szököév óra
Prof

Szökőév: a nap, amikor az emberek ingyen dolgoznak

Aki szereti a sportot, pontosan tudja, hogy mikor van szökőév: amikor labdarúgó Európa-bajnokságot és nyári olimpiát rendeznek. Ezekben az években a február 28 helyett 29 napos, az év pedig 365 helyett 366 napból áll. Milyen hatással van a gazdaságra ez az extra nap, amely egy átlag magyar ember életében összesen 19-szer jön el? Több országban felmerült már, hogy érdemes lenne munkaszüneti nappá nyilvánítani a február 29-ét, egyelőre azonban nem nyert széleskörű támogatást a javaslat. De mi szól mellette és ellene? Ennek is utánajártunk, és cikkünkből az is kiderül, hogy pontosan mikor és miért került be a naptárakba ez a plusz nap.

Plusz egy nap az év 0,27%-át jelenti, vagyis idén ennyivel több idő jut gazdasági aktivitásra. Az ilyesfajta naptári hatások néha meglepően nagyot löknek a negyedéves GDP-n, amit a statisztikusoknak emiatt külön kezelniük is kell. Magyarországon egy nap alatt átlagosan közel 130 milliárd forint (2019-ben folyó áron durván 47 ezer milliárd lehetett) GDP termelődik. Mégis többnyire bonyolult előre meghatározni, hogy pontosan mit jelent majd a gazdaságnak az egy extra nap, nem mindegy ugyanis, hogy munkanapról van-e szó, vagy hogy éppen mi történik akkor a gazdaságban. Az Egyesült Államokban például még az is nehezíti a becslést, hogy éppen szökőévente tartanak elnökválasztást, ami önmagában nagyban befolyásolhatja a gazdasági folyamatokat. Na de ki örül február 29. napjának, és ki nem?

A Netflix legalább ugyanannyiba kerül

A szökőévnek is vannak nyertesei és vesztesei gazdasági szempontból.

Ha február 29. hétköznapra esik, akkor a fix havi fizetésből élők ezen a napon gyakorlatilag ingyen dolgoznak. Ez munkáltatói szemmel persze előnyös, hiszen azt jelenti, hogy a plusz 1 napi munkavégzés nem jár pluszköltséggel. Mindez ÉPPEN fordítva történik a napi vagy órabérben dolgozók esetében.

Idén szombatra esik február 29., de ne felejtsük el, hogy bőven vannak olyanok, akik hétvégén is dolgoznak.

Eközben bizonyos szolgáltatásokért nem fizetünk extrát a plusz napon, míg másra kénytelenek vagyunk költeni. A Netflixen például minden hónapban ugyanannyi előfizetői díjért nézhetjük kedvenc sorozatainkat, függetlenül attól, hogy a hónap 28, 29, 30 vagy éppen 31 napból áll. Míg a nem fix költségeket növeli az extra nap, ilyen például a villanyszámla vagy autósoknál a benzinfogyasztás. Ezek alapján a havi bérlettel közlekedő órabéres dolgozók egészen jól járhatnak (legalábbis pénzügyi szempontból), de ételre ők is kénytelenek pluszban költeni. Összességében azt mondhatjuk, hogy a szökőév februárjában az emberek nagy része többet költ, mintha „normális” év lenne, de nem minden kiadásuk emelkedik, és nem mindenki jut extra bevételhez sem. Gondolhatnánk, hogy ez a minimális különbség nem üti meg az ingerküszöböt, de minden szökőévben találkozunk ilyen jellegű számolgatásokkal és az erről szóló mémekben is visszatérő téma az ingyenmunka.

Szökőév, szökőnap és toldaléknap

Miért van szökőév? A csillagászati év, azaz a Föld teljes Nap körüli útjának megtételéhez szükséges idő, nem osztható fel pontosan 24 órákra, vagyis naptári napokra. A naptár szerinti 365 napos év megközelítőleg 5 órával 48 perccel és 45 másodperccel rövidebb, mint a durván 365,24219 nap hosszú csillagászati év. A pontos szám valójában évről évre változik, amelyet újabbnál újabb becslésekkel közelítünk.

A Magyarországon 1587-ben bevezetett Gergely-naptár ezt az eltérést úgy küszöböli ki, hogy bizonyos időközönként egy további naptári napot rendel a februárhoz. Azért négyévente, mert a négyszeres szorzóval jutunk a legközelebb a 24 órához, de átlagosan még így is csak 365,25 napos egy év, vagyis néhány másodperccel továbbra is el vagyunk maradva a csillagászati évhez képest. Érdekesség, hogy az 1582-ig felhalmozódott eltérés megszüntetésére abban az évben október 4-ét október 15. követte a Gergely-naptárt használó országokban.

Kevesen tudják, hogy az úgynevezett szökőnap nem a február 29-ei toldaléknap, hanem február 24. Ez onnan ered, hogy Julius Caesar naptárreformjának részeként elrendelte, hogy a szökőév beiktatása érdekében a március elseje előtti 6. nap kettőződjön meg. Vagyis a szökőév hagyományosan nem úgy keletkezik, hogy megnyújtjuk egy nappal a hónapot, hanem a február 24-ét duplázzuk meg. Épp ezért szökőévben a mai napig a „Szökőnap” szó szerepel a naptárakban a 24-ei dátumnál a névnap helyén. Ezekben az években az egyébként 24-re eső Mátyás névnap átcsúszik február 25-re, amit a néphagyomány „Mátyás-ugrásnak” nevez.

Az ausztrálok örülhetnek, de nálunk is vannak optimisták

A nehezen megbecsülhető gazdasági hatások ellenére gyakran övezik pozitív várakozások a szökőév közeledtét. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője például nemrég nyilatkozta, hogy 2020-ra az átlagos elemzői várakozásnál magasabb – 3,9%-os – gazdasági növekedést prognosztizál, kiemelve, hogy 2020 szökőév, ráadásul négy munkanappal több lesz, ami önmagában 0,2-0,3 százalékpontot ad a gazdasági növekedési ütemhez.

Úgy tűnik, hogy az év elején a lassuló ausztrál gazdaság is fellélegezhet a szökőév miatt. A KPMG elemzése szerint ugyanis Ausztrália első negyedéves teljesítményét 5,2 milliárd dollárral növelheti az extra nap. Ez nagy szó annak fényében, hogy az elmúlt 10 évben minden márciussal végződő negyedév visszaesést hozott.

Ráadásul most a szárazság, az erdőtüzek és a koronavírus terjedésének negatív hatásaival is számolni kell. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a gazdaság strukturális problémái miatti (bérek lassú növekedése, háztartások növekvő eladósodása) lassulást ettől még a háztartások és a vállalkozások érzékelni fogják. Ha viszont a plusz nap sem segít szépíteni az első negyedévben, akkor nagyobb baj van, mint eddig bárki is gondolta.

Az Egyesült Királyságban többek között egy sokakat megmosolyogtató hagyomány miatt várnak többet ettől a naptól. Február 29. az egyetlen olyan nap, amikor a nők kérhetik meg a férfiak kezét, ők pedig nem mondhatnak büntetlenül nemet. Az Írországból indult szokás pontos kialakulása vitatott, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy mennyiben járul hozzá a brit gazdasági növekedéshez. A statisztikák szerint 5%-nál is kisebb azoknak a nőknek az aránya, akik ezt meglépik. Az azonban mindenképp igaz, hogy a drága eljegyzési gyűrű megvásárlása nemcsak a jegyespár örömét, hanem a gazdaságot is jól szolgálja, nem beszélve magáról az esküvőről.

Szökőévente plusz egy szünnapnak több értelme lenne?

A fentiek ellenére a szakértők többsége egyetért abban, hogy ha ez a plusz 24 óra eredményez is bizonyos mértékű GDP-növekedést, az olyan fontos gazdasági mutatókra, mint például az infláció, a beruházások értéke vagy a munkanélküliségi ráta nincs hatással. Ráadásul mivel február még 29 nappal is a legrövidebb hónap, valószínűleg nem ilyenkor dőlnek meg a bevételi rekordok a kereskedőknél. Bár hozzá kell tenni, hogy egyre több üzlet lovagolja meg sikeresen a február 14-ei Valentin napot.

Egyes vélemények szerint jelentősebb pozitív hatást akkor lehetne elérni, ha munkaszüneti nappá nyilvánítanák a február 29-ét. Az elmúlt években világszerte indultak ezt szorgalmazó kezdeményezések változatos indokokkal. Az Egyesült Királyságban 2015-ben egy petíciót is benyújtottak, amelyet a parlament végül elutasított.

A petíció támogatói azzal érveltek, hogy a havi fix fizetésből élőknek a plusz nap jelentős kiesést jelent anyagilag. Az Egyesült Államokban inkább a július 4-én is jellemző megnövekedett fogyasztásra alapozzák, hogy szabadnapként jobban jövedelmezne ez a nap a gazdaságnak. A Facebookon visszatérő jelenség a munkaszüneti nappá nyilvánításról szóló kezdeményezés, de egyelőre nem nyert szélesebb körű támogatást az ötlet.

Hazánkban legutóbb a nagypéntek szabadnappá nyilvánítása kapcsán támadt vita arról, hogy hogyan hat a gazdaságra évi plusz 1 munkaszüneti nap. Ebben a vitában is nehéz igazságot tenni, de azt meg kell jegyezni, hogy nemzetközi összehasonlításban Magyarország továbbra is azon országok közé tartozik, ahol az egyik legkevesebb, évi 11 nap az ünnepnapok száma. 2016-os adatok alapján a szomszédos Szlovákiában 15, Ausztriában és Csehországban 13 napot pihenhetnek így egy évben. Különösen érdekes eljátszani egy olyan munkaszüneti nap gondolatával, ami csak minden negyedik évben fordul elő.

Mit szólnál, ha február 29. munkaszüneti nap lenne?
    koronavirus, mikroszkop
    15 tőzsdei összeomlást okozott a Bank of America, most megfizeti az árát
    kórház
    kórház
    kórház getty
    Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
    2020. május 19.
    Portfolio HR Revolution 2020
    2020. május 21.
    FM & Office 2020
    2020. május 21.
    Future City 2020
    2020. június 2.
    Smart Logistics 2020
    Portfolio hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
    hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

    Kiadó modern irodaházak

    Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

    Infostart.hu

    Elemző / Vezető elemző

    Elemző / Vezető elemző
    Online kurzus
    Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
    A tőzsdei könyv
    Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
    koronavirus, mikroszkop