Meglepő számok érkeztek a magyar lakáspiacról, de megvan rájuk a magyarázat

Meglepő adatokkal szolgált az idei első negyedévet illetően az Eurostat, hiszen a magyar piacon mindössze 1,5%-kal emelkedett a lakáspiaci tranzakciók száma 2024 hasonló időszakához képest, ez pedig a visszaesést produkáló Írország, Málta és Ciprus után a negyedik legrosszabb statisztika az adatot szolgáltató 17 európai ország közül. Mindez azért lehet meglepetés, mert az év eleje itthon a közbeszédben épp arról szólt, hogy nagyon erős az érdeklődés, amit újabb intézkedések is támogattak. Ilyen volt a SZÉP kártyákon szereplő összeg felhasználhatósága, az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások felszabadítása, illetve a lakossági állampapírokból felszabaduló jelentős kamat- és tőkefizetés. Azonban a jelek szerint ez sem mozgatta meg igazán a lakáspiacot, inkább csak az érdeklődés volt erős, kevésbé tükröződött ez tranzakciókban.

„A gyenge első negyedév egyik oka furcsa módon éppen a kimagasló 2024-es forgalom lehetett, a tavalyi magas bázisról már nem tudott tovább élénkülni a magyar lakáspiac. Emellett technikai oka is lehet, hiszen a nagy arányban tervasztalról vásárolt új lakások akár csak két év múlva, az

átadás előtt aláírt végszerződéssel kerülnek be a forgalmi statisztikákba, és 2023 eleje pont egy látványos lejtmenet kezdete volt”

– kommentálta az adatot Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

2024 első negyedévében még a magyar lakáspiac Európában a második legerősebb növekedést mutatta a forgalom szempontjából, 39%-kal növekedett a tranzakciók száma. De ugyanez igaz volt az év egészére is, minden negyedévben 27% felett volt az éves növekedés. És hogy mennyit számít a már említett bázis: a tavalyi első negyedévben épp a már említett Ciprus volt csak előttünk a rangsorban, mely most mögöttünk szerepel.

Az idei első negyedévben egyébként a litván lakáspiac mutatta a legerősebb aktivitást, ott több mint 40%-kal emelkedett a tranzakciók száma, mögöttük Dánia és Belgium állt egyaránt 30% feletti növekedéssel.

Ha a tavalyi egész évet nézzük, akkor Luxemburg tudta felmutatni a legnagyobb élénkülést, 2023-hoz képest 47,1%-kal több adásvétellel, a második viszont Magyarország volt 34,7%-kal. A magyar piacon belül a használt lakások esetében 35,4%-kal, míg az újaknál 23%-kal emelkedett a tranzakciók száma. Az azt megelőző évben viszont – immár nem annyira meglepő módon – éppen ebben a két országban esett vissza a legnagyobb mértékben a forgalom. Tavaly egyébként az év egészében viszonylag kiegyensúlyozott volt a növekedés, a magyar lakáspiaci forgalom növekedése mind a négy negyedévben Európa dobogóján volt, a második negyedévben pedig egyenesen az első volt az EU-ban.

„Azt eddig is láttuk, hogy az európai lakáspiac erőteljes hullámzást mutat, ennek egyik oka a piac tehetetlensége. Vagyis amikor kedvező a gazdasági környezet, erős a kereslet, akkor az elinduló újlakás-fejlesztések jellemzően  kb. két év múlva jutnak el az átadás fázisába”– emelte ki Valkó Dávid. Emellett a többi statisztikai adathoz képest nagyobb a bázishatás jelentősége a lakáspiacon,

egy-egy erős év után nagyon nehéz tovább pörgetni a tranzakciók számát.

A 2024-es éves adatok alapján azt lehetne mondani, hogy 2025 egésze is visszafogott élénkülést mutathat. A hírek szerint ez a második negyedévben és a harmadik negyedév elején meg is mutatkozott, az erős év eleji érdeklődés után inkább kivárás jellemezte a piacot.

„Nehéz azonban nem észrevenni, hogy az elmúlt hetekben megint minden a lakáspiac pörgéséről szól, hiszen a kormány által bejelentett 3%-os kedvezményes Otthon Start programra sokan készülnek szeptembertől” – emelte ki Valkó Dávid. Az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint a kérdés csak az, mennyire hoz azonnali élénkülést a piacon az intézkedés a negyedik negyedévben. Az érdeklődések száma már most megugrott, kérdés, hogy ezek mekkora része jut el tranzakcióig az év vége előtt.

Erős negyedik negyedévre készülhetünk, felpezsdül majd a piac, nagy számban előre hozott vásárlások is várhatók,

ami így a 2026-os év forgalmára is rányomhatja a bélyegét.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ