Uniós források

Jóval kevesebb EU-támogatás ömlik jövőre Magyarországra

Portfolio
A 2016-os magyar költségvetési törvénytervezet szerint 1401 milliárd forintnyi EU-támogatás, a GDP kereken 4 százaléka juthat a magyar gazdaságba jövőre, amelyből 862 milliárd forint ténylegesen Brüsszelből érkezhet, a többit a magyar büdzsének kell állnia - többek között ez derül ki a tegnap közzétett büdzsétervezetből. Ez jókora lassulást vetít előre az idei törvénytervezetben szereplő különlegesen magas, 2562 milliárd forintos EU-támogatási összeghez képest, és alacsonyabb, mint a Portfolio minapi durva becslésében megfogalmazott szám.

Százmilliárdos adok-kapok

A törvénytervezet XIX. fejezete tartalmazza az uniós támogatásokkal kapcsolatos, Brüsszellel szembeni pénzforgalmi szemléletű bevételi és kiadási előirányzatokat. Ezek eredőjeként látszik az, hogy a 2007-2013-as Operatív Programok utólagos elszámolásai, illetve a 2014-2020-as ciklus új pályázatainak kapcsán mennyi kiadással kalkulál a pályázók felé a magyar költségvetés (1401 milliárd forintnyi előfinanszírozás) és mennyi az az összeg, amelyre mindezen programok kapcsán utólagos elszámolásban várja Brüsszeltől a számlák kifizetését (862 milliárd forint). A kettő eredője a magyar önrész, ami így most elég magasnak tűnik, igaz az EU felőli utólagos elszámolásból eredően sok olyan magyar kiadás lehet, amit majd a 2017-es évben Brüsszel úgyis megtérít.

Éppen ezért ezek a számok nem vethetők össze a Portfolio minapi kalkulációival, amelyben 1600 milliárd forint feletti nettó EU-forrás beáramlást vetítettünk előre 2016-ra, igaz mi 2015-ről 2016-ra sokkal kisebb lassulást vetítettünk előre (mintegy 300 milliárdosat), mint ami a két évre vonatkozó költségvetési törvényjavaslatokban szerepel (több, mint 1100 milliárd forintos visszaesés).

Lássuk, hogy mire mennyi jut jövőre!

Amennyiben csak a 2014-2020-as új Operatív Programokra koncentrálunk az alábbi táblázat alapján, akkor azt látjuk, hogy a kormány asz alábbi kifizetéseket tervezi:
  • A 7 évre legnagyobb keretösszegű Gazdaságfejlesztés és Innovációs Operatív Programra (GINOP) jövőre 308,4 milliárd forintot (ebből 294,5 milliárd forintot Brüsszel utólag ki is fog már jövőre fizetni)
  • Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programra (IKOP) a második legnagyobb összeget, közel 203 milliárdot,
  • A Környezet és Energetikai Hatékonysági Operatív Programra (KEHOP) mintegy 120 milliárdot
  • A Terület- és Településfejlesztési Operatív Programra (TOP) 106 milliárdot,
  • Az Emberi erőforrás Fejlesztési Operatív Programra (EFOP) közel 53 milliárdot,
  • A Közigazgatás- és közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Programra (KÖFOP) 45 milliárdot
  • A Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Programra (VEKOP) 32 milliárd forintot
  • A Rászoruló Személyeket Támogató Operatív Programra (RSZTOP) több mint 3 milliárd forintot tervez kifizetni a kormány.


Jóval kevesebb EU-támogatás ömlik jövőre Magyarországra

Ezek a főbb irányok

A várható pályázatok irányára utal az általános indoklásban az a rész, amely szerint

Az uniós támogatások hatékonyabb felhasználása mellett ugyanakkor fontos kiemelni azokat a területeket, amelyek fejlesztési célirányok lehetnek. Ezek közé tartozik többek között a járműipar, az elektronikai ipar, a logisztika területe, az egészségipar, a turizmus és az élelmiszeripari szektor. Ezen területeken az ország olyan növekedési potenciállal rendelkezik, amely jobb kihasználás mellett képes arra, hogy a foglalkoztatást is jelentős mértékben növelje.

Arra is kitér a törvényjavaslat

Fontos változás az is, hogy a pályázók a korábbinál már jóval átláthatóbb, egyszerűbb és ésszerűbb pályázati eljárásokkal számolhatnak. Az átalakítás egyik legfontosabb célja, hogy a források felhasználása koncentráltabbá váljon és egyúttal világos irányokat fogalmazzon meg a vállalkozások számára.

Ezek lesznek a kulcsterületek

A törvényjavaslat indoklása szerint összhangban Magyarország 2020-ra tett európai uniós és hazai vállalásaival, kutatás-fejlesztésre és innovációra a mostani fejlesztési ciklusban több mint kétszer annyi forrás jut, mint a 2007-2013-as időszakban: közel 750 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg a szektorban.

A fenntartható növekedésben játszott szerepére tekintettel a zöldgazdaság fejlesztésére, az energiahatékonyság növelésére és a megújuló energiaforrások alkalmazására nem csupán az előzőidőszakhoz képest, hanem az Európai Unió által elvárt szinthez képest is nagyobb forrásallokációval számolhat hazánk.

A foglalkoztathatóság és szakképzés ösztönzése szintén jelentős szerepet játszik az EU2020 Stratégia keretében tett vállalások teljesítésében, ennek megfelelően túlteljesül a foglalkoztatási és szociális jellegű kiadások EU által elvárt szintje - hangsúlyozza az anyag.

Szintén a foglalkoztatásban játszott szerepére tekintettel sikerült elfogadtatni az Európai Bizottsággal a turizmus támogathatóságát, így Magyarország kulturális öröksége, természeti értékeinek fenntartható hasznosítása is a fejlesztési területek között lehet - emeli ki a törvényjavaslat.

Az előkészített infrastrukturális - közúti, vasúti, városi közlekedési, közmű-infrastruktúra és az árvízvédelmi - projektek 2016-ban továbbra is kiemelkedő mértékű, több százmilliárd forintos támogatások révén valósulhatnak meg, és jelentős források jutnak az oktatási, egészségügyi és szociális ágazatbeli fejlesztésekre, valamint az ügyfélközpontú közigazgatás és a hatékony, elektronizált közszolgáltatások fejlesztésére is.

A korábbi időszakkal ellentétben a megyék és megyei jogú városok előre meghatározott fejlesztési forráskerettel rendelkeznek, amire programot dolgoznak ki, melyek révén a 2016. évben már jelentős, százmilliárd forintos nagyságrendű új fejlesztés valósulhat meg.

A korábbiakhoz képest lényegesen jelentősebb szerepet kapnak a visszatérítendő források (hitelek, garanciák, kockázati tőke), így az egységnyi költségvetési támogatásból összességében több és nagyobb volumenű fejlesztés valósul meg úgy, hogy a források egy része visszatérül és újra kihelyezhető.

Csak évek múlva tudjuk meg a pontos mérleget

A törvényjavaslat a magyar és az uniós büdzsé kapcsolatát bemutató fejezetben utal az elszámolási szabályokra is, amelyek azt rögzítik, hogy a magyar pályázók által 2015 végéig benyújtott számlákra eső magyar költségvetési kifizetést 2016 első felében még végrehajtják, de ennek uniós utófinanszírozására majd csak 2018-2020 körül kerül sor. Ennek oka, hogy a közösségi szabályok szerint az utolsó 5% kifizetését a Bizottság csak a programok zárását követően folyósítja.

Ez tehát azt is jelenti, hogy az idei véghajrában benyújtott fejlesztési számlák után - ha lesznek még problémák és ezért nem számol el majd mindent utólag Brüsszel - csak évek múlva tudunk majd végleges eredményt mondani arról, hogy valóban sikerült-e a 2007-2013-as EU-források 100%-át teljesen lehívnunk, vagy valamennyi pénz be fog ragadni.

Az említett bekezdés így szól a törvényjavaslatban:

A 2016. év az utolsó év, amikor a 2007-2013-as programozási időszakra elfogadott Nemzeti Stratégiai Referenciakeretben meghatározott operatív programokra kifizetések teljesülhetnek. Várhatóan az év első felében - az uniós jogszabályban előírt 2015. december 31-i határidőig felmerült elszámolható költségekre jutó - támogatásösszeget utófinanszírozás keretében az intézményrendszer megtéríti a kedvezményezettek részére. Ezen központi költségvetési forrásból megelőlegezett kiadásokra jutó uniós forrásokat azonban csak a programok zárását követően, várhatóan 2018-2020 között téríti vissza az Európai Unió a központi költségvetésnek.

Frankfurti tőzsde
kórház
mcdonald's logo
Boeing
cimlap_Hernadi
orbánviktordonaldtusk
DBZOL20200106014
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Rendezvényszervező

Rendezvényszervező

Szerkesztő - újságíró

Szerkesztő - újságíró

Event Driven Equity Analyst

Event Driven Equity Analyst

Privát banki tanácsadó

Privát banki tanácsadó
Esti webinárium
Közérthető előadás kezdőknek.
A tőzsdei könyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
DBZOL20200106014