GettyImages-807406400
Prof

Hová tűnik az emberek pénze, amikor beüt a válság?

Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy mégis hová tűnik az a temérdek pénzügyi vagyon, amit az emberek elvesztenek a válságok során, ki nyeri azt meg? A kérdésben rejlő félreértés abból ered, hogy azt gondoljuk, mindig van egy nyertes a piacon: ha valaki rosszul jár egy ügylettel, akkor azon a másik biztosan nyer. De a valóság ennél bonyolultabb. Amikor a piac egésze mozdul és drámaian lezuhannak az árak, akkor bizony vagyonok égnek el. Az az érték, amiről azt gondoltuk, hogy a miénk, egyszerűen eltűnik, senki sem szerzi meg. A piaci mozgások olyan sajátossága ez, ami kifejezetten a válságok során látványos, és az ebből eredő vagyonhatás ilyenkor jár csak igazán kellemetlen gazdasági követkeményekkel. Ez a jelenség több összeesküvés-elméletet is szült már, ezért az alábbi cikkben megpróbáljuk tisztázni, pontosan mi is történik ilyenkor.

Hová tűnik a pénz?

Egyesek úgy gondolják, hogy nyakunkon a következő válság. Túl régóta tart már a fellendülés, és egyre több az aggasztó jel is: drága a részvénypiac, miközben egyes szektorok botladoznak. Nagyon nehéz a jövőt megjósolni, de ha beüt a krach, akkor a dolog dinamikája már nem lesz teljesen ismeretlen. Ebben a folyamatban van ugyanakkor egy visszatérő elem, amit temérdek félreértés övez, sőt, még összeesküvés-elméletek alapjául is szolgál. Ez pedig nem más, mint a következő kérdések sorozata:

Hogyan tud csakúgy eltűnni az a hatalmas vagyonmennyiség, ami most még ott van a világban?

Hová lesz az emberek pénze a válságban?

Ezt fogjuk most megválaszolni nagyon egyszerűen, de előtte nézzük meg, pontosan miből is fakad ez a kérdés. Amikor két ember, János és Tamás egymással üzletelnek, például egy lakást adnak és vesznek, akkor mikroszinten a következők játszódnak le. Először is, tegyük fel, hogy a lakás piaci értéke 30 millió forint, és Tamás ezt 28-ért veszi meg Jánostól. Ebben az esetben Tamás piaci értéken számolt vagyona 2 millió forinttal nőtt, míg Jánosé pont ugyanennyivel csökkent. János akármennyire is csinál rossz üzletet, kettőjük összvagyona nem változik, csak arányában rendezőik át egy ilyen esetben.

Azért nem változik, mert ugye kikötöttük, hogy az a lakás a piacon 30 milliót ér, vagyis Tamás megtehetné, hogy keres valaki mást, mondjuk Árpit, akinek azt fair áron el tudja adni. Az összvagyon a piaci ár változatlansága mellett nem változik meg. Sokan egy ilyen szituációt elképzelve hiszik azt, hogy egy válság során mindig vannak, akik jól járnak, ráadásul mások kárára. De a valóság az, hogy ez nem így van. Sejthető, hogy a gond a piaci ármozgásokkal van, vagyis jelen példánkban Árpival.

Ugyanis ha Árpi, aki a piacot követi és kizárólag piaci áron vásárol, könnyen lehet, hogy nem fog 30 milliót adni a lakásért. Azért nem, mert úgy gondolja, hogy az már nem ér annyit. Ha pedig elmozdul a piac lefelé, akkor a tranzakciók során valójában már megeshet, hogy mindenki rosszul jár: János és Tamás is (Árpi számára pedig semleges marad a helyzet). De ezen felül még azt is elmondhatjuk ilyenkor, hogy mindazok, akik nem léptek ki a piacra – mert éppen nem akarják eladni a lakásukat – ugyanúgy rosszul jártak, mert a vagyonuk nekik is csökken. Hiszen ha valamiért mégis úgy alakulna, hogy általánosan felhasználható erőforrássá – másképpen szólva: pénzzé – akarnák tenni a lakásukat, akkor kénytelenek lennének szembesülni a piaci árakkal.

Az ő esetleges megjelenésük a piacon ráadásul csak az eladói oldalt növelné, vagyis az addig kialakult piaci árat egészen biztosan csak lefelé nyomná. Ebből az következik, hogy a lakások piacán kialakult ár bizony az összes lakástulajdonos vagyonát mozgatja, akkor is ha nem tudnak róla. A hétköznapi emberekkel szemben nem elvárás, hogy ezzel foglalkozzanak, de például a nagyobb vállalatoktól már elvárják az érintettek, hogy az ilyen eszközeiket mindig piaci értéken vegyék figyelembe.

GettyImages-142020092

Mi okozza ezt?

Hogy mitől ingadoznak a piaci árak, az egy külön bonyolult téma. Példánknál maradva a megfejtés az, hogy ennek a lakásnak a piaci értéke egyáltalán nem csak attól függ, hogy mennyire jó lakásról van szó. Számos faktor befolyásolja, hogy mennyire tartják értékesnek az emberek a lakásokat (ahogy más eszközöket is), és ezek közül több olyan is akad, aminek semmi köze magához az adott lakáshoz. Hiába tartjuk tehát hibátlan állapotban a lakásunkat, és hiába nem történik semmi érdemi változás a lakások piacán, a piaci ár akkor is drámaian megváltozhat. Ugyanarról a tégláról van szó, ugyanarról a komfortról, de a piacon az mégis teljesen más elbírálás alá kerülhet.

Megváltozhat az emberek jövedelmi helyzete, fogyasztási szokása, megtakarítási hajlandósága, és még számos egyéb faktor is, ami miatt az adott lakás megszerzése hátrébb sorolódhat a céljaik között. Ilyenkor az emberek preferenciáit tükröző piac ár akár anélkül is lejjebb kerülhet, hogy abból bárki profitált volna. Egyszerűen csak más lesz a pénzben kifejezett értéke a lakásoknak, és ezáltal mindenki vagyona módosul.

Amíg azt gondolták az emberek, hogy az a lakás 30 milliót ér, és a többség hajlandó is volt azt annyiért megvenni, addig az tényleg annyit is ért. Viszont ugyanígy: ha már csak feleannyiért, 15-ért hajlandóak megvenni, akkor hiába erősködünk, hogy hát az nekünk 30 millióba került és tökéletes állapotban van, az akkor is csak 15-öt ér. Ilyenkor mindig lesz pár eladó, aki még kivár, húzódzkodik attól, hogy ennyiért túladjon a lakásán, de ha tartósan azt látja majd, hogy a vásárlók nem tesznek nagyobb ajánlatot, akkor előbb-utóbb el fogja fogadni. A kereslet és a kínálat végül újra egyensúlyba kerül, csak éppen egy jóval alacsonyabb áron.

Ha a lakáspiacba ezen a 30 milliós szinten szálltak be nagyon sokan, és a piaci ár tényleg 15-re esik, akkor nekik a lakásokból álló vagyonuk bizony a felére fog csökkenni. Ez durván negatív vagyonhatásnak számít, ami a közgazdasági kutatások szerint meg tudja változtatni az emberek fogyasztói viselkedését. Különösen, hogy az ilyen visszaesésekkor általában a többi vagyoneszköz értéke is esik.

Fontos belátni, hogy az ilyen veszteségeknek nincsen nyertes párja. Aki nem lép ki a piacra, nem érzi meg azonnal a piaci összeomlás hatását, de attól még a vagyona ugyanúgy kevesebb lesz. Aki eladóként lép fel, az realizálja a veszteségeit, míg a vásárlók számára ez önmagában egy semleges helyzet. Ők egyedül akkor járhatnak jobban, ha a vásárlási szándékukat kivárással kombinálják. De az összesített vagyonhatás az ő esetükben is általában negatív, hacsak nem az az egyetlen vagyontárgyuk van, amit a leesett áron megvesznek.

A társadalom egészének vagyoni helyzete tehát az ilyen válságos időkben drámaian le tud csökkeni, és nincsenek titkos nagy nyertesei egy ilyen történetnek.

GettyImages-491546374

Ez mindenütt így van

A lakások példája közelebb van a hétköznapi életünkhöz, mint a pénz- és tőkepiacok kacifántos világa, ezért a vagyonmegsemmisülés ott könnyebben átlátható, emiatt is kezdtünk vele. De menjünk most egy kicsit tovább, és nézzük meg, minként általánosítható mindez más területeken!

A pénzügyi eszközök tőzsdén vagy OTC piacon árazódnak, ahol a fentiekhez képest az a fő különbség, hogy a korábban bemutatott folyamatok sokkal gyorsabban mennek végbe. A pénzügyi világban, ha a piac azt gondolja, hogy egy részvény feleannyit ér, akkor az ajánlati könyvből nagyon gyorsan kivesznek a magasabb árat kínálók, a létrejövő tranzakciókkal pedig jó nagyokat eshet a piaci ár. Ahogy a lakáspiacnál, úgy itt is az történik, hogy mindazok a szereplők, akik magasabb áron vásároltak be, erősen negatív vagyonhatással szembesülnek.

A részvénytulajdonosok vagyona egyszerűen elég, amikor beszakad a tőzsde.

Az az érték, amit beletettek, szimplán megszűnik, porrá lesz, amint az elektronikus jelek mást mutatnak. Az elszenvedett veszteségnek pedig nincs egy másik lába, vagyis nem jelenik meg nyereségként valaki másnál. Persze, a fejlett pénz- és tőkepiacokon lehetőség van short-pozíciók kiépítésére, amely az adott eszközök eladását és későbbi visszavételét jelenti, haszonnal kecsegtetve annak, aki jól lövi be ezt a lejtmenetet. De ez nem írja felül a korábbiakat, a piaci mozgásokon nyerők esetleges vagyongyarapodása eltörpül ahhoz képest, hogy az általános átárazódáson ilyenkor a többség mennyit veszít.

Emiatt valójában tényleg lehet úgy fogalmazni, hogy a nagy tőzsdei zuhékban vagyonok füstölnek el. A piac megváltozó értékítélete miatt, hirtelen mást érhetnek az értékpapírok, és ez a tulajdonosaik vagyoni helyzetét teljesen átalakíthatja. De pont azért kezdtük ezt a cikket egy lakáspiaci példával, hogy érzékeltessük: ez nem a pénzügyi piacok sajátossága, hanem egy mindenhol jelenlévő, általános jelenség, ami a piaci mechanizmusokból következik. Abból, hogy a pénzben kifejezett értéknek sehol sincsen egy stabil horgonya. A válságban, a vagyoneszközök leértékelődésével nem csak a tőzsdézők égetik meg magukat. A tőzsde pusztán annyit tesz, hogy hatékonyan áraz és gyorsan levezényli azt a fundamentális erőt, ami egyébként máshol is megjelenik.

Az emberek vagyona tehát könnyen meg tud semmisülni, és eközben általában a pénzmennyiség egy része is el szokott füstölni, de a kettő nem ugyanúgy történik és a kapcsolat indirekt. Pénz valójában azért semmisül meg egy válság során, mert az emberek inkább törlesztik az adósságaikat, minthogy hitelt vennének fel. A pénzmennyiség ugyanis a kereskedelmi bankok hitelezői tevékenysége révén bővül, és a hitelek törlesztése által semmisül meg a modern pénzügyi rendszerünkben. A negatív vagyonhatás, és a romló jövedelmezőség pedig arra sarkallja a gazdasági aktorokat, hogy csökkentsék a saját tőkeáttételüket, ezáltal mérsékelve a kockázatokat.

Ennek a történetnek számos egyéb tovagyűrűző hatása is van még a gazdaság más ágazataira nézve. Ahogy csökken az emberek vagyona, úgy alakulnak át a fogyasztási szokásaik. Ahogy pedig átalakul a viselkedésük, úgy változik meg a vállalati szektor eredményessége is. Eközben a pénzügyi szektor a kedvezőtlen piaci folyamatok miatt közvetlenül is veszteséget szenvedhet el (piaci kockázat), míg a romló jövedelmi viszonyok miatt a növekvő bedőlések és csődök miatt is kár éri őket (hitelkockázat).

Ráadásul az egész gazdaság szorosan összefonódik a pénzügyi szektorral, így pedig az ott keletkező veszteségek önmagukban is képesek lehetnek elmélyíteni egy válságot. Ez a pénzügyi szektorból kiinduló válságok alapvető dinamikája, és mindezt egy-egy tőzsdei zuhé is előidézheti. Persze csak úgy maguktól azért nem omlanak össze a tőzsdék, még ha egyesek ezt így is gondolják. Az a piaci mechanizmus, ami az árakat mozgatja, ha nem is teljesen racionális, attól még jól láthatóan követ bizonyos összefüggéseket, és folyamatosan árazza a napvilágra kerülő információkat.

GettyImages-91630491

Összefoglalva: ezt nem lehet megúszni

A fentiekben bemutattuk, hogy az emberek vagyoni helyzete elkerülhetetlenül ki van téve a piaci viszonyoknak, legyen szó akár lakásokról vagy pénzügyi eszközökről. Ha a piac értékítélete megváltozik, akkor a "papíron" kimutatott vagyonunk is átalakul.

Sem a lakásoknak, sem a vállalatok részvényeinek, sem pedig más eszközöknek nincs egy kőbe vésett értéke. Ez annyira így van, hogy még a legbiztonságosabb államkötvények garantált pénzáramlásainak is változó piaci ára van. Ugyanis magának az adott idő múlva kockázatmentesen hozzánk kerülő pénznek is van egy ára, amiről a piaci szereplők döntenek. És bizony ez sem teljesen stabil: amikor a kockázatos eszközökben éppen megrogyik a bizalom, akkor általában pont ilyesmibe áramlik át a pénz, lenyomva a kockázatmentes hozamokat.

A vagyonelemek értékét az jellemzi a legjobban, hogy mennyi pénzt adnak értük a piacon. Ez utóbbit pedig az adott körülmények és a befolyásoló faktorok hosszú sora határozza meg. Ez alól nem igazán lehet kibújni, egyedül azt tehetjük, hogy a válságokra és a piaci mozgásokra kevésbé érzékeny eszközöket vásárolunk. Alacsony bétájú részvényeket, olyan iparágakban, amiket a válságok kevésbé viselnek meg, vagy olyan államkötvényeket, ahol az ország pénzügyi helyzete sziklaszilárd. De ne feledjük, hogy az alacsonyabb kockázat alacsonyabb várható hozammal is párosul, és erre empirikus bizonyítékok vannak.

Ráadásul a biztonságba helyezett vagyonunk ekkor is ingadozni fog valamennyire, sőt, egy-egy része még kámforrá is válhat egy súlyos válságban. Vagyis nincs menekvés ebben a történetben, mert itt a pénzben kifejezett érték maga a probléma, hiszen az természetétől fogva nem lehet stabil. Soha nem is volt az a történelem során.

Portfolio Prof
Tudomány, technológia és társadalom - minden, ami a modern műveltséghez kell.
Hozzászólnál a témához? Legyél a közösségünk része és kövesd a Portfolio Prof Facebook oldalát!

Koronavírus
Koronavírus
OTP
Koronavírus Észak-Olaszország
szentendrei hév megálló
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Online előadás
Online előadás a tőzsdei befektetésekről, kezdőknek.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
2020. március 18.
Lakás Konferencia 2020
ingatlanközvetítő lakás bemutatás