A fizika atyja, Newton egy tollvonással kinyírta az ezüstöt
Prof

A fizika atyja, Newton egy tollvonással kinyírta az ezüstöt

A világ valaha élt egyik legnagyobb tudósa, Sir Isaac Newton nem pusztán a természettudományokat viselte a szívén, hanem mélyen elmerült az arany és a pénz vizsgálatában is. Noha az arany receptjét soha nem találhatta meg, de az aranystandardot, mint pénzügyi rendszert, a britek bizonyos szempontból neki köszönhetik. A királyi pénzverdében ugyanis megelégelte, hogy az arany és az ezüst értékaránya ingadozik, ezért elérte, hogy azt törvényben rögzítsék. Szándékosan vagy sem, de az ezüstöt alulértékelte, ami miatt az igen hamar el is tűnt a szigetországból, az aranyat hagyva egyedüli pénzként. Innentől kezdve nagyjából két évszázadnak kellett eltelnie, hogy a britek aranystandarjának véget vessen a viharos történelem.

Egy zseni és az arany furcsa kapcsolata

Az emberi történelem egyik legnagyobb alakja, Sir Isaac Newton minden túlzás nélkül forradalmi újítások sorát fektette le a 17. század tudományában. A matematikában és fizikában elért eredményei máig kitüntetett helyet foglalnak el az emberi tudásunkban. Például a (makroszkopikus) testek mozgását leíró klasszikus mechanikát másként newtoni mechanikának is nevezzük, és ennek a törvényeit ő írta le először az 1687-es Philosophiae Naturalis Principia Mathematica című könyvében (ez magyarra úgy fordítható le, hogy a természetfilozófia matematikai alapelvei).

A korszakalkotó természettudományos munkáin túl ugyanakkor egy sor másik területtel is foglalkozott: ilyen volt például a teológia vagy éppen az alkímia. Ez utóbbi terület, némi egyszerűsítéssel élve a közönséges fémek arannyá és ezüstté alakításáról szól. Természetesen ez egy áltudományos műfaj, de Newton mentségére szóljon, hogy az ő korában még nem tudták, hogy mindez értelmetlen volna. Arany ugyanis a csillagok belsejében zajló nukleáris folyamatok által keletkezik, és csak akkor kerül hozzánk, ha egy szupernóva-robbanás erre fújja a nemes anyagot. Newtont bizonyára lenyűgözné, ha megtudná, hogy ma már mesterségesen is elő tudunk állítani aranyat a reaktorainkban, csak éppen ez sokkal drágább, mint amennyit az egész produktum ér.

Newtonnak mindenesetre soha nem sikerült megtalálnia az arany receptjét, de valamilyen furcsa módon mégis igen szoros kapcsolatba került e nemes fémmel az élete későbbi részében. Karrierje nem pusztán a Cambridge-i Egyetemen zajlott, hanem egy időben parlementi képviselőként is kipróbálta magát (noha nem igazán tetszett neki), sőt 1696-tól az állami pénzverdében vállalt főfelügyelői szerepet. Az ország érméit előállító állami intézmény akkori vezetője, Thomas Neale 1699-es halálával pedig Newton került az igazgatói posztra (úgynevezett "Master of the Mint").Annak ellenére, hogy ez a pozíció akkoriban inkább csak afféle rang volt, mint igazi munkát követelő állás, Newton meglehetősen komolyan vette a feladatát. 1701-ben ott is hagyta a Cambridge-i teendőit, hogy teljesen a pénz megreformálására, illetve a hamisítók megbüntetésére fordítsa az energiáit. Megbecsülte például, hogy az 1696-os nagy pénzcsere időszakában a bevont érmék 20 százaléka hamis volt. Newtont ez annyira bosszantotta, hogy maga ment utána a pénzhamisítóknak, és óriási munkával több tucat hamisítót el is kapott. Akkoriban ez halálos bűn volt, csak mivel nagyon nehéz volt lebuktatni a hamisítókat, ezért rengetegen alakították át (csipkedték, reszelték) és manipulálták a pénzérméket. A szorgalmas Newtonnal így aztán eléggé nagy pechük volt a csalóknak.

És akkor Newton tönkrevágta az ezüstpénzt

A pénz világában a legnagyobb hatást Newton mégis azzal érte el, amikor 1717. szeptember 21-én tollat ragadott, hogy a pénzérmék arany és ezüsttartalmával kapcsolatban kifejtse az álláspontját. Az arany és az ezüst értékarányáról írt, ami ahhoz vezetett, hogy azt végül törvényben rögzítették.

Az arányok ilyesfajta meghatározásával általában az szokott lenni a probléma, hogy a piac egy idő után másként gondolja, mint a törvény. Márpedig az ezüstnek és az aranynak nemzetközi piaca volt már akkor is, az értékarányuk pedig ingadozott, és mindkettőt könnyedén használhatták a kereskedők az import- és exportáruk kifizetéséhez. Newton levele után úgy határozták meg az új ezüst és aranyérmék átváltási arányát a britek, hogy 15,5 ezüsttel tettek egyenlővé egy aranyat.

Ennél a pontnál érdemes lehet egy pillanatra megállni, és összevetni az ezüst és az arany akkori értékarányát a maival. Szembetűnő ugyanis, hogy mennyire másképpen viszonyult akkor az ezüst az aranyhoz, mint most a piacon. Pedig a Földön fellelhető mennyiségük azóta sem változott, csak talán másképpen viszonyulunk hozzájuk. Míg Newton idejében az 1:15,5-ös arány az ezüst alulértékeltségét jelentette, ma elképesztő szárnyalás kéne ahhoz, hogy idáig visszakapaszkodjon az ezüst. Amennyiben tehát azok a történelmi idők bármennyire is irányadóak volnának, akkor azt gondolhatnánk, hogy az ezüst rendkívül alulértékelt, ahogy ezt az alábbi ábra is mutatja:

A fizika atyja, Newton egy tollvonással kinyírta az ezüstöt
600 év története egy ábrán: Az ezüst reál ára 1998-as USA dollárban kifejezve (bal tengely) és az arany árához viszonyított hányadosa (jobb tengely). Forrás: Stockhouse.com
Háromszáz éve viszont más volt a felállás, és a Newton által beállított arány arra késztette a józan kereskedőket, hogy inkább az alulértékelt ezüsttel fizessenek az importárukért, miközben az exportért aranyat kérjenek. Mindez ahhoz vezetett, hogy az újonnan vert ezüstpénzek nagyon hamar eltűntek a brit pénzügyi körforgásból. Az uralkodót úgy tűnik, hogy nem különösebben zavarta a jelenség, a Newton által lefektetett arany-ezüst átváltási arány ugyanis egészen 1873-ig érvényben maradt. A dolog pedig összességében azt eredményezte, hogy 1717-től kezdve az angolok már de facto aranystandardra álltak át.

Így kezdődött az aranystandard

Azt, hogy a zseniális Newton mindezt direkt csinálta-e vagy véletlenül, máig nem tudjuk biztosan. Az arannyal való őrült kapcsolata viszont tény: annyira sok időt töltött az arany receptjének a kutatásával, hogy szegény még higanymérgezést is kapott a sok kísérlettől, ami az élete későbbi részében a megzavarodásához vezetett. Emellett a pénzek témája iránti elkötelezettségét igen jól mutatja, hogy a királyi pénzverde vezetői posztját egészen 1727-es haláláig, tehát három évtizedig megtartotta.

Newtonnak köszönhetően a britek más országoknál jóval korábban, már 1717-től de facto aranystandardot kezdtek használni. Az aranystandard rendszerének a jogi formalizálására ugyanakkor 1821-ig kellett várni, amit Newton már nem élhetett meg. A legendás tudóshoz ilyen furfangosan kapcsolódó aranystandardnak ez a formája pedig egészen az első világháborúig virágzott, sőt közel fél évszázadig a globális pénzügyi rendszer alapját is jelentette.

Ez itt a Portfolio Prof! A Portfolio legújabb rovatában a napi hírek helyett a tudományos ismeretterjesztésre helyezzük a hangsúlyt. Magyarázó cikkekkel és érdekes történetekkel jövünk, amikkel bemutatjuk a szerintünk leginkább fontos gazdasági és pénzügyi jelenségeket. Nem megyünk el szó nélkül a legforróbb pénzügyi technológiák és újdonságok mellett sem, sőt, ezen felül rajta tartjuk a szemünket az ígéretes kutatásokon is. Kövesd a Portfolio Prof-ot a Facebookon!

donaldtrump
ott_one_2019_1500x844
horvátország
seychelle szigetek strandoló lány
szakács étterem restaurant
cimlap_rossz
budapest lánchíd_getty
20191130_141657
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
GettyImages-966461220