Uniós források

Képes-e két év alatt kiírni az összes EU-pályázatot a kormány?

Portfolio
A 2014-re átalakított fejlesztéspolitikai intézményrendszer tavaly rekordösszegű pályázati pénzt fizetett ki, tehát elsőre jól vizsgázott, "a második ellenőrzési pont pedig az lesz, hogy valóban képesek leszünk-e kiírni 2017 júniusáig az összes pályázatot" - érzékeltette a minap bejelentett terv tétjét az MR-1 Kossuth Rádió ma déli Ütköző című műsorában Csepreghy Nándor. Sem a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációs helyettes államtitkára, sem Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója nem aggódik amiatt, hogy lesz-e elegendő életképes üzleti projekt, ami ezt a pályázati dömpinget fel tudja szívni. Ennek alátámasztására Krisán elárulta azt is, hogy igen nagy, összesen már 325 milliárd forintnyi fejlesztési igény mutatkozott a júliusban megnyitott két új gazdaságfejlesztési pályázaton.

A beszélgetés során elhangzott néhány fontosabb gondolat, kijelentés:

  • Csepreghy egyértelműsítette: a Lázár János miniszter által múlt csütörtökön bejelentett terv arra vonatkozik, hogy 2017 júniusáig írjuk ki az összes új EU-ciklusbeli pályázatot (nem pénzlekötést/kifizetést jelent)
  • Hangsúlyozta: igenis bele kell érteni ebbe a mezőgazdasági pénzeket is, mert azoknak is van fejlesztéssel összefüggő része, így tehát inkább 12000 milliárd forintnyi forrás kiírásáról beszélhetünk
  • A felgyorsított pályázat kiírás egyrészt "annak a nonszensznek az elkerülését szolgálja, amit most látunk, hogy 7 év nem volt elegendő arra, hogy minden pénzt kihelyezzünk" és az utolsó pillanatokban is küzdjünk a forrásokért.
  • Másrészt azt szolgálja, hogy mivel a kkv-szektor forráshiányos állapotban van, így minél hamarabb forrásokhoz juttassuk. A magyar gazdaság "versenyképesség-növelése is alapvetően függ attól, hogy minél hamarabb termőre forduljanak" a pályázatok gyorsabb kiírása nyomán kijelölt fejlesztési prioritások - tette hozzá.
  • Krisán László szerint a fejlesztéspolitikával foglalkozó apparátus teljesen megváltozott az elmúlt években és majd meglátjuk, hogy mennyire bírja majd az apparátus a tempót. Szavai szerint fennáll annak a veszélye, hogy mindez a vállalkozókat érinti majd kedvezőtlenül a továbbra is bürokratikusan maradó szabályrendszer miatt.
  • Hangsúlyozta azonban, hogy bár csak ritkán dicsérik az apparátust, de az elmúlt időszakban (a 2007-2013-as ciklus lezárása kapcsán) "eléggé heroikus munkát végeznek".
  • Krisán szerint mindig árnyalni kell, hogy a 7 évre járó EU-forrásoknak valóban 60%-át fordítja-e majd gazdaságfejlesztésre a kormány. Ő inkább kevesebbet lát a programok alapján, míg Csepreghy szerint az állam által felhasználható 40% egy része is gazdaságfejlesztésre megy a peremvidékek infrastruktúra-fejlesztései miatt. Így összességében a 7 éves forráskeret kapcsán ő úgy látja, megkockáztatható az a kijelentés is, hogy végül 60% feletti részt költ a kormány gazdaságfejlesztésre.
  • Krisán hangsúlyozta: nem teljesen helyes az a stratégia, hogy a kormány inkább csak a közepes, "túl válságálló" cégeket támogatná a további erősödésben, mert szerinte a mikro- és kisvállalkozásokat is jobban helyzetbe kell hozni. Ezt azzal is indokolta, hogy a munkahely-teremtésben ezek a cégek sokkal többet tudnának országos szinten segíteni, mint egy-egy gyárépítésen keresztüli 1-2 ezer fős foglalkoztatás-növelés.
  • Felvetette azt a problémást is, hogy a kkv-k mintegy kétharmada szolgáltató szektorba tartozik, így az eddigi kormányzati jelzések szerint ők sem igazán lesznek az új pályázati ciklus támogatottjai.
  • Csepreghy szerint a kormánynak a szűkös források alapján döntenie kell a fejlesztési prioritásokról és a gazdaság hosszabb távú stabilitási szempontjai miatt is inkább azokra a cégekre fókuszál, amelyek várhatóan képesek lesznek megállni a helyüket a nemzetközi versenyben is.
  • Mindkét beszélgető partner biztos volt abban, hogy a 2017 közepéig kiírandó EU-pályázatokra biztosan lesz elég projektötlet, igaz ezt részben arra alapozzák, hogy mekkora volt eddig a kkv-k felőli érdeklődés a termelési kapacitásbővítő pályázatok őszi és idén tavaszi fordulóin (ennél viszont sokkal több területen lesz majd pályázati dömping a szerk.).
  • Krisán emlékeztetett, hogy az őszi 8,5 milliárd forintos termelési kapacitás-bővítő pályázatra összesen 43 milliárd forintnyi pályázati igény érkezett be (ezek összes nyertesét még mindig nem hirdették ki - szerk.) és a júliusban megjelent két kkv termelési kapacitás-bővítési pályázatra már összesen mintegy 325 milliárd forintnyi fejlesztési igény érkezett be. Jelezte: napokon belül megjelenik majd a K+F+I pályázatok köre is. Ez meglátása szerint arra utal, hogy nagyon komoly fejlesztési és forráséhség is van a vállalkozók körében sok projektötlet formájában.
  • Csepreghy kijelentette: a pályázati rendszerbeli változtatások (halasztott önerő, előleg-lehívás) és az elérhető finanszírozási konstrukciók miatt nem tart attól, hogy önerő hiányában ne nyújtana be valaki EU-pályázatra projektet.
kórház
Frankfurti tőzsde
koronvavirus
cimlap_kina_szel
forint mnb épület sötét magyar jegybank
Mark Rutte Sebastian Kurz
Magyar Telekom
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Esti szeminárium
Ne engedd, hogy az infláció megegye megtakarításod! Ismerd meg, a tőzsdei befektetés erejét.
Mark Rutte Sebastian Kurz