Talán senkit nem ér óriási meglepetésként az az eredmény, hogy bizony a kriptopénzek nem mozognak együtt a tradicionális eszközosztályokkal. Egyszóval egy nagyon más természetű dologról van szó. De ez mégsem jelenti azt, hogy ne találhatnánk meg azokat a specifikus tényezőket, amik az ő különös viselkedésüket magyarázzák.
A kutatás során három kriptopénzrendszert vontak mélyebb elemzés alá: a bitcoint, a ripplet és az ethereumot (a szakirodalomban nagybetűvel szokás írni ezeket a neveket, amikor a pénzrendszerről és nem a pénzegységről van szó, de ettől most eltekintünk). Úgy találták, hogy ezekre a pénzekre egyáltalán nem ugyanazon tényezők hatnak, mint a konvencionális devizákra. Egyszóval jelenleg - pénzügyi értelemben - nem tartoznak a devizák eszközosztályába.Ugyanerre a megállapításra jutottak akkor is, amikor különféle nyersanyagokkal kapcsolatos tényezők mentén vizsgálták őket. Mint kiderült, a kriptopénzekre nem hatnak azok az események, amik például az arany vagy az ezüst árfolyamát megmozgatják. Vagyis azt mondhatjuk, hogy a piac nem tekinti őket "digitális értékmegőrző nyersanyagnak" sem.
Mindezek ellenére két dologban mégis látszik némi hasonlóság a szokásos pénzügyi eszközökhöz: kitartó momentummal bír az idősoruk, és nagy hatással van rájuk a befektetői figyelem. A momentum ez esetben azt jelenti, hogy amikor egy pénzügyi eszköz drágul, akkor a felértékelődése átmeneti lendületet kap. Ilyen viselkedést a pénzügyi világban nagyon sok eszköz esetében láthattunk már, és úgy tűnik, a kriptopénzek ebben speciel nem különböznek.
A bitcoin esetében ez úgy nyilvánul meg, hogy amikor az átlagos heti hozamánál egy szórásnyival jobban emelkedik az ára (vagyis hirtelen az átlagnál jobban teljesít), akkor a rákövetkező héten ez átlagosan további 3 százalékos hozamot eredményez. Vagyis ennyit hoz az árfolyam "lendülete".
A másik tényező pedig egészen egyszerűen azzal kapcsolatos, hogy mennyire foglalkoznak a kriptopénzekkel az emberek (és főként a befektetők). A kutatók az ezirányú érdeklődést Google keresési statisztikákkal és Twitter-posztokkal mérték, és igencsak érdekes eredményre jutottak. Ha egy adott héten a szokásosnál egy szórásnyival többször kerestek rá a bitcoinra, akkor a rákövetkező héten (átlagosan) 1,8 százalékkal emelkedett az árfolyam.
Tudományos szempontból mindenesetre nagyon érdekes eredményekről van szó. Egyrészt beláthattuk, hogy a pénzügyi piacok igazából sem pénznek, sem pedig nyersanyagnak nem tekintik a kriptopénzeket. Másrészről mégis vannak olyan viselkedésbeli jellemzőik, amikben más eszközökhöz hasonlítanak. Azt már csak mi jegyezzük meg halkan, hogy ez a két tulajdonság tipikusan az erős spekulációs nyomás alatt lévő eszközökre jellemző. Persze attól, hogy a kriptopénzek a spekuláció célpontjában vannak, még nem biztos, hogy el kell őket kerülni.
Portfolio Prof Szereted a tudományt és a közgázt? Akkor ez a rovat pont neked való. Érdekesebbnél érdekesebb dolgokat osztunk meg a Facebookon. Ide kattintva tudsz követni minket!
