Uniós források

Jönnek az uniós pénzek - Felkészült rá az ország?

Portfolio
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentéseivel vette kezdetét a Portfolio Uniós Források 2015 című konferenciája. Ezt követően Vitályos Eszter államtitkár részletezte a kormány terveit, majd az első panelbeszélgetésben parázs vita alakult ki Magyarország kilátásairól. A kormányzati tervek és intézményrendszeri átalakítások bemutatása után a felszólaló előadók bemutatták, hogy a kkv-szektor hogyan juthat uniós forráshoz, valamint az ahhoz szükséges önerőhöz. Javaslatokat is megfogalmaztak a kormánynak. Fontos szempontként hangsúlyozták többen is a konferencia felszólalói közül, hogy az ingyenpénz korszakának vége, jönnek a visszatérítendő támogatások. A tanácsadói szektor képviselői örömmel nyugtázták, hogy Lázár János jelzése szerint megmarad a szektoruk, a közbeszerzési piac képviselői és a korrupciókutatók viszont panaszkodtak a jelenlegi helyzetről. Tóth István János a korrupciós témakör kapcsán a paksi gigaberuházás átláthatatlanságát is felvetette.

Paksi beruházás: kényes kérdést feszegetünk

A magyarországi közbeszerzési és korrupciós témakör kapcsán Tóth István János szóba hozta a nyilvános nemzetközi tender nélküli paksi beruházást is, utalva arra, hogy a nagyberuházásnál felmerül a korrupció kockázata.

Attól, hogy mérnök ember irányítja kormánybiztosként a paksi beruházást, ez még nem elegendő ahhoz, hogy ne kelljen közbeszerzést lebonyolítani

- hangsúlyozta Tóth István János. Szerinte ez ahhoz az abszurd helyzethez hasonlít, hogy ha egy mérnök felügyel egy hídépítést, akkor már nem is kell terheléses próbát tenni, mielőtt átadják a forgalomnak, mert mivel mérnök tervezte azt, biztos jó lesz. A fentiek miatt azt a kényelmetlen kérdést tette fel:

miért becsülik le a társadalmi szabályokat és elvárásokat a tiszta eljárásokra?

. Hangsúlyozta: ahol létrejöhet egy korrupt környezet, ott létre is fog jönni.

Közbeszerzések: hogyan tudjuk árnyalni a rózsaszín ködöt?

A konferencia eddig elhangzott kormányzati előadásai után Szloboda Alíz, a Transparency International Magyarország közszektor programok vezetője először azt vetette fel a panelbeszélgetés résztvevőinek, hogy milyen meglátásaik vannak a magyar közbeszerzési rendszerről, amelyek alapján oszolhat a "rózsaszín köd", azaz árnyalni tudjuk az optimista nyilatkozatokat. Bíró Ferenc, az E&Y partnere szerint ha optimistán állunk a magyar közbeszerzési piac átláthatósági-korrupciós kérdésköréhez, akkor politikusi szemmel összességében átláthatónak is lehetne mondani a piacot. Tanácsadói szemmel nézve - és saját felmérésük alapján - azonban úgy látja, hogy nagyon sok dolog nincs rendben a közbeszerzési területen. Ezzel többek között a beiktatott alvállalkozói lánc hosszúságára, a benyújtott árazási szintre utalt és egyúttal azt hangsúlyozta, hogy minden szereplőnek éreznie kell a saját felelősségét, mind az ajánlatkérőnek, mind az ajánlattevőnek, mert a korrupcióhoz mindkét szereplő részvétele kell. Földes Péter egyetértett azzal a Bíró Ferenc által sugallt meglátással, hogy a gondolkodásmód változásának szükségessége rendkívül fontos a problémák enyhítése érdekében. A Közbeszerzési Hirdetmény Figyelő weboldal projektvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az átláthatóságot és a kereshetőséget segíti például az említett internetes oldal, amelyről egyébként meglátása szerint kevesen tudnak. Dr. Jávor István úgy fogalmazott: szervezetszociológusként nem a törvényi és gyakorlati lezajlását vizsgálja a közbeszerzéseknek, és kutatóként a múlt adatai alapján azt látja, hogy a korrupciónál nem egy-egy ember, hanem szervezetek állnak mindkét oldalon, igaz a két szervezeten belül van, aki aktívan, és van, aki "csak" passzívan vesz részt ebben a rendszerben. Meglátása szerint mindezek miatt igenis kellenek a szabályok és az egyre szigorúbb ellenőrzések. Emlékeztetett arra, hogy a pártok, külső és belső ellenőrök rendszere sem működik megfelelően. Mindezek alapján azt vizsgálja, hogy a szervezeten belül milyen alkalmazkodási folyamatok zajlanak és az előbb említett tapasztalatokra jutott (a korrupcióban két szervezet, nem pedig személy vesz részt). Megfogalmazása szerint tehát a korrupció, mint vezetési technika épült be a szervezetekbe és azt is megjegyezte, hogy nagyon komoly menedzsment érdekek is meghúzódnak amögött, hogy ezek a rendszerek ne legyenek átláthatók. Dr. Pulay Gyula, az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője a vizsgálati tapasztalatok alapján egyetértett azzal, hogy valóban szervezetek vesznek részt a korrupcióval átitatott tranzakciókban. Véleménye szerint egyszerre több módszerrel kell küzdeni ez ellen (puha és kemény vizsgálati módszerek, ellenőrzések). Kiemelte, hogy az ÁSZ évente végzett intézményi integritás felmérése is abban segít, hogy értsék a korrupciós kockázatok tendenciáit, és úgy látja, hogy sok esetben a szervezetek nincsenek is tisztában a korrupciós veszélyekkel. Meglátása szerint a hirtelen beáramló hatalmas EU-pénzeknek nemcsak jótékony, hanem veszélyes hatásai is lehetnek, mert a nagy pénzekhez hirtelen hozzáigazodnak az igények is (mire költsék el a pénzt). Azt hangsúlyozta, hogy az ellenőrzési rendszereket is hozzá kell igazítani a növekvő forrásokhoz. Támis Norbert, a MÁV-Start Zrt. beszerzési vezetője az eddigi hozzászólások alapján úgy fogalmazott: orvosok közt betegnek érzi magát és mélyen nem értett egyet azzal a kijelentéssel, hogy azért van szükség közbeszerzésre, mert enélkül még inkább drágán, szervezetlenül zajlódna le a beszerzés. Óvott attól, hogy csak az ajánlatkiírók, vagy ajánlatnyújtók felelősségégét firtassuk, és felvetette, hogy jogalkotói érdek is meghúzódhat a problémák mögött. Ezzel arra utalt, hogy a közbeszerzések darabra kétharmadát a három ajánlattevős működési modell teszi ki (ezek nem nyilvános eljárások). Hozzátette: zeket az eljárásokat valakik lehetővé tették az ajánlatkérők számára. "Ki a felelőse ennek?" - tette fel a szerinte költői kérdést. Ő úgy látja, hogy az ajánlatkiíró úgy áll hozzá, hogy őket rengeteg szem figyeli, emiatt ők nem akarnak több információt nyilvánosságra hozni, mint amennyit a jogszabály kötelezően minimálisan előír.


Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatója szerint az átláthatóság hiánya vezethet el a piacszűkítéshez és így a verseny hiánya a korrupcióhoz. Minél jobban tudjuk modellezni a versenyt, annál jobban kapunk piaci árakat - jegyezte meg. Véleménye szerint fontos, hogy mit tartalmaz a jogszabály és ahogy a Portfolio-nak adott interjúban is hangsúlyozta: meglátása szerint a közbeszerzési törvény közelmúltbeli változása rossz irányba tett lépés volt. A nem minden szereplőre érvényes azonos közbeszerzési szabályok mellett felrótta, hogy az átláthatóságot eleve mérsékli, hogy a Közbeszerzési Hatóság honlapján milyen adatminőséggel lehet találkozni. Ez alapján hangsúlyozta: az lenne a cél, hogy Chile szintjére eljussunk, amelynél xls fájlban könnyen elérhetők a legfőbb adatok. Tóth István János utalt arra a minapi kutatásukra, amelyben mintegy 830 ezer közbeszerzést vizsgáltak az EU területén és azt találták, hogy amely közbeszerzéseknél nem volt ajánlati felhívás, ott 4-8%-kal magasabb árakon történt a közbeszerzés. Ez Romániában 10% felett volt, a kevésbé korrupt országokban viszont nagyon kicsi a különbség a kétféle eljárás között - jegyezte meg. Egyáltalán hogyan tudunk következtetni a korrupció nagyságára és hogyan lehet megelőzni azt? - tette fel a panelbeszélgetés utolsó kérdését Szloboda Alíz. Tóth István János szerint az első lépés az, hogy felmérjük a problémát és tudatosítsuk, hogy igenis van korrupció Magyarországon. Hozátette: a probléma azonosítása mellett az is fontos, hogy adatgyűjtéssel vegyük fel a harcot - válaszolta. A hatóságok által működtetett közbeszerzési adatbázisokkal kapcsolatos szankciók hiányosságára hívta fel a figyelmet Támis Norbert. Szerinte ugyanis jelenleg semmilyen büntetést nem kap az, aki nem tölti fel a közbeszerzési anyagokat. Hiányolja továbbá, hogy a tájékoztató hirdetményekből nem derülnek ki lényeges információk például a nyertes ajánlattevőre vonatkozóan. Szerinte első körben a jelenlegi eszközöket kell hatékonyabbá tenni.

A korrupció olyan, mint Columbo felesége: mindenki beszél róla, de még senki nem látta

- összegezte a helyzetet Dr. Pulay Gyula. Tükröt kell tartani az intézmények elé ahhoz, hogy öntanulási folyamat segítségével javuljon a helyzet hazánkban - mondta el. Dr. Jávor István szerint, amennyiben az 1982-2015 közötti időszakot nézzük, szinte semmi nem változott a korrupciós piacon. Fontos a szervezeti memória, és az adatgyűjtés többrétegűsége, mert így lehet a kockázati elemeket hatékonyan kielemezni. Létre lehetne hozni egy teljes országot, vagy akár az EU egészét lefedő ajánlattevői adatbázist, ahol egy adott közbeszerzésről minden érdeklődőt tájékoztatni lehetne. Fontos továbbá, hogy minden eljárásról legyenek meg a megfelelő információk - fűzte hozzá Földes Péter. Ahhoz, hogy valami változzon, az alapértékeket kell először megváltoztatni.

Szerintem él Columbo felesége, hiszen én magam is többször találkoztam vele

- mondta a kérdésre válaszolva Bíró Ferenc. Amíg viszont a többség részt vesz korrupciós ügyekben, addig nem is fog megváltozni a helyzet szerinte. Összességében tehát a kultúrának kellene változnia - zárta gondolatait Bíró Ferenc.

Közepes a korrupció Magyarországon

Bíró Ferenc, az Ernst&Young FIDS üzletágának vezetője a konferencia záró előadásában a korrupciós kockázatokról szóló kutatásuk mentén mutatta be a közbeszerzési piacon tapasztalt visszaéléseket. A közbeszerzéseken induló vállalatok száma majdnem 5%-kal csökkent az előző évekhez képest. Bár a válaszadók szerint a korrupció a magyar üzleti gyakorlat szerves része, ezt saját üzleti környezetükben nem tapasztalják - emelte ki az eredményekből az előadó. A szervezeti sajátosságok között említette Bíró Ferenc, hogy a vállalatokra nem jellemző a kockázat-felmérés, a cégek nem ismerik a korrupciós kockázataikat. Ezzel összhangban a megelőzés gyakorlatilag minimális, a kontrollkörnyezet nem erős, de nem is költenének rá a vállalatok, ami elmaradást mutat a nemzetközi környezettel szemben.


A felmérésből az is kiderül, hogy a szabályozási környezetről alkotott vállalati kép továbbra is bizonytalan, sokan nem is hallottak a kormányzat korrupció-megelőzési programjáról - ismertette az előadó. Érdekességként említette tovább, hogy a vállalatvezetők egy 11-es skálán 5,49-re értékelték a korrupció elterjedését Magyarországon, hozzátéve, hogy a magyar üzleti élet szerves részének gondolják a korrupciót, ám megadott szituációkban, tágabb üzleti környezetükben már nem tapasztalnak ilyen mértékű korrupciót. A közbeszerzésekre kitérve Bíró Ferenc ismertette, hogy a vállalatok 35 százaléka indult már közbeszerzési pályázaton az elmúlt öt évben, ami mintegy 5% csökkenést jelent 2012-ről. Az építőiparban például ugyanez az arány már 60%.

A felmérésből az is kiderül, hogy a 2012-es felvételhez képest két év alatt 4 százalékponttal nőtt a vállalatvezetők által korruptnak tartott közbeszerzések aránya (50%-ról 54%-ra).

A vállalatok vezetői közül legtöbben (33%) 10%-ra tették a korrupciós díj arányát, míg 20%-uk mondott 20%-ot. Zárszóként az előadó kiemelte, hogy a korrupció megelőzésének céljából fontos a kockázat megfelelő felmérése és annak kezelése, továbbá a kontrollok beépítése a vállalati kultúrába és működésbe (például beszerzési szabályzat, ajándékozási és összeférhetetlenségi szabályzatok).

Év végéig bevezetik az új közbeszerzési törvényt - Itt vannak a részletek

Dr. Zoltay Beatrix, a Miniszterelnökség Közbeszerzési Felügyeletért Felelős Helyettes Államtitkárságának főosztályvezetője a közbeszerzési szabályok változásáról beszélt a Portfolio Uniós Források 2015 konferencia záró szekciójában.

Az új irányelvek elfogadása után most az új közbeszerzési törvény kidolgozása zajlik. A Kbt. elfogadása az idei év végéig, a teljes körű elektronikus beszerzés bevezetése pedig jövő év végig várható Magyarországon - mondta el Zoltay Beatrix.

Kiemelte, hogy az új közbeszerzési törvény egy keretjellegű szabályozás lesz, ahol speciális szabályozások szerepelnek majd végrehajtási rendeletben. Normatív alkalmassági követelményeket is megfogalmaz majd az új törvény, például a referenciaérték a becsült érték 75%-ában lesz maximálva. Előírás lesz még például a műszaki egyenértékűség a referenciák tekintetében, mivel jelenleg szakmai tapasztalat hiányában az ajánlatkérők gyakran nem fordítanak kellő körültekintést a referenciák helyességének és megfelelőségének megállapítására. Ezért a jogalkotó arra ösztönzi majd ajánlatkérőket, hogy az egyenértékűség megállapításához biztosítsanak megfelelő szakértelmet. A közbeszerzési törvény kialakításánál előtérbe helyezték a tisztességes verseny garantálását, valamint az átláthatóság növelését is - hangsúlyozta az előadó.

Az 50%-ig szabadrablás biztos nem lesz Magyarországon, ezen változtatni fog a jogalkotó

- mondta el a szerződésmódosításokhoz kapcsolódóan Zoltay Beatrix.


A 272/2014. (XI. 5.) kormányrendelethez kapcsolódóan Zoltay Beatrix az alábbi területeket emelte ki: Becsült érték meghatározás A határidő számítás munkanapban történik majd A támogatások ellenőrzésére a kifizetések ellenőrzése során kerül sor Március 1-től hatályba lépett az a szabályváltozás, amely szerint a meghatározott informatikai tárgyú beszerzéseknél az előzetes jóváhagyáshoz már nem kettő, hanem három hatóság fogja ellenőrizni ezeket a beszerzéseket (a harmadik az e-közigazgatásért felelős miniszter). Ez azt is jelenti, hogy emiatt ezen beszerzések időben tovább tarthatnak, amelyet be kell építeni a beszerzési gyakorlatba is. A gyakorlati irányokkal kapcsolatban az előadó elmondta, hogy a KKSZ a jövőben az eljárás előkészítéséhez kapcsolódóan előzetes, részletes piackutatást és becsült érték alátámasztást vár el. Továbbra is fontos, hogy az árszempont domináns szerepet kapjon az értékelési szempontok között - tette hozzá. Az eljárás lefolytatásával kapcsolatban pedig fontos, hogy minden dokumentum csatolva legyen az eljárás során, ehhez kidolgozásra vár egy check-list is, amivel segítenék az ajánlattevőket. Az elektronikus aláírás kötelező elem lesz továbbra is, mint ahogy az ajánlati kötöttség megfelelő betartását is szigorúan ellenőrzik.

Kevesebb a teljes keret, de több megy a kkv-knak. Bírni fogják?

A harmadik panelbeszélgetés moderátora, Lambert Zoltán, a WTS Klient Adótanácsadó Kft. partnere azt a kérdést tette fel először, hogy milyen változásokra kell készülni az új hétéves ciklusban. Bárdos Zita, az NVT Cooperation Zrt. kommunikációs és kiemelt ügyfélkapcsolati igazgatója kifejtette: reméli, hogy új pénzügyi kultúrát eredményez az új ciklus. Ha hatékonyságról beszélünk, akkor minden energiát mozgósítani kell. Az emberi erőforrásban és a kreativitásban rendkívül sok lehetőség rejlik - mondta. Baldauf Csaba, a HLB Magyarország Könyvvizsgáló vezető menedzsere a kkv-k oldaláról közelítette meg a kérdést. Júniusig, az első pályázatok kiírásáig van még idő, de nem szabad ölbe tett kézzel várni. Szemléletváltásra van szükség a vállalkozásoknál: eddig a vállalkozások keresték a pályázatot és eldöntötték, hogy nekik való-e, ezentúl viszont projektszemléletre van szükség.


Harsányi Gábor, a Goodwill Consulting Kft. ügyvezető tulajdonosa azt emelte ki, hogy az elmúlt időszakban nagyon kevés pályázati lehetőség volt. Olyan szintű pályázati éhség van a cégek körében, ami felfokozott hangulatot eredményez - mondta. Pont emiatt pedig sok cég visszatartotta emiatt a beruházását, és ez a ciklikusság nem jó a gazdaságnak sem. Heil Péter, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség volt elnökhelyettese a konferencia harmadik panelbeszélgetésén reagált Lázár János délelőtti kijelentésére, miszerint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elhibázott volt. Azt várom, hogy Lázár miniszter úr rájön, hogy ő téved - fogalmazott. Az intézményrendszer mostani állapota egyre rosszabb, tényleg tragikus. Ami jó a mostani intézményrendszerben, az az utolsó magva a centrális irányításnak, ami Lázár János alá tartozik, ez örököse az NFÜ-nek - vélekedett. Szerinte békén kellett volna hagyni az NFÜ-t, a régi kollégák még mindig ugyanott ülnek, csak más a tábla az épületen - vágott vissza a volt elnökhelyettes. Fel kell készülni, hogy az uniós forrás összege 20%-kal kevesebb mint eddig volt. Érezhetően több forrás a környezetvédelemre fog jutni, viszont drámaian kevés (az eddigi fele) érkezik majd közlekedési és infrastrukturális célokra - mutatott rá Heil Péter. Kritikaként azt is megjegyezte, hogy ha az első pályázati hullám áprilisban jönne, akkor az 13-14 hónapos csúszást jelentene a korábbi időszakokhoz képest. És ez az időszak a ciklus végén nagyon fog hiányozni - húzta alá. Dr. Rövid Levente, az Andrékó Kinstellar Ügyvédi Iroda ügyvéde a várható változások között említette azt, hogy több kkv lesz a pályázók között és ez növeli a szabálytalansági kockázatokat. Ők azonban kisebb volumenű összegben fognak pályázni és ezért a kisebb projekteket kisebb lelkesedéssel fogják ellenőrizni - vélekedett. Szebeni Dávid, a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságpolitika oktatója szintén kritikus hangot ütött meg, szerinte rózsaszín köd lengte be az eddigi értékeléseket. Örülök, hogy a legfelsőbb szinteken is belátták, hogy szükség van a piaci alapon működő pályázati tanácsadó cégekre - utalt Lázár János délelőtti előadására Szebeni.

A szakértő előrevetítette, hogy Pest megye Trianonja folytatódni fog, pedig rosszabbak az adatai, mint néhány konvergencia régiónak. Ami támogatás van, az lényegében nincs

- tette hozzá, a VEKOP-ban a következő években elérhető rendkívül kevés pályázati forrásra.


A panelbeszélgetés résztvevői azt a kérdést is körüljárták, hogy mit okoz az új hétéves ciklusban az a változás, hogy 60%-ban a kormány a gazdaságfejlesztés irányába tereli a forrásokat. Ezek a források a kkv-knak fognak menni. Az előző hétéves fejlesztési ciklusban 1620 milliárd forint ment gazdaságfejlesztésre, vagyis amit a vállalkozások kaptak és ebben a nagyobb cégek is szerepeltek. Az új, 2014-2020-as ciklusban ez a háromszorosára fog nőni, vagyis sokkal nagyobb összeg jut erre a csoportra és közben a nagyobb cégek is kikerülnek innen. Fontos kérdés ezek után, hogy lesz-e elég megfelelő pályázat, illetve a kkv-knak kellő számú, értelmes, alátámasztott projekt.

Másodperceken is múlhat egy projekt sikeressége

Régiós viszonylatban is jól áll hazánk az uniós források lehívásában, az új pályázati ciklusban pedig kiemelkedő szerep jut majd a gazdaságfejlesztésnek. Harsányi Gábor a Portfolio uniós forrásokról szóló konferenciáján ismertette, hogy a mostani ciklus pályázataiban nagy lesz a hangsúly az árbevétel-mutatón, ami pedig könnyen a munkahelyteremtés háttérbe szorítását eredményezheti egyes vállalkozások pályázatainál. Harsányi Gábor, a Goodwill Consulting Kft. ügyvezető tulajdonosa előadása elején ismertette, hogy Magyarország a pályázati források lehívásában régiós viszonylatban is jó áll (Romániában 52%-nál jár az abszorpció, míg itthon 80% feletti ez az arány). Jelenleg 34 milliárd forintos keret áll rendelkezésre a 2014-2020-as pályázati ciklusban, amelynek 60%-át a gazdaságfejlesztésre kell csoportosítani. Csak összehasonlításképp: Romániában ez az arány csupán 9,85% - hangsúlyozta Harsányi Gábor. Előadásában az ügyvezető-tulajdonos kiemelt pár, az új ciklusban fontos gazdaságfejlesztési prioritást: A GINOP 1. prioritáson belül a kis- és középválallkozásoknak kiírt pályázati lehetőségek szerepelnek, és 490 milliárd forintos keretösszegű pályázat várható számukra. A digitális gazdaság fejlődését a GINOP 3. prioritásán belül kívánják támogatni, ugyanez a támogatási terület a VEKOP 3. prioritásában is megjelenik. Vidékfejlesztési program 4. és 6. prioritási területein is meghirdetnek gazdaságfejlesztési témájú pályázatokat. Az innovációs projektekről szól majd a GINOP 2. prioritása. Az innováció kitörési pont a hazai vállalkozások számára, amely az ország versenyképességének növeléséhez járulhat hozzá - hangsúlyozta Harsányi Gábor.


Harsányi Gábor, Goodwill Consulting Kft.
Az innovációs célok megvalósítását segíti elő a Horizont 2020 innovációs keretprogram is az EU-n belül - hívta fel a figyelmet. A keretprogrammal kapcsolatban az előadó elmondta, hogy a Horizont 2020 közvetlen brüsszeli pályázatokat jelent, amely három korábbi kezdeményezés összevonásából jött létre (FP, CIP, EIT). Ennek keretében 80 milliárd eurós keretösszegből gazdálkodhat az EU. Nagyon fontos újdonság, hogy célorientált kiírásokról beszélünk, amelyekben kulcsszó az innováció. Az EU ezzel a keretprogrammal a társadalmi kihívásokra szeretne válaszolni rövid, gyors elbírálású kiírások keretében. A mostani 7 éves időszak az alkalmazott kutatásra és a kísérleti fejlesztésre fókuszál - emelte ki Harsányi Gábor. A Horizont 2020-on belül két fontos terület is kiemelt az előadó. Az egyik az ún. KKV eszköz, amelynek 3 fő fázisa van: Az első fázisban a koncepció és a megvalósíthatósági tanulmány szerepel. Az itt megítélt 50 ezer euróval a pályázóknak nem kell elszámolniuk. A 2. fázis szól a valódi innovációról, ahol akár 2,5 millió euró értékű pályázatot is elnyerhet a pályázó, 70%-os támogatási intenzitás mellett. A 3. fázisban olyan támogatást adnak a pályázóknak, amelynek segítségével sikeres lehet a piacra történő bevezetés (nemzetközi coaching tevékenység). A másik nagy támogatási forma a Horizont 2020 programon belül a nemzetközi innovációs projektek. Ebben az estben minimum 3 tagú konzorciumi együttműködés szükséges, amelynek keretében akár 25 millió eurós támogatást is el lehet nyerni. Az előadás zárásaként az 2014-2020-as pályázati rendszer főbb gyakorlati változásaival kapcsolatban az előadó kiemelte, hogy kizárólagos elektronikus pályázással (FAIR-rendszer) felgyorsítható a pályázatok beadása. Ugyanakkor vannak rossz tapasztalatok is ezen a területen, hiszen például Romániában négy éve volt egy olyan eset, amikor a nagy mennyiségű pályázati anyagok feltöltése miatt az egész rendszer összeomlott. Mindenképpen fontos tehát egy megfelelő informatikai háttér és az, hogy a rendszer ne váljon egy versenypályává, ahol a másodpercek döntik el egy adott pályázat nyerési lehetőségeit. A strukturáltságnak is fontos szerepe van, hiszen így pár hónappal előre lehet tudni, milyen típusú kiírások várhatóak és időben meg lehet kezdeni rájuk a felkészülést. A pénzügyekkel kapcsolatban az előadó kiemelte, hogy mivel a fejlesztéssel arányos árbevétel és mérlegfőösszeg fontos kitételként szerepel az új kiírásokban, ezért a jövőben több esetben várhatóan az árbevétel-mutató teljesítését helyezik előtérbe a pályázó cégek, az új munkahelyek teremtésével és fenntartásával szemben. Dr. Rövid Levente, az Andrékó Kinstellar Ügyvédi Iroda ügyvédje előadásában a támogatások szabálytalan felhasználásának kockázatait emelte ki. Az előző pályázati ciklusra vonatkozóan a 4/2011. számú kormányrendelet tartalmazott egy szabálytalanság-kezelésre vonatkozó részt. Az előadó elmondása szerint az új ciklusra is gyakorlatilag ez került átültetésre. Eddig összesen 3765 szabálytalanságot fedeztek fel összesen öt operatív program keretében, amely több mint 57 milliárd forintnyi támogatást érintett (a KÖZOP aszfaltügyét és a VOP-ot kivéve, ez az 57 milliárd a 7100 milliárd forintnyi kifizetett támogatáshoz képest ez elenyésző, de az Európai Bizottság oldaláról ettől függetlenül folyamatos kritika éri a kormányt emiatt). Rövid Levente előadása elején ismertette a szabálytalanság fogalmát. Minden olyan eseményt szabálytalannak hívunk, "amely bármely szabályba ütközik" - fogalmazott, tehát ez magába foglalja az EU költségvetésének megsértését, veszélyeztetését, Magyarország pénzügyi érdekeinek megsértését és veszélyeztetését is. Kiemelte ugyanakkor, hogy a szabálytalanság és a csalás nem egy és ugyanazon fogalom. Míg a szabálytalanság gyakorlatilag egy objektív kategória (a megvalósító szándékát nem vizsgálják a hatóságok), addig a csalás minden esetben szándékosságot feltételez (büntetőjogi kategória).


Rövid Levente, Andrékó Kinstellar Ügyvédi Iroda
Szabálytalansághoz kapcsolódó kockázatoknál Rövid Levente kiemelte, hogy a kockázatviselés egyik kiindulópontja a támogatási szerződés megkötése. A szabálytalanság 4 év alatt évül el, a szabálytalansági eljárás végrehajtásához pedig 3 év áll a hatóságok rendelkezésére. A szabálytalansággal kapcsolatos ellenőrzést a hatóságok a támogatási jogviszony fennállása alatt bármikor lefolytathatják. A szabálytalanság következményei között az előadó kiemelte, hogy A vizsgálat jelentős erőforrásokat igényel, ráadásul a kifizetés felfüggesztésének negatív cash-flow hatása is lehet. Maga a szabálytalanság akár a támogatási rendszerből való kizárással is járhat, de ott van a kockázatok között az ütemezés csúszása is. Az OLAF korlátlanul bevonhat bárkit a vizsgálat körébe, aki feltehetőleg érintett a szabálytalanságban. Az OLAF-vizsgálatok meglehetősen részletesek és időigényesek is. Maga a szabálytalansági vizsgálat 45 napig tart és további 45 nappal meghosszabbítható. A kifizetés ebben az időszakban felfüggeszthető. A szabálytalanságok egyik jogkövetkezménye, amikor a pályázónak vissza kell fizetnie a támogatást. Előfordulhat az is súlyos szerződésszegés esetében, hogy a támogató eláll a támogatási szerződéstől, illetve akár 5 évre kizárhatják a pályázót a támogatási rendszerből - mondta el Rövid Levente. Hozzátette, hogy a szabálytalanságot elkövető pályázónak 30 nap áll a rendelkezésére arra, hogy visszafizesse a a támogatást 1-szeres MNB alapkamattal (a határidő elmulasztása esetén 2-szeres MNB kamat következik, illetve végső soron a NAV is bekapcsolódhat az ügybe). Zárszóként az előadó kiemelte, hogy 10 napon belül egyszeri jogorvoslattal élhet a pályázó, azonban az OLAF által hozott szabálytalansági döntésnél már nincs jogorvoslatra lehetőség. Szabálytalansági eljárás során pedig méltányosságot sem lehet kérni.

Honnan lesz pénz?

A konferencia második panelbeszélgetésén banki szakértők és pénzügyi közvetítők beszéltek a kkv-k előtt álló lehetőségekről a finanszírozás oldaláról. A beszélgetés során egy óvatosabb vita is kialakult a résztvevők között. Boldis Zoltán, az MKB Bank vállalati termékek szakterület igazgatója úgy vélekedett, hogy a bankoknál is egyre inkább a fókusz a kkv-szektor az uniós források miatt. Fetter István, a CIB Bank Kereskedelemfinanszírozás, Önkormányzati és EU Szolgáltatások üzletágának üzletágvezetője fontos pillérnek nevezte a finanszírozásban a jegybank növekedési hitelprogramját és örömmel veszi a bank az NHP+ programot. Optimisták vagyunk, hét szűk esztendő után eljött a hét bő esztendő - mondta. Szerinte a bankok hitelezni akarnak, látják a pozitív jeleket. Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója azt mondta, hogy teljesen mindegy honnan érkezik a forrás, annyira kell a pénz. Szerinte a vállalkozókat nem kell megtanítani "banki nyelvre", a vállalkozók egyszerűen pénzt szeretnének fejlesztésre. Polacsek Csaba, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára azt hangsúlyozta válaszában, hogy az ingyenpénz korszakának vége, ilyesmi nem lesz, kombinált termékek lesznek a jövőben. Vonnák Balázs, az MNB igazgatója azt a fontos kérdést tette fel, hogy mikor jutunk el ahhoz, hogy a finanszírozásban nem kellenek majd speciális programok. Szerinte az NHP-nak szerepe lehet abban is, hogy az EU-s források felszívását segítse.


Boldis Zoltán később arra mutatott rá, hogy a bankoknak a passzív szerepből aktív szerepbe kell kerülniük, előre kell gondolkodniuk, a helyzet és a verseny ezt ki fogja kényszeríteni. Az ügyféllel közösen kell kialakítani a finanszírozást, hiszen hosszú éveken át együtt kell működniük. Az Erste és a CIB illetékesei is azt hangsúlyozták, hogy alapfeltétel a vállalkozások megismerése, hosszú ideig ugyanis egymás kockázatát viselik. Krisán László, a KAVOSZ vezére erre úgy reagált, hogy a vállalkozó fél a bankoktól és ez kölcsönös. Szerinte a vállalkozók nem fogják megszeretni a bankokat, bátorítja azonban a bankárokat erre, de ez nem fog működni. Egy közvetítőre van szükség a bankok és a kisvállalkozások között (itt utalt a KAVOSZ szerepére), arra kevés az idő, hogy most kezdjék megismerni a bankok és a kkv-k egymást. Trombitás Zoltán, az Erste Bank EU Iroda vezetője erre úgy válaszolt, hogy a bankok pénzügyi közvetítő szerepe fontos abban, hogy a támogatások és a források eljussanak a megfelelő helyre. Fetter István a CIB-től pedig úgy reagált Krisán szavaira, hogy a CIB nem csak szereti a kkv-kat, hanem imádja is őket.


Jön az új hét év és a mennyei manna?

Ebben a cikkünkben folyamatosan nyomon követhetik a konferencia fejleményeit.

Béke ez vagy tűzszünet a bankokkal?

Az MV Zrt.-t magába olvasztva az MFB fontos szerepet tölt be a 2014-2020-as programozási időszakban az EU-források kiosztásában - mondta Garamvölgyi Balázs, az MFB új EU Kompetencia Központ Igazgatóságának igazgatója a Portfolio csütörtöki konferenciáján. A Jeremie Program eszközeinek kiírásában nem hoz óriási változásokat az új ciklus. Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója a kkv-k fejlesztésének fontosságáról beszélt. Szerinte nem mindegy, hogy a kormány a bankokkal tűzszünetet kötött vagy békét. Arra is felhívta a figyelmet: ne várjuk el, hogy a traktorról leszáll a bácsi és bejelentkezik a fia Facebook-jába és beadja a pályázatot. A bankszektorra szükség van a hitelezésben, a vállalkozók 80%-a tervez fejlesztést a KAVOSZ saját kutatása szerint és ebben a környezetben az uniós forrás úgy jön, mint a manna - jelentette ki Krisán László.

2020 után nem lesz többet uniós pénz. Ezt mindenkinek a fejébe kell verni. Csak az lesz, amit most elnyerünk. Volt már hét évünk, most van még hét évünk, de nem lesz még egy ilyen hét évünk

- figyelmeztetett a KAVOSZ vezérigazgatója.


A konferencia második panelbeszélgetése: A vállalatfinanszírozás állami és kereskedelmi banki lehetőségei
Tovább a cikkhez

Lesz-e pénz? - Parázs vita Magyarország jövőjéről

Érzékelhető véleménykülönbségeket fedezhetett fel a hallgatóság a Portfolio Uniós Források 2015 című konferenciájának első panelbeszélgetésében, melyben az uniós források gazdaságban betöltött szerepét járták körül. A közgazdász szakértők a kiszámíthatóság fontosságát, a bizalom helyreállításának fontosságát hangsúlyozták. Felrótták a kormánynak azt is, hogy az újraiparosításra helyezi a hangsúlyt.


Az első panelbeszélgetés: Mi vár a magyar gazdaságra 2020-ig? Növekedési kilátások és kitörési pontok
Tovább a cikkhez

Új munkahelyeket hoznak az EU-s pályázatok

Állami támogatás nélkül, saját forrásból is fenntartható projektekre kíván támogatást adni a kormány az új EU-s pályázati ciklusban, kiemelt célként növelve a foglalkoztatást - mondta előadásában Vitályos Eszter államtitkár a Portfolio csütörtöki konferenciáján. A fejlesztéseket nem állami intézmények számára kiírt pályázatok formájában támogatnák.


Vitályos Eszter államtitkár előadást tart.
Tovább a cikkhez

Lázár bejelentette, idén mennyi uniós pénzt akarnak pályáztatni

Nem lebonyolítani akarjuk az uniós források kifizetését, hanem azt befektetésként akarjuk felhasználni - jelentette ki Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio csütörtöki konferenciájának nyitóelőadásában. A miniszter itt jelentette be elsőként, hogy idén 133 új pályázatot fognak meghirdetni a minisztériumok az új uniós ciklus terhére, összesen 2681 milliárd forint értékben. Azt is elárulta, hogy március végén, április elején jöhet az új közbeszerzési törvény, és az év második felében elfogadhatják a képviselők. Az intézményrendszer átalakításának részleteiről is beszélt a Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint bemutatta azokat a kormányzati terveket, amelyek a pályázat előkészítéseinek költségét korlátoznák. Az állami bürokráciacsökkentés több dimenzióját részletezte a miniszter, külön megemlítette, hogy az adóhatóság eljárásait is változtatni kell.


Lázár János nyitóelőadást tart.
Tovább a cikkhez
Benzinkút
hősök tere_getty
Ipari tartályok
Official Photo 2019 - Emmanuel Babeau (6) (1)
Megint véleményt mond Magyarországról az IMF
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Brexit mar csak nehany ora maradt hogy összejohessen a nagy alku