több mint fele ugyanis a hét nagyobb részében otthonról dolgozna, ami szinte megegyezik azon, távmunkával érintettek arányával, akiknek legalább heti három nap távmunka-lehetőség jár. A tavalyi eredményekhez képest most magasabb arányban, a munkavállalók több mint fele (53%) legszívesebben a hét nagyobb részében otthonról dolgozna, további 30%-uk pedig legalább heti 1–2 napot szeretne távmunkában tölteni. Csak a megkérdezettek 17%-a választaná az egész heti irodai jelenlétet.

A dolgozói preferenciákat vizsgálva a válaszadók relatív többsége (36%-uk) a jövőben (is) egy hibrid munkavégzési rendszerben kíván dolgozni, amelyben a teljes csapatra vonatkozóan biztosítottak időszakok otthoni munkavégzésre és vannak bejárásra kijelölt fix napok. 28%-uk pedig a minden munkatárs számára vonatkozó teljes munkahelyi jelenlétet tartja ideálisnak. Csupán 15%-uk szeretne olyan munkabeosztást, amelyben minden kolléga távoli munkavégzésben dolgozik.

Látjuk a home office veszélyeit is

A home office-t előnyösnek tartók elsősorban az utazással töltött idő csökkenését (58%) és a rugalmas időbeosztást (56%) emelték ki e munkavégzési forma pozitívumaiként, de sokan említették a jobb munka–magánélet egyensúlyt (41%) és az alacsonyabb stressz-szintet (30%) is. A válaszadók közel negyede (24%) jobban tud koncentrálni otthon, illetve hozzájárul ez a munkavégzési forma a jó mentális és/vagy testi egészségükhöz (23%).

A hátrányok között leggyakrabban az elszigeteltség (36%), a távmunkára alkalmas pozíciók hiánya (35%), a kollégákhoz fűződő gyengébb személyes kapcsolatok (33%) és a magánélet határainak elmosódása (32%) szerepelt. További negatívumként emelték ki, hogy nem áll rendelkezésre otthon a munkavégzéshez szükséges összes technikai eszköz (nyomtató, számítógép, vezetékes telefon stb.) (18%), kevesebb munkahelyi információ áramlik így (17%), de lassabb szakmai fejlődést is tapasztalnak (14%).

A hatékonyság megítélése ugyanakkor javult: míg tavaly a munkavállalók 39%-a gondolta úgy, hogy kevésbé hatékonyan tudja ellátni feladatait otthonról, idén ez az arány 18%-ra csökkent.

A dolgozók 24%-a saját bevallása szerint hatékonyabban végzi a munkáját home office-ban, míg a 38%-a nem érzékel különbséget.

Fontos jelzés a munkaadók számára az is, hogy azon dolgozók, akik jelenleg is élhetnek a távmunka lehetőségével, kimagasló arányban (41%) kijelentették:

új állás után néznének, ha a cégük megszüntetné, vagy akár csak szigorítaná az általuk alkalmazott home office-rendszert.

"Az előző évben még csupán a megkérdezettek 16%-a tervezett volna ilyen döntést meghozni. Leginkább a 30-39 éves korosztályra jellemző az új munkahely-keresés ebből az okból. Érzékelhetően nőtt tehát a home office opció iránti munkavállalói elvárás is” – tette hozzá a szakértő.

A munkavállalói elköteleződés szempontjából eddig is kiemelkedően fontos tényezőnek számított a távmunkavégzés lehetősége, jelenleg azonban tovább emelkedett a jelentősége, ez pedig a toborzás területén is komoly, a korábbinál is nagyobb versenyelőnyt jelenthet az azt biztosító vállalatok számára.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images