Itt a következő magyar város, amelyik korlátozza a betelepüléseket

A sátoraljaújhelyi képviselő-testület csütörtök délelőtt fogadta el a helyi önazonosság védelméről szóló önkormányzati rendeletét. A dokumentum szerint a szabályozás "kiemelt célja, hogy a város hosszú távú fenntarthatóságát és élhetőségét biztosítsa, valamint megelőzze a közösségi összetartást veszélyeztető jelenségeket, ideértve a betelepülések kívánatos mértéket meghaladó hullámait és az ingatlanszerzések aránytalanságát".

A szlovák határhoz közeli, 13 ezer lakosú északkelet-magyarországi település önkormányzata a rendelet értelmében elővásárlási jogot gyakorolhat az eladó ingatlanokra, valamint szabályozhatja a lakcímlétesítést, beleértve annak engedélyezését vagy tilalmát is.

A betelepülni szándékozóknak kérelmet kell benyújtaniuk a jegyzőhöz a szükséges dokumentációval együtt. A rendelet előírja, hogy a betelepülőnek folyamatos biztosítotti jogviszonnyal vagy nyugdíjjal kell rendelkeznie, továbbá a megvásárolt ingatlanban egy főre legalább 10 négyzetméternyi lakóterületnek kell jutnia.

Különösen figyelemre méltó az a kitétel, amely szerint a nem magyar anyanyelvű ingatlanvásárlóknak legalább társalgási szintű magyar nyelvtudással kell rendelkezniük. Ez a szabályozás érintheti a városban már jelenleg is ingatlannal rendelkező nyugat-európai munkavállalással rendelkező szlovákiai szlovákokat, akik befektetési céllal vásároltak és adtak bérbe lakásokat.

A rendelet emellett százezer forintos betelepülési hozzájárulás megfizetését is előírja az újonnan érkezők számára.

Az önrendelkezési törvény hatályba lépése óta számos magyarországi település vezetett be hasonló szabályozást. Bár Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter visszautasította a törvény romaellenes jellegét, szakértői vélemények szerint a jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy egyes települések távol tartsák a roma lakosságot vagy az alacsonyabb jövedelmű társadalmi rétegeket.

A hasonló rendeletek kapcsán rendszeresen felmerülnek alkotmányossági aggályok, különösen a magyar nyelvtudás megkövetelése vet fel kérdéseket az Európai Unió szabad mozgásra vonatkozó alapelvével kapcsolatban.

Mezőkeresztes volt az első település, amely élt a rendeletalkotás lehetőségével, ám később hatályon kívül helyezték a szabályozást, miután a megyei kormányhivatal törvényességi felülvizsgálatot kezdeményezett. Újlengyel és Kiskunhalas is élt az önazonossági törvény által biztosított jogokkal a betelepülések kontrollálása érdekében.

Címlapkép forrása: MTI Fotó/Vajda János