Boldogabb leszel, ha a pénzedet inkább másokra költöd

Az a népi bölcsesség, mely szerint a pénz nem boldogít szinte biztos, hogy téves. Számos kutatás mérte már különböző irányokból ezt a kérdést és szinte mindig az ellenkezője derült ki. Ugyanakkor az elmúlt évek vizsgálatai rámutattak arra is, hogy amennyiben az alapszükségleteink már ki vannak elégítve, akkor a pluszpénz csak vajmi keveset tesz hozzá az örömünkhöz. Egy kicsit jobban érezzük magunkat tőle, de egyáltalán nem csodaszer.

A kutatókat régóta foglalkoztatja ez a kérdés, hogy akkor pontosan mitől is leszünk boldogok, és vajon a vastagabb pénztárca miért nem ér ezen a téren többet. Egyes kutatások arra engednek következtetni, hogy talán rosszul használjuk fel a pénzünket, olyan fogyasztási cikkekre költünk, amik végső soron nem tesznek minket igazán boldogabbá. Biztos válasz még nincs ezen a téren, de érdekes kutatások már bőven születtek.

Az egyik ígéretes vizsgálat éppen arra irányult, hogy mi van akkor, ha a pénzünket nem magunkra, hanem másokra költjük. Vajon ettől miként változik a közérzetünk? E mára elhíresült kutatás szerint nagyon is lehet abban valami, hogy jobb adni, mint kapni.

Jobb adni, mint kapni?

Elizabeth Dunn, a University of British Columbia pszichológia tanszékének munkatársa két szerzőtársával (Lara B. Aknin és Michael I. Norton) azt vizsgálta meg, hogy pontosan mi is történik akkor, ha magunk helyett másokra költünk. Első körben egy nagyszabású felmérést végeztek, ahol 632 amerikait kértek meg, hogy mondják el, mennyire érzik magukat boldognak, mennyi pénzt keresnek, illetve hogy ebből mennyit költenek magukra és mennyit másokra. Aztán ebből az országosan reprezentatív mintából megbecsülték, hogy az egyes kérdésekre adott válaszok, illetve a különféle költekezések pontosan mennyire függhetnek össze az önbevallásos boldogságérzetükkel.

A regressziószámításokból egyértelműen kiderült, hogy az önmagunkra elszórt pénz általában nem járul hozzá a boldogságunkhoz. Az eredményül kapott béta értéke -0,02 volt, vagyis negatív lett a regressziós egyenes meredeksége, és mindez statisztikailag sem lett szignifikáns. Ellenben a szociális költekezés (másokra költés) már 0,1-es bétát adott, vagyis pozitív összefüggésben volt az emberek boldogságérzetével és ez szignifikáns is lett. (A szignifikáns szó itt a köznapi használattal szemben arra utal, amikor egy összefüggés nem valószínű, hogy a véletlen műve lenne).

Tényleg jót tesz a közérzetünknek?

Természetesen az efféle regressziószámítások önmagukban nem alkalmasak arra, hogy ok-okozati kapcsolatot állapítsunk meg. Így például nem lenne kizárt, hogy egyszerűen a boldogabb emberek természetéből következik, hogy ők adakozóbb kedvűek. Hogy erre megtalálják a választ a kutatók egy újabb nézőpont után eredtek.

Kutatásukba 16 olyan személyt vontak be megfigyelés alá, akik nemrég kaptak egy jelentősebb bónuszt a munkahelyükön (ennek medián értéke 5000 dollár volt, ami durván 1,5 millió forint). A kivizsgálandó kérdés pedig az volt, hogy ez az egyszeri nagyobb pénzzuhatag vajon miként hat a boldogságérzetükre, amikor azt főként magukra költik, vagy ha éppen másokra.

Az alanyokat a bónuszkifizetés előtt is kikérdezték, mind pedig azt követően 6-8 héttel, hogy megtudják, mire mennyit költöttek ebből a pénzből, és eközben miként alakult a boldogságérzetük. A kutatók statisztikai elemzése pedig ismét azt mutatta ki, hogy a szociális költekezések (vagyis amikor másokra költötték el a bónuszt) sokkal boldogabbá tették az alanyokat, mint ha maguknak vettek volna valamit.

Ezen felül a kutatók még azt is megnézték, hogy mi jön ki egy olyan kísérleti felállásból, amikor véletlenszerűen osztanak be embereket arra, hogy költsenek magukra vagy éppen másokra. Ebből a mesterségesen előállított véletlen kísérletből is az jött ki, hogy tulajdonképpen bármilyen személyiségű emberről is legyen szól, jobban érzi majd magát, ha másokra költ.

Ezek az eredmények igen tanulságosak, mert azt sugallják, hogy az emberben lakozik valami eredendően jó, és a közérzetünk jobb lesz, amikor másokkal törődünk. Ha úgy tetszik, akkor ez a kutatás egyelőre igazolni látszik, hogy tényleg jobb adni, mint kapni. A karácsonyi ünnepek alatt pedig talán mind a kettőből kivehetjük majd a részünket.