Megindult a háború Európa ellen gyújtogatásokkal, rongálásokkal és célzott zavarkeltés – jön a válaszcsapás

Az európai biztonsági szolgálatok figyelme egyre inkább a „low-level” – vagyis alacsony szintű, alkalmi – orosz ügynökökre irányul, akik kisméretű, de célzott zavarkeltő akciókkal fenyegetik az unió belső és külső biztonságát.

Ezek a szereplők nem profi hírszerzők: gyakran kis összegért vállalnak feladatokat, majd megbízóik egyszerűen „eldobják” őket.

Németországban a politika most először körvonalaz egy átfogó válaszstratégiát, miután október közepén Friedrich Merz kancellár bejelentette: nemzeti biztonsági tanácsi felülvizsgálat mellett egy új akcióterv készül a hibrid fenyegetések kezelésére – számolt be az Euronews.

A hibrid hadviselés határvonalai továbbra is nehezen húzhatók meg. Dietmar Pichler osztrák dezinformációs elemző a portálnak arról beszélt, hogy olyan eseményeket, mint tűzesetek, robbanások, támadások, „véletlen” balesetek, vagy akár oroszbarát rendezvények és graffitik is vizsgálni kell potenciális részvétel szempontjából.

A lassú reagálás szerinte csak ront a helyzeten: ha a hatóságok nem kommunikálnak világosan arról, hogy a lépések védelmi jellegűek, az információs térben gyorsan hátrányba kerülhetnek.

Az elmúlt hetekben az is láthatóvá vált, hogy a drónok kulcsszerepet játszanak a feszültségek fokozódásában. A médiában megjelent első észlelések után megnőtt a dróntevékenység Németország felett, amit Alexander Dobrindt belügyminiszter „fokozott biztonsági fenyegetésnek” nevezett. A kormány új drónvédelmi központ felállítását tervezi, miközben NATO-partnerek egy részénél már olyan javaslatok is felmerülnek, mint egy keleti „drónfal” létrehozása vagy a tűzparancs szabályainak lazítása az orosz légtérsértések esetére. Konkrét menetrend még nincs, és több tagállam – köztük Németország és Franciaország – óvatosságra int, az eszkaláció elkerülése érdekében.

A berlini békekonferencián Peter Neumann terrorizmus-szakértő arra figyelmeztetett: a hibrid térben nincs tiszta béke vagy háború. Szerinte a túlzott katonai válasz kontraproduktív lehet – például orosz repülők lelövése biztosan válaszreakciót váltana ki. Inkább arra kell törekedni, hogy az ilyen támadások hatástalanok legyenek, tehát az infrastruktúra és a társadalom gyorsan helyreálljon, így az ellenfél nem ér el stratégiai eredményt. Kiemelte:

első körben kiberhadműveletek és digitális visszavágások lehetnek hatékonyabbak, mint a fizikai erő alkalmazása.

A „low-level” ügynökök toborzása jellemzően közösségi platformokon történik, főként Telegramon. A módszer egyszerű: a nyilvános, oroszbarát csatornákon korlátozás nélkül figyelik azokat, akik rendszeresen kommentelnek vagy megosztanak tartalmakat. Szoftverek profilozzák a felhasználókat, majd a potenciális jelöltek először ártalmatlan üzeneteket kapnak, később titkosított csatornákra terelik őket. A feladatok sokszor banálisak – például katonai létesítmények fotózása, járművek felgyújtása, vagy politikai feliratok festése –, mégis zavart, károkat és félelmet keltenek.

Az ICCT kutatója, Kacper Rękawek szerint Moszkva módszere finomodott: sokszor bűnözői múltú embereket választanak ki, akik könnyebben vállalnak ilyen akciókat.

A jelenség nem korlátozódik Németországra. Lengyelországban október közepén nyolc embert, köztük egy ukrán állampolgárt tartóztattak le Varsóban és Białystokban. Donald Tusk miniszterelnök szerint a csoport katonai és kritikus infrastruktúrák felderítésére készült, sőt, szabotázsakciókat is tervezhettek. A lengyel belbiztonsági szolgálat (ABW) közlése szerint a gyanúsítottak orosz és belarusz kapcsolattartókkal álltak összeköttetésben. Varsó Moszkvát és szövetségeseit vádolja az ügynökök bejuttatásával; Oroszország tagadja a részvételt.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images