Miért járt kétszer Magyarországon Ferenc pápa? És mi lesz az egyházfő öröksége?

A műsor már meghallgatható a Spotify-on, az Apple Podcasten, a többi nagy podcast platformon, és itt, a cikkbe ágyazott lejátszóban is:

KÖVESS MINKET

A mai adás rendhagyó, egy vendégünk volt, Hortobágyi T. Cirill főapát, a Pannonhalmi Főapátság vezetője. Az interjúban a nemrég elhunyt Ferenc pápa életútjáról, szellemi örökségéről, teológiai szemléletéről és a világra gyakorolt hatásáról esett szó.

A főapát megosztotta személyes élményeit is a pápával való találkozásáról, valamint beszélt a katolikus egyház jelenlegi helyzetéről és jövőbeli kihívásairól. A főapát az interjúban elmondta:

Ferenc pápa teológiai fókuszterületei között ott volt a II. Vatikáni Zsinaton elindított folyamatok továbbvitele, az ökumenikus elkötelezettség, a környezetvédelem és a társadalmi párbeszéd egyaránt.

Beszélt a pápa szerény életmódjáról, a szegények melletti kiállásáról, valamint arról is, hogy milyen jelentős lépéseket tett az egyházon belüli hatalmi visszaélések, különösen a gyermekek elleni visszaélések kivizsgálásának területén.

Ferenc pápa távolról került Rómába, ő maga viccesen úgy fogalmazta meg, hogy a világ végéről választottak egy bíborost pápának – idézte fel a műsorban Hortobágyi T. Cirill. Mint ismert: a pápa Buenos Airesben született, a felmenői pedig Olaszországból származtak.

A jezsuita rendbe lép be, bár nem volt ez annyira egyértelmű korábban, hogy ő egyházi pályára szeretne menni, vegyésztechnikusi képesítést szerzett, és sokféle munkát vállalt fiatalemberként. Viszonylag korán vált tartományfőnökké, 1973-ban nevezik ki, négy évvel azután, hogy pappá szentelték.

– közölte Hortobágyi.

Később Buenos Aires érseke lett, és más fontos egyházi pozíciót is betöltött. 2013-as pápává való megválasztása után a Ferenc nevet választotta, aminek fontos üzenete volt. Nevét Assisi Szent Ferenc tiszteletére választotta, mivel környezetének szegénysége megérintette őt, ami emlékeztette arra, hogy Szent Ferencet is megérintette korának a nyomora – mondta el a műsorban a főapát. Hozzátette:  

Ferenc pápaként is szerény életmódot folytatott, akár utazásait, akár lakhelyét, a Szent Márta vendégházat nézzük.

A pannonhalmi főapát közölte: Ferenc pápa fontosnak tartotta a környezetvédelmet és a társadalmi párbeszédet is. Laudato Si enciklikájában hangsúlyozta, hogy közös felelősségünk a Földnek az állapota, a természeti környezet, aminek sok energiát szentelt.

Hortobágyi egyetértett azzal a felvetéssel, hogy Ferenc pápa társadalmi kérdésekhez való hozzáállását leegyszerűsítő lenne azzal elintézni, hogy progresszív nézeteket vallott.

Korunk emberének és társadalmának a kérdéseivel foglalkozni, és arra az evangéliumból keresni a választ

– ez lehetne az a vezérgondolat, ami a néhai pápát a világ dolgairól való megszólalásaiban vezethette.

Hortobágyi arról is beszélt a műsorban, hogy miért látogathatott el kétszer is Magyarországra Ferenc pápa. A főapát szerint egyfelől megérinthette annak a misének a hangulata, amit 2021-ben celebrált a Hősök terén az Eucharisztikus világkongresszus zárásakor, másfelől pedig hatással lehettek rá azok az Argentínában megismert magyar nővérek is, akik a vallásüldözés miatt menekültek el Magyarországról.

Mit hozhat a jövő?

Hortobágyi arra a kérdésre, hogy Ferenc pápa világra való nyitottsága meghatározhatja-e utódainak regnálását is, elmondta:

bár minden pápának van saját arca, de akárki is lesz az egyházfő, ugyanazokkal a kérdésekkel kell szembenéznie az egyház jövője szempontjából, amivel Ferenc pápa próbált szembenézni.

A főapát a műsorban arról is beszélt, hogy Ferenc pápa tettei közül sok mindent túlmutat a katolikus egyházon. Emblematikus pillanatként említette Ferenc egyik első pápai mozzanatát, amikor 2013-ban, beiktatása után a Szent Péter téren lehajtotta a fejét, és azt kérte, hogy imádkozzanak érte és áldják meg.

"Döbbenetes volt az a csönd a Szent Péter téren" – fogalmazott. Hozzátette: Ferenc pápa lelkipásztori szolgálatának egyik fő jellemzője a másik emberre való nyitottság és a meghallgatásnak a képessége volt.

Ezen túl pedig kiemelte még a szinodális működés jelentőségét, melynek részeként közösen kell megoldásokat találni az élet főbb kérdéseire, legyen az egy faluközösség vagy az egész társadalom.

"Ki-ki a saját helyén, a saját kompetenciáinak a területén gondolkodjon, ossza meg másokkal az elképzeléseit, a lehetőségeit, és így felelősséggel valahogy együtt haladjunk a megoldás felé" – fogalmazott az adásban Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát.

Címlapkép forrása: Vatican Media via Vatican Pool/Getty Images