Kevés pénzből óriásit léphetne előre Magyarország: a legszegényebbek támogatása a kulcs ebben

Portfolio Future of Construction 2025

Az építőipar krémje a budapesti konferencián.

Információ és jelentkezés

A szervezet, amely lakhatási és energiaszegénységben élő emberekkel dolgozik a terepen a mindennapokban, még az idén bemutatja javaslatcsomagját az Energiaügyi Minisztériumnak. A Habitat for Humanity most publikált jelentése ugyanis szeretné megosztani a mindennapi tapasztalatokat a szakma és a szakpolitikával is, hogy

csökkenteni lehessen a becslése szerint a magyar háztartások akár 8-10% százalékát érintő energiaszegénységet.

A szervezet Falusi LakHatási Programja 2021-ben indult azok számára, akik bár szívesen igénybe vennék a falusi CSOK állami támogatást, de nincs ehhez megfelelő tőkéjük. A Habitat szerette volna megelőlegezni a saját erőt – ebben az Erste Bankkal működtek együtt – hogy a kiszoruló családok is felújíthassák otthonaikat, de a tapasztalatok azt mutatták, hogy a probléma az anyagi jellegűnél sokkal összetettebb. A programban egyébként 2021 óta 86 bevont családdal dolgoztak, eredményeképp pedig

28 felújítást tudtak eszközölni, összesen 163 millió forint támogatási értékben.

Rengeteg család nem fér hozzá állami támogatáshoz, akik jellemzően olyan otthonokban élnek, amik rossz minőségűek, energiapazarlóak, nehéz őket fenntartani

– mondta el Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország szakpolitikai energiahatékonysági szakértője a szervezet szerdai sajtótájékoztatóján. A Habitat célja, hogy legyen egy olyan program, ami kifejezetten az energiaszegénységben élőket támogatja.

A program értékelése során szembesültek azzal, hogy az összegyűlt adatok és tapasztalatok szakpolitikai szempontból is relevánsak

– mondta a szakértő.

Koritár Zsuzsanna

Magyar Energiahatékonysági Intézet, programigazgató

Tovább

… Tovább

Az elkészült Lakhatási jelentést egyébként több részletben kívánják bemutatni, a most bemutatott „Az energiaszegénység csökkentése célzott felújítási programmal” részt november végén követik majd a további fejezetek. A legutóbbi jelentést itt mutattuk be.

Koritár Zsuzsanna előadásában elmondta, hogy bár az EU tagállamai számára kötelezettség az energiaszegénység mértékének csökkentése, de emellett ez egy olyan szintű társadalmi probléma, amivel minden EU-direktíva híján is foglalkozni kellene. Elmondása szerint

az a háztartás tekinthető energiaszegénynek, aki anyagi okok miatt nem képes hozzáférni a szükséges lakossági energiaszolgáltatáshoz – ennek okai lehetnek az alacsony jövedelem, a magas energiakiadások, illetve az épületek rossz energiahatékonysága.

„Hazánkban nincs hivatalos definíciója az energiaszegénységnek, pedig már októberben át kellett volna ültetni az uniós meghatározást a magyar jogrendbe, de ez láthatóan egyelőre késik” – mondta a szakértő.

A Habitat által használt adatok szerint – A magyarországi házak és lakások becsült energetikai besorolási megoszlása, Horváth Miklós, Horváth Áron, Székely Judit, Csoknyai Tamás cikke, amely a Magyar Épületgépészet c. folyóiratban jelent meg – a magyar otthonok 80%-az alsó három energetikai kategóriába tartozik, ami azt jelenti, hogy egy A-tól I-ig tartó skálán körülbelül 3-5x annyit fogyaszt egy ilyen lakás vagy ház, mint az energetikai szempontból már elfogadható C kategória – hangsúlyozta a szakember. Míg a magyarországi háztartások 8-10%-a jelenleg is érintett energiaszegénységben, ennél jóval több pedig ki van téve ennek kockázatának.

Magyarországon a rendszerváltás óta a lakhatási célú állami támogatások elenyésző része volt szociálisan célzott, és az EU támogatások sem voltak szociálisan célzott vagy kifejezetten az energiaszegénység felszámolására irányuló programok. A Habitat a tapasztalatai alapján tehát most azt igyekszik kidolgozni, hogy milyen lenne egy jó célzott program.

A szakember elmondása szerint:

• Szükség van hosszú távú és kiszámítható állami támogató programra, ami nem ad-hoc, vagy kampányszerű
• előfinanszírozási rendszer kialakítására
• kiszorító mechanizmusok felülvizsgálatára
• egyszerűsített és ügyfélbarát adminisztrációra

Elméletben bár a falusi CSOK alkalmas lenne energetikai felújításra, mert 100%-os vissza nem térítendő támogatást ad, de mivel csak utólagos elszámolás van, ezért nagyon sokan nem tudják igénybe venni. Egyéb kiszorító erejű feltételek miatt pedig, mint például az, hogy csak gyerekesek vehetik igénybe, illetve két év folyamatos TB jogviszonyt kíván meg, vagy épp kizárja a közfoglalkoztatottakat, kizárja a magyar otthonok nagyjából 80%-át.

Nagyon fontos lenne, hogy egy szociálisan célzott támogatási programban ilyen feltételek túlzóan szigorúak lennének, mert épp a célcsoportot szorítják ki.

– emelte ki a szakértő. "A jelentkezés is nagyon bonyolult adminisztrációjú, körülményes, időigényes, szinte bárki számára kihívást jelentene” - tette hozzá.

Ezek miatt a különböző kiszorító mechanizmusok és a jogosultsági kritériumok miatt 2024-ben csak a Habitatnál a programra jelentkező 210 emberből 195 nem felelt meg a falusi CSOK feltételeinek.

A Habitat a jelenlegi szabályozáshoz képest egy egyablakos modellt szeretne, ahol az első lépés az érintettek proaktív elérése, mivel az energiaszegénységben érintett csoportoknál és a rászorulóknál általában nem működik az, hogy ők jelentkezzenek a programra. Emiatt szükséges a helyi beágyazottság, a helyi szereplők közreműködése, illetve a terepen történő közvetlen megkeresés. A modell működtetéséhez szükséges egy mentor és egy koordinátor: kétszintű támogatás, különböző szakmai kompetenciákkal.

Fontos a közvetítő szervezet garanciális szerepe is:

• Az ügyfelek felé, mert jelenléte biztosítja, hogy a felújítás megfelelő minőségben és összköltséggel történik meg
• A kivitelező felé, mert garantálja a kifizetéseket
• Az állami, vagy finanszírozó szerv felé, mert biztosítja a valódi célcsoport elérését, a támogatás megfelelő felhasználását, a minőségi felújítást és az átláthatóságot

De vajon megéri?

Az egyablakos modell költségarányát a teljes támogatáshoz képest Habitat konzervatívan úgy becsüli, hogy 10 támogatott család per év esetében a 15,5% lenne, 40 család esetében viszont csak 9,3% lenne.

A program bár nem pénzügyileg, de megtérülne társadalmilag, egészségügyileg, környezetileg, klímavédelmi, energiafüggetlenségi, levegőminőségi, munkaerőpiaci szempontból – állítja a szervezet.

Címlapkép forrása: Edward Crawford/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ