Facebook_Libra
Prof

Egy szűk csoportnál landolnak a Facebook szuperpénzéből kiömlő milliárdok

A Facebook nagyon trükkösen kitalálta, hogy milyen kriptopénzzel hódítsa meg a világot. Úgy alakította ki ugyanis a Librát, hogy az egy elapadhatatlan, kockázatmentes pénzcsapként szolgáljon az idők végezetéig. Konzervatív becslésünk szerint minimum dollártízmilliárdok folyhatnak majd be a Libra-tartalék tulajdonosai zsebébe azáltal, hogy a Facebook pénze nem fizet kamatot a tulajdonosainak, míg a felhasználók által befizetett tartalékon még óvatos portfóliókezelés mellett is több százalékos hozam jöhet létre. Ha a globális pénzmennyiségnek akár csak a töredéke kerül át Librába, akkor is iszonyú nagy nyereségről van szó, amin érdemes elgondolkozni. Ezt tesszük most mi is ebben a cikkben.

Portfolio Banking Technology 2019
Hasonló témákról is szó lesz a Portfolio november 14-ei Banking Technology konferenciáján. Regisztráció itt!

Nagyot szólhat

Ha minden a tervek szerint halad, akkor jövőre debütál a Facebook saját kriptopénze, a Libra. A fejlesztés célja, hogy egy globális pénzt, illetve hozzátartozó pénzügyi infrastruktúrát hozzanak létre, amely emberek százmillióit, sőt, akár milliárdjait szolgálhatja ki. Nem kicsi vállalás, de tekintve, hogy a Facebooknak több mint 2 milliárd felhasználója van, nem is annyira reménytelen. A Facebook ráadásul nem egymaga áll a Libra mögött, hanem pénzügyi és technológiai cégek egész armadájával készül a debütálásra. Szinte garantált, hogy erősen indítson, ráadásul még az alapötlet is nyilván tetszeni fog sokaknak. Elvégre kinek lenne ellenére, hogy a hétköznapi fizetéseit még kényelmesebben intézhesse a Facebookról?

Nagyon valószínű tehát, hogy az elképzelés működni fog. De a kérdés, ami sokakat foglalkoztat, hogy ebből vajon miként lehet profitálni, illetve, hogy a létrehozóinak ez miért is éri meg. Az elsőre a válasz egészen egyszerű: gyakorlatilag sehogy. A Libra tokenhez a partneri beszálló 10 millió dollár, így ez valószínűleg keveseket érint. Az utóbbi kérdés viszont annál bonyolultabb, és ez már olyan, ami kifejezetten nagy érdeklődésre tarthat számot.

A rövid válasz ugyanis az, hogy a Librán piszkosul sokat nyerhet az a szűk csoport, aki mögötte van. Tulajdonképpen egy soha el nem apadó, érdemi kockázatoktól mentes pénzáradatra tesznek szert vele.

Ez benne a trükk

Hogy átlássuk ez miként is lehetséges, először a Libra lényegét kell megértenünk. A Facebook pénze az úgynevezett stablecoinok kasztjába tartozik, ami az angol nevéhez hűen azt jelenti, hogy stabil árfolyammal bír majd. Ezt úgy éri el, hogy új Librát mindig csak adott mennyiségű devizáért (fiat pénzekért) lehet majd venni, vagyis a kriptopénzállomány közvetlenül fedezve lesz. Kicsit olyan lesz ez mint egy valutatanács.

Amikor majd megugrik a Facebook pénze iránti kereslet, és mondjuk temérdek dollárt kínálnak érte, akkor mindig új Librát fognak kibocsájtani. Közgazdaságilag ez azt jelenti, hogy a keresleti sokkokat teljesen leköveti a kínálati oldal, és ez hivatott a szabadon lebegő kriptopénzeknél ismert ingadozásokat kiküszöbölni. Teljesen megszüntetni persze nem lehet így se az árfolyamvolatilitást, hiszen a Libra mögött álló pénzügyi eszközök értéke is mozoghat, de a pénz alapvető funkciói (forgalmi eszköz, értékmérő és értékőrző szerep) során ez nem okoz majd gondot.

Ebben a felállásban pedig vegyük észre a következő zseniális trükköt: a hétköznapi facebookozók, vagyis az emberek tömegei, akik Librát vesznek, az ég világon semmilyen kamatot nem kapnak majd rá. Ellenben a pénz, amit kifizetnek érte, szépen kamatozik majd. Nos, ez az a nem éppen mellékes tényező, amiről beszélünk. Ez az, ami lényegében egy soha el nem záródó pénzcsapot nyújt a Libra-tartalékokat tulajdonló szűk csoport számára. Ízlelgessük csak, hogy miről is van szó: az összes Facebookon használt pénz folyamatosan nekik kamatozik majd.

Tulajdonképpen egy olyan bank áll elő, ahol a betéteinkért járó kamatot a bank szépen saját magának számolja el.

Közgazdaságilag az ilyesmit a jegybankok seigniorage jövedelmének lehetne megfeleltetni, ami a pénzkibocsájtásból származó nettó hasznot jelenti a számukra (azt például, hogy egy 20 ezrest előállítani kevesebbe kerül, mint amennyit ér). Ez utóbbin ugyanakkor nem szokás különösebben fennakadni – még ha ez a Fed esetében több tíz milliárd dolláros tételt is jelent évente – hiszen végső soron a központi kormányzathoz kerül az ilyen pénz.

De a Facebook és a Libra Association esetében ilyenről egyáltalán nincs szó. Ők a saját bevallásuk szerint is eleinte saját maguknak adnak majd belőle, hogy a fejlesztéssel járó költségeket fedezzék, illetve, hogy a partnereknek is jusson azért valami, ha már beletettek 10 millió dollárt ebbe az ötletbe. Ez még rendben is van, de azért ne felejtsük el, hogy az a valahányszor 10 millió dollár feltehetően köszönőviszonyban sem lesz az egyre csak hízó Libra-tartalékon elért nyereséggel. Hogy mennyire nem? Ezt egyelőre nehéz megmondai, de nem irreális azt feltételezni, hogy az arányok akár az 1:100-at is simán meghaladhatják, vagyis bődületesen nagy lesz a befektetők megtérülése. Nézzük meg két példán keresztül, hogy ez hogyan is lehetséges!

Hogy mennyi?

Tegyük fel, hogy a Librába tett pénz eléri az amerikai M1 pénzmennyiség (készpénz és látra szóló betétek) 20 százalékát. Ez a legfrissebb statisztikák alapján olyan 750 milliárd dollárt jelentene a Libra alapjában. Ahogy a vonatkozó publikációban írják, ebből kifejezetten likvid, rövid lejáratú, kockázatmentes eszközöket vesznek majd, mint amilyenek például az amerikai Treasury Bill-ek (az 1 évnél kisebb lejáratú állampapírok). Ezek jelenleg olyan 2 százalékos átlaghozammal bírnak, és az aktuális monetáris politikai környezetben nem valószínű, hogy ennél érdemben lejjebb menjenek a kamatok. Nos, 750 milliárd dollárt 2 százalékos hozammal fialtatva 15 milliárd dollárt nyerünk évente. Ez már önmagában is elég sok pénz, de ugye a Libra nem csak Amerikát akarja meghódítani, hanem globális pénz akar lenni.

Mi van akkor, ha eléri mondjuk a globális M1 pénzmennyiség 10 százalékát a Libra? Egy pár évvel ezelőtti projekt keretében 36,8 billió dollárra becsülték a szűken vett pénzmennyiséget a világon. Ez 36800 milliárd dollárt jelent, és ha az emberek a pénzük 10 százalékát tényleg a Facebook szuperpénzében fogják tartani, akkor ez ugyanazzal a 2 százalékos átlaghozammal számolva már 736 milliárd dollárt hozna a konyhára. Többet, mint a Facebook teljes piaci kapitalizációja. Méghozzá évente.

Oké, ezek természetesen csak erősen feltételes számok, és az kell hozzájuk, hogy az emberek tényleg rászokjanak a Facebookon való fizetésre. De a Librában rejlő potenciált, illetve az ebből direkten nyerhető hasznot azért jól érzékeltetik a fenti példák. Meg kell jegyeznünk ráadásul, hogy a Libra közel sem csak ezen a csatornán keresztül termelhet hasznot a Facebook számára. Hiszen gondoljunk csak arra, hogy ez a pénzügyi infrastruktúra mekkora lökést adhat a Facebookon már most is virágzó piacoknak, illetve az egész kapcsolódó ökoszisztémának. Nagyon valószínű, hogy a Libra sikere a Facebook szekerét is tovább húzhatja, ami a cég számára még több oldalon eltöltött időt és még több reklámbevételt hozhat.

Összefoglalásképpen nem győzzük hangsúlyozni, hogy a Libra kialakítása még akkor is nagyon sok pénzt termelhet, ha a fentieknél konzervatívabb becslésekkel élünk az elterjedésére. A kérdés innentől kezdve pedig az, hogy ezeket a pénzeket pontosan miként is költik majd el. A szervezet saját állítása szerint non-profit cégek, multilaterális szervezetek és egyéb közösségi célokat szolgáló partnerek részesedhetnek majd belőle. Csakhogy ezek az állítások önmagukban rendkívül homályosak. Ahogy a neves közgazdász, Barry Eichengreen is ír a téma ezen aspektusáról: egyelőre nem túl világos, hogy is megy majd el ez a rengeteg pénz.

Azt tulajdonképpen nem állíthatjuk, hogy tisztességtelen volna az a felállás, hogy a Libra-tartalékok hozamával egy szűk csoport rendelkezik, hiszen mindenki önként vesz részt a dologban. Ráadásul létezik más kriptopénz is, ami hasonló elven működik. El kell ismernünk azt is, hogy látszólag próbálják megfontoltan bevezetni a Librát, és kivárni a szabályozói oldalról érkező megjegyzéseket, kívánalmakat. A kényes a dologban persze az, hogy szabályozói szemmel csak akkor lesz igazán érdekes (vagy ijesztő) a Libra, ha tényleg hatalmasra nő.

Portfolio Prof
Tudomány, technológia és társadalom - minden, ami a modern műveltséghez kell.
Hozzászólnál a témához? Legyél a közösségünk része és kövesd a Portfolio Prof Facebook oldalát!

mnb jegybank hungary
BMW
Autógyár robotokkal
Alteo klub
20191003_0003_MOR
Frankfurti tőzsde
Coaching
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
shutterstock_386623786