Uniós források

Nagyon furcsán állították le az M4-es autópálya építését

Portfolio
Mivel az Európai Bizottság soha nem adott pénzt az M4-es autópálya Abony és Fegyvernek közötti szakaszának építkezésére, mert azt eleve túl drágának találta, így nem is vizsgálja a pénz felhasználását az EU Csalás Elleni Hivatala (OLAF), illetve kartellgyanút sem állapított meg - mutat rá egy belső európai bizottsági feljegyzés alapján mai cikkében a 444.hu. Ezzel egyrészt azt a minapi kormányzati érvet kérdőjelezi meg, hogy kartellgyanút emleget az EU, másrészt azt, hogy Brüsszel felől akár pénzügyi szankció is jöhet, amelyet majd az érintett útépítő cégekkel fizettetne meg a kormány. A lap felveti, hogy más valós indok is lehet a háttérben, az EU-ra mutogatás inkább csak kifogás.

Végig magyar büdzsékockázatra ment a projekt

Amint a tegnapi bejelentés kapcsán a Portfolio is emlékeztetett rá: az Európai Bizottság sosem fogadta el az érintett 30 km-es szakasz támogatását, így az végig a magyar költségvetés kockázatára épült (így ebből nem lehet uniós bírság, amit a kormány "bevasalhatna" az érintett cégeken).

A 444.hu szerint persze a kormány alapozhatott arra, hogy az EU majd egyszer elfogadja azt, hogy a 2013-as kormányhatározattal elindított projektet támogatja és erre alapozva kezdte el az építkezést. A lap azonban olyan információkat is közöl, amelyek szerint már tavaly november körül óta tisztában lehet a kormány azzal, hogy ez nem fog megtörténni.

Gyenge a projekt megalapozottsága, de elkezdődött az építkezés

Egy tavaly december elején készült, nem nyilvános bizottsági feljegyzés szerint Brüsszel visszautasította, hogy ebbe az építkezésbe pénzt tegyen. A bizottság belső használatra készült dokumentuma a lap szerint így fogalmaz:

A bizottság átvizsgálta az M4 Abony - Fegyvernek projektet, és a bizottság kérelmére visszavonták a jelenleg futó közlekedési operatív programból történő finanszírozását. A visszavonás legfőbb oka az volt, hogy gyengének találták a beruházás stratégiai megalapozottságát, hiszen egy nagyon hosszú út nagyon kis részéről van szó, megkérdőjelezhető így az építkezés racionalitása. Továbbá a bizottság már jóváhagyott párhuzamos projekteket, ami megkérdőjelezi a beruházás megtérülését, és túlzóvá teszi a várható forgalomról szóló előrejelzést, ráadásul egy igen költséges beruházásról van szó. Ezért várhatóan a 2014-20-as közlekedési operatív programban való megvalósítását sem hagyja jóvá a bizottság.

A fentiek ellenére a lap emlékeztet arra, hogy a kormány már egy decemberi határozatban elkötelezte magát az útépítés mellett, megkötötték a szerződéseket a cégekkel és elkezdődtek a munkák, így a Tiszában a tervezett hídhoz már állnak a cölöpök.

A lap hangsúlyozza: a Bizottság az anyag szerint nem fogalmazott meg kartellgyanút, hanem egyszerűen túl drágának találta a beruházást a várható forgalomhoz képest, így egyszerűen nem akart oda autópályát. A kartellvádat Jávor Benedek, a PM EP-képviselője fogalmazta meg és ő fordult az OLAF-hoz, de a lap szerint az intézmény nem foglalkozott ezzel a beadvánnyal, mert nincs benne EU-s pénz, így ez nem rájuk tartozik.

Másfél hete jött a tájékoztatás (?)

Csepreghy Nándor a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai tájékoztatásért felelős helyettes államtitkára a lapnak azt hangsúlyozta, hogy bár a Bizottság már másfél éve nem fogadta be a projekt támogatását, de végül csak másfél hete tájékoztatták a kormányt informálisan, hogy felmerült a kartellgyanú, és ez is oka annak, hogy a bizottság nem hajlandó befogadni a projektet.

A helyettes államtitkár szerint lett volna rá mód, hogy a kormány meggyőzze a bizottságot arról, hogy fontos ez az út, van értelme megépíteni, de a kartellvád tett be teljesen a további egyezkedésnek. A lap ezzel szemben azt állítja, hogy a bizottság másfél éven keresztül költséghatékonysági érvekkel söpörte le a beruházást.

Ki miért lépett?

A lap rámutat, hogy mivel nincs a projektben uniós pénz, így nem is lehetséges, hogy az országot emiatt pénzügyi szankció sújtsa. Csepreghy a lapnak úgy fogalmazott, hogy a szankció alatt azt értik, hogy elzárkózott a Bizottság az építkezés támogatásától, és ez legutóbbi értelmezésük szerint a kartellvád miatt van. Ezért az útépítésre eddig költött pénzt szereznék vissza az érintett cégektől, ha bebizonyosodik a kartellvád. A kormány szerint ugyanis ha bebizonyosodik, akkor az is bizonyított lesz, hogy ezért nem ment át a bizottságon a projekt.

A lap szerint érdekes mindenesetre, hogy a kartellgyanú ellenére nem a Gazdasági Versenyhivatal, hanem a Miniszterelnökség belső ellenőrzése végzi az ügy kivizsgálását. Részben emiatt három lehetséges magyarázatról hallott, hogy ha nem EU-s kartellvád, illetve szankció miatt állították le a projektet, akkor mégis mi lehet a valódi ok, illetve miért most történt ez a döntés:
  • Az egyik szerint a kormány végig bízott abban, hogy az EU majd végül meggyőzhető lesz az útépítés támogatásáról, de mostanra látta be, hogy erre nincs esély.
  • A másik szerint a 163 milliárd forintnyi vitatott útépítési projekt közel megegyezik a Quaestor-ügyben a fiktív kötvények volumenével és lehet, hogy a lap szerint "az építkezés folytatására szánt pénzre hirtelen máshol lett szükség". Ha ugyanis a kormány mindenkit kártalanítani akar, akkor az M4-es leállításával megspórolt pénz például pont jól jöhet - fogalmaznak,
  • Egy harmadik felvetés - amelyet elég határozottan állított tegnapi anyagában a nol.hu és nem cáfolta Csepreghy sem, hogy - ez is a kormánynak a Közgép elleni lépéseik egyike, illetve az így elvett munkát más cég(ek)nek adnák oda.
embere_frankfurt_reptér_getty_stock
Ray Dalio
koronvavirus
koronavirus kina villamosszeomlas gazdasag novekedes
wall_street_shutterstock_1089431897-20180518
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
webinárium
Hogyan lovagolhatod meg a forint árfolyammozgását? Tőlünk megkapod a választ!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
EU csucs koltsegvetes Charles Michel Emmanuel Macron Antonio Costa