Ez lehet a következő nagy dobás a hazai tőzsdén

2019. január 12. 13:33    
nyomtatás
 
Igazán aktív évet tudhat maga mögött a BIF, az első féléves jelentés alapján 55 százalékos volt a bevételnövekedésük, ősszel a részvényei bekerültek a prémiumkategóriába, 20 milliárdos hitelkeretről írtak alá szerződést az MFB-vel, illetve december 31-től váltottak SZIT vállalkozási formára. Az események a vállalat részvényeinek is nagy lökést adtak, január elején, két nap alatt több mint 10 százalékos növekedést mutatott az árfolyam. Arról, hogy milyen további terveik vannak, hogyan szeretnék az intézményi és a kisbefektetőket is elérni, milyen ingatlanpiaci lépésekre készülnek, illetve hogyan látják a piacot a jövőben, a cég gazdasági vezérigazgató-helyettesét, Hrabovszki Róbertet kérdeztük.

Portfolio Online Tőzsde - részvénykereskedés biztonságban: stabil, banki háttér, BEVA garancia

Ez lehet a következő nagy dobás a hazai tőzsdénEgyelőre kevés a SZIT a piacon, tavaly Önök másodikként kerültek be ebbe a formába. Mit jelent ez, és milyen változások történtek azóta a BIF életében?

A BIF 2017. október 20-a óta SZIE-státuszban tevékenykedett, élvezve a SZIT-törvény által biztosított SZIT-ekre vonatkozó előnyöket, azzal a kitétellel, hogy 2018. december 31-ig teljesíti a törvényi előírásokat. Mindezeket figyelembe véve, az a tény, hogy a NAV SZIT-ként nyilvántartásba vette a BIF-et 2018. december 31-ével lényegi változást nem jelentett a Társaság életében, elsősorban ez egy jogi/szabályozási aktus volt, azt a kérdést válaszolta meg a befektetők felé, hogy a vonatkozó előírásokat teljesítjük-e határidőre, ez megtörtént, összhangban az elmúlt évi releváns kommunikációnkkal.


Az, hogy SZIT-té vált a cég, lendületet adhat a kereskedésnek? Milyen tervek vannak ezzel kapcsolatban?

A SZIT-státusz megszerzése, figyelemmel a 2019. novemberében megjelent azon kormányrendeletben foglaltakra (219/2018. (XI. 27.) Kormányrendelet), miszerint a nyilvános ingatlanalapok a szabályozott ingatlanbefektetési társaság részvényeibe is fektethetnek, jelentősebb befektetői keresletet jelenthet a BIF részvényekre, amely - igen - új lendületet adhat a részvényeink kereskedésének is. A befektetői érdeklődés erősödése várható a stratégiánknak megfelelő rövid, illetve középtávú növekedési céljaink megvalósítása eredményeként is, itt szeretném kiemelni, hogy társaságunk az idei évben a normál üzleti tevékenység által generált forrásokon túl, közel 29 milliárd forint potenciálisan igénybe vehető forrással gazdálkodhat, mindez a BIF életében eddig nem látott forrásbőséget, növekedési céljai elérése szempontjából rendkívül erős cash pozíciót és kedvező finanszírozási rugalmasságot jelent. További finanszírozási tartalékot jelenthet a még meglévő saját részvény állományunk is (3 014 000 darab).

Mi az a SZIT?


Az Észak-Amerikában és Európa több országában REIT-ként ismert vállalkozási forma magyar megfelelője a szabályozott ingatlanbefektetési társaság vagy rövidítve SZIT, amelynek olyan tőzsdén jegyzett ingatlanvállalatokat jelöl, amelyek komoly adóelőnyöket élveznek, a vállalat mentesül a társasági adó és a helyi iparűzési adó fizetése alól, ráadásul ingatlanszerzéseit kedvezményes, csupán 2 százalékos illeték terheli. Cserébe viszont megfelelő mértékű közkézhányaddal kell rendelkezniük, eredményük nagy részét pedig osztalékként fizethetik ki.

A SZIT-ekkel szemben fontosabb kritériumok a következők:

Nyilvános tőzsdei működés
• Legalább 25 százalékos közkézhányad (ezen belül 5 százalékos tulajdoni hányadnál nagyobbal egy tulajdonos sem bírhat)
• Legalább 5 milliárd forint induló tőke
• Meghatározott tevékenységi kör
• Az eredmény legalább 90 százalékának kifizetése osztalékként (hacsak a részvényesek le nem mondanak erről)


Kiket terveznek megszólítani?

Elsősorban az intézményi befektetők minél szélesebb körét szeretnénk megszólítani, befektetőink között tudni. Ezen célunkat egyértelműen segíti a már korábban említett kormányrendelet a nyilvános ingatlanalapokon keresztül, mindezek mellett azt gondoljuk, hogy hosszú távú biztosítói, nyugdíjpénztári portfóliókba is jól illeszkedhet egy SZIT-részvénycsomag. Természetesen a fentiek mellett tőkepiaci stratégiánk része, hogy a lakossági befektetők számára is vonzó befektetési eszközt jelentsenek a BIF részvények. A befektetői érdeklődés erősítésének egyik eszköze lehet egy részvényfelosztás (részvény split) is. A Társaság menedzsmentje vizsgálja a részvények felosztásának a lehetőségét, amelyet akár már az áprilisi éves rendes közgyűlés is megtárgyalhat. Egy tizedelő split megítélésünk szerint a részvényforgalom és likviditás növekedésével is járhat, illetve vonzóbbá, elérhetőbbé teheti a BIF-részvényeket a kisbefektetők számára is.

Hrabovszki Róbert

gazdasági vezérigazgató-helyettes

BIF Nyrt.

Hrabovszki Róbert a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar Pénzügy-Számvitel szakirányán végzett okleveles közgazdászként. 1998-ban Tőzsdei szakvizsgát tett, 2002-ben a Nemzetközi Bankárképző Központ Rt. “EFFAS"... Tovább »



Az, hogy az alapok likvid eszközként vásárolhatják a SZIT-részvényeket sok milliárdos forrás előtt nyithatja meg az utat.

Igen, ahogyan korábban is jeleztem, ez egy komoly keresleti oldalt generálhat. Jelenleg a BÉT-en két SZIT részvényeit érhetik el a befektetők, a választék ilyen értelemben szűk, a kereslet viszont jelentősebb lehet, akár több tízmilliárdos.

A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet-módosítás értelmében az ingatlanalapok 2018 novemberének végétől likvid eszköz gyanánt a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT) részvényeit is megvásárolhatják. Törvényi előírás szerint, elsősorban a 2008-as válságnál tapasztalt likviditási gondok miatt, a nyilvános ingatlanalapok számára előírás, hogy eszközeik legalább 15%-át likvid eszközökben tartsák, hogy ne legyenek a korábbiakhoz hasonló visszaváltási problémák. A mostani rendeletmódosítás értelmében likvid eszköz gyanánt az ingatlanalapok SZIT-részvényeket is vásárolhatnak.


Milyen előnyökkel járhat a módosítás?

  • A SZIT-ek oldaláról a módosítás egyértelműen pozitív, mindez elősegítheti több cég SZIT-é alakulását is azzal, hogy az ingatlanalapokkal egy új befektetői kör jelenik meg a piacukon, ami az előírt közkézhányad teljesítéséhez jelentős könnyebbséget jelenthet.
  • Az ingatlanalapot vásárlók oldaláról azért lehet kedvező a döntés, mivel a portfólióban lévő ingatlanok átértékeléséből származó hozamemelkedés mellett mostantól az ingatlanpiac egy másik szegmenséből, a SZIT-részvények kedvező árfolyammozgásából is profitálhatnak.


A finanszírozók felé egy SZIT mit jelent hitelesség, illetve megbízhatóság szempontjából?

Véleményem szerint hitelfelvevőként a tőzsdei jelenlét, nyilvános kibocsátóként való gazdálkodás önmagában is pozitívum egy finanszírozó bank számára, elsősorban a magasabb szintű transzparencia, folyamatos piaci megmérettetés okán összevetve egy nem nyilvános társasághoz képest.

A SZIT-státusz egy transzparens, jól szabályozott tőzsdei társaságot jelent, néhány törvényi feltételt emelnék ki, amelyeket érdemes mérlegelni egy részvénybefektetés esetén is:
  • kiszámítható osztalékhozam: osztalékként kifizethető eredmény minimum 90%-ára tesz javaslatot az éves rendes közgyűlésnek az adott társaság ügyvezetése (3.§ (3) c));
  • stabil mérlegszerkezet, korlátozott eladósodottság: (i) a számviteli jogszabályok szerinti mérlegfőösszeg legalább 70%-ának megfelelő értékű ingatlanportfólióval kell rendelkeznie (8.§ (2)); (ii) idegen forrásai nem haladhatják meg az éves beszámolójában az ingatlanok és a beruházások összértékének 65%-át (8.§ (5));
  • jól diverzifikált ingatlanportfólió: a portfóliójában egyetlen ingatlan értéke sem haladhatja meg a szabályozott ingatlanbefektetési társaság számviteli jogszabályok szerinti mérlegfőösszegének a 30%-át (8.§ (3));
  • transzparens ingatlanértékelés: egy SZIT az ingatlanportfólióját legalább negyedévente, az üzleti év adott negyedévének utolsó napjára vonatkozóan köteles piaci értéken értékelni (10§ (1)).


Azok számára, akik nem közvetlenül ingatlanba fektetnek, jó visszajelzés, ha van valamilyen transzparencia a választott befektetési eszköznél. A BIF milyen típusú ingatlanokba fektetne?

Társaságunk stratégiájának része a meglévő jövedelemtermelő ingatlanportfólióba illeszkedő irodaépületek felkutatása és az akvizíciók lebonyolítása, mindez azt jelenti, hogy elsősorban jó lokációjú budapesti megfelelő hozamelvárást biztosító irodaházakat keresünk. A BIF fókusza a budapesti, "prime" lokációjú irodaházak piaca, de rendelkezünk három olyan portfólióelemmel is, amelyek szállodaként üzemelnek. Gondolkodunk többek között kiskereskedelmi funkciójú ingatlan fejlesztésében, illetve van már lakóingatlan-fejlesztésünk is, a Harsánylejtő Lakópark Projekt, de a további bővülés lehetőségét is vizsgáljuk ebben a szegmensben.

A BIF vezetőjével és igazgatótanácsának elnökével, dr. Ungár Annával készített interjúnkat ebben a cikkben olvashatják:

2018.11.07 18:30 Hatalmasat dobott a BIF!

Van esetleg további olyan ötlet, amivel a kisbefektetők számára vonzóbbá lehetne tenni bármilyen osztalékfizető papírt?

Igen. Ezeken valóban érdemes gondolkodnia egy olyan társaságnak, amelynek a részvényeit jegyzik a tőzsdén, felmerülhetnek olyan jó ötletek, amelyek megvalósításukon keresztül a hazai tőkepiacot is fejleszthetik. Fejlettebb angolszász piacokon találhatunk arra példát, hogy nem évente egyszer történik az osztalékfizetés, hanem rendszeresebb időzítés mellett. Nagy valószínűséggel egy lakossági befektetőnek is sokkal vonzóbb lenne, ha negyedévente, vagy akár havonta történne osztalékjellegű kifizetés a részvénybefektetés után.

A papír értéke nagyban függ az ingatlanpiaci mozgásoktól, emiatt nyilván fontos követniük a ciklust. Milyen várakozásaik vannak ezzel kapcsolatban?

Középtávon azt gondoljuk, hogy növekvő ciklusban vagyunk, akvizíciós célpontokat is egy ilyen feltételrendszer mellett keresünk. Alapvetően pozitívak a piaci várakozásaink.

2019.01.02 10:39 Hónapokig meg sem mozdult, most meg szárnyal a BIF

Előző cikk  Előző cikk Következő cikk  Következő cikk


F?rum
 
 
×
×
Jogi nyilatkozat
A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.

Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés alkalmasságát vagy megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával!

Az előbb írtakra tekintettel az előadás szervezője, az oldal üzemeltetője, szerkesztői, és szerzői valamint előadói kizárják mindennemű felelősségüket az oldalon esetleg megjelenő információra vagy adatra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért vagy költségért.
Bővebben...



MINDEN, AMI BEFEKTETÉS ÉS KERESKEDÉS
Feliratkozom a Portfolio Trader hírlevélre
Elmúltam 16 éves
Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.
FELIRATKOZOM
Friss hírek
20 hír 30 hír 40 hír





hirdetés
Állásajánlatok
Elemző (PIF)
Befektetési adminisztrációs referens
Devizapiaci üzletkötő
Junior devizapiaci üzletkötő
Junior elemző/elemző (KGE)
Junior elemző (MPP)
Szerkesztő-Újságíró
 
Rovatnavigátor
EZT OLVASTA MÁR?
11
22
33
44
55
1
Prémium