Uniós források

Szétválhat Budapest és Pest megye az EU-pénzek érdekében!

Portfolio
A közép-magyarországi régió számára 2020-ig járó szűkös uniós források miatt annak vizsgálatán dolgozik egy munkacsoport a Miniszterelnökségen, hogy szét lehet-e választani a közép-magyarországi régiót és ha igen, akkor milyen módon - jelezte egy mai uniós pályázati konferencia keretében Dányi Gábor. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára hozzátette: addig, amíg ez a kérdés eldől, azt is vizsgálja ez a munkacsoport, hogy milyen módon lehet kompenzációt nyújtani a központi régió intézményeinek a szűkös uniós források miatt.
Dányi a Pályázati Tanácsadók Országos Szövetsége (PÁTOSZ) konferenciáján megjegyezte, hogy több tényező (visszatérítendő és nem visszatérítendő források körüli csúszások, azok kombinációja körüli dilemmák) együttese miatt valószínűleg csak a jövő év első felében tudnak megjelenni a GINOP-hoz tartozó energetikai pályázatok és várhatóan azonnal valamilyen kombinált termék formájában jöhetnek majd ki. Az energetikai pályázatok jövő évre átcsúszása egyébként múlt heti lapinformációban már felbukkant.

A helyettes államtitkár hangsúlyozta, hogy jelenleg csaknem kész státuszban van mintegy 1700 milliárd forintnyi keretösszegű uniós pályázat, igaz ebből mintegy 1200 milliárd forintnyi közlekedésfejlesztési beruházásokhoz kapcsolódik majd. A fennmaradó mintegy 500 milliárd forintból mintegy 361 milliárd pedig a GINOP-hoz tartozik, ahogy azt tegnap az NGM államtitkára jelezte. Ebből 90 milliárd forintnyi K+F pályázat egyébként tegnap este meg is jelent.

A Dányi által a különböző szakmai kérdésekre elmondott főbb üzenetek:

  • A munkacsoport a központi régió szétválasztásával párhuzamosan azt is vizsgálja, hogy ha megtörténne a szétválasztás, akkor addig az időpontig milyen mértékben és milyen módon lehetne kompenzációt nyújtani a központi régióban működő intézményeknek, vállalkozásoknak. Említése szerint egyelőre a lakosságszám arányos kompenzáción gondolkodnak.
  • Az Európai Bizottság felé jövő februárig kell jelezni azt, hogy az egyes országok területén lévő ún. NUTS-II. régiók területén akar-e változtatni az adott ország és ha igen, akkor milyen módon, milyen formában.
  • Dányi hangsúlyozta, hogy a munkacsoport még nem végzett a feladattal, így se döntés előkészítő anyag, se döntés nem született a kérdésben, de számos érv felhozható a központi régió szétválasztása mellett.
  • Érzékeltette: azt azonban nagyon át kell gondolni, hogy egy ún. "lyukas régió" jöjjön-e létre (csak Budapest válik ki közigazgatásilag, pontosabban a NUTS-II. régió szempontjából a központi régióból), vagy Pest-megye "feloszlik", azaz több darabban a területével határos régiókba olvadnak bele az egyes részei.
  • Dányi azt is hangsúlyozta: Budapest fejlettségi mutatói miatt az nem valószínű, hogy Budapest területét tovább lehetne bontani a magasabb uniós támogatási intenzitás, illetve keretösszegek érdekében.
  • (Érdemes megjegyezni, hogy a közép-magyarországi régió számára eldöntött VEKOP 7 évre szóló teljes forráskerete mintegy 283 milliárd forint, és ebből mindössze néhány tízmilliárd forint várható a vállalkozók számára különböző pályázatok formájában. Emiatt már régebb óta látható az a szakmai felvetés, hogy a rendkívüli forrásínség miatt kezdeni kell valamit a központi régióval, mert a mai konferencián is volt felvetés, amely szerint a megye peremterületei semmivel sincsenek jobb helyzetben, mint pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye.)
  • Dányi jelzése szerint az energetikai pályázatok meghirdethetőségét jelentősen csúsztatta az, hogy az Európai Bizottság előbb tavaly novemberre, majd idén tavaszra, nyárra, jelen állás szerint pedig idén télre ígéri annak az iránymutatásnak a kiadását, hogy milyen elvek mentén kell felállítani az egyes tagállamokban a visszatérítendő uniós források 2020-ig tartó elosztási rendszerét.
  • Amint a Portfolio szeptember elején elsőként megírta, az a kormánydöntés született, hogy nem várunk tovább erre, hanem az MFB kiír egy közbeszerzést az országszerte legalább 400 ponton létrejövő MFB pontok érdekében, hogy a visszatérítendő források (hitel, garancia, kockázati tőke) fizikai elosztási rendszere minél hamarabb fel tudjon állni. Ennek konkrétumairól külön interjút is készítettünk az Miniszterelnökség helyettes államtitkárával.
  • Az energetikai pályázatok megjelentetését a fenti ok mellett az is jelenősen csúsztatta, hogy nagy vita volt arról: ezen kiírásokat milyen módon hirdessék meg (csak vissza nem térítendő, vagy legyen benne visszatérítendő forrás is, ha pedig ilyen kombinált lenne, akkor mi legyen az aránya). A helyettes államtitkár megjegyezte, hogy a megújuló energiafelhasználás terjedését is segítő pályázatokban mindenképpen célszerű lenne a visszatérítendő források alkalmazása is már rögtön az első kiírásoktól kezdve kombinált termékek formájában.
  • Egy másik kérdésre válaszolva Dányi jelezte: bár az Európai Bizottság auditján "leszerepelt", de nincs elvetve, hogy telephely-vásárlási pályázat is legyen a GINOP keretében, azaz várható majd ilyen kiírás is.
  • Egy másik kérdésre leszögezte: a Bizottság komplex elvárásainak (pl. minél nagyobb fókuszáltság) úgy lehetett megfelelni, hogy a kormány végül a termelő ágazatok fejlesztését vállalta a szolgáltató szektorral szemben a GINOP 1-es prioritásában és ezen a döntésen már nem lehet változtatni.
  • Arra a kérdésre, hogy az ebbe a prioritásba tartozó feldolgozóipari kapacitásbővítési pályázat jövőre is várható-e (mivel az ideiek már kimerültek), igennel felelt tekintettel arra, hogy a 7 évre szóló keret 420 milliárd forint.
  • Az új elektronikus pályázói felületen várhatóan október 15-ig megjelenik az időszaki és a záró kifizetési igénylési modul, mivel már átment a teszteken és most az IH teszteli az új rendszert. A kérdés nyilván azért is sürgető, mert a tavaly őszi GINOP-pályázatokon nyertesek közül sokan már meg is valósították a projektet, de nem tudnak pl. záró kifizetési igénylést benyújtani.
  • Arra a kérdésre, hogy a rövidesen megjelenő TOP-pályázatokon engedik-e majd az önkormányzatoknak for-profit (tanácsadó) cégek létrejöttét, igennel felelt Dányi, de arra felhívta a figyelmet, hogy az egyes pályázatok kapcsán a maximálisan felszámítható 2,5%-os projektmenedzsment díjat csak abban az esetben lehet valóban elszámolni, amíg az nem hagyja el az állami-önkormányzati szférát. Ilyen értelemben tehát egy piaci alapú pályázati tanácsadó cég nem tud majd bevonódni elszámolható költségért cserébe a projekt megvalósítási szakaszába. Ez tehát egy régi bizonytalanságra, dilemmára ad most választ a szektor életében.
  • Arra a felvetésre, hogy lesz-e egyáltalán 2020 után még uniós támogatás Magyarországon, úgy reagált: dolgozik a Bizottságban és itthon is egy munkacsoport a 2020 utáni regionális támogatási időszak kereteinek megalkotásán, és ebből ő azt a következtetést vonja le, hogy igen, de ennek keretei és tartalma még nagyon bizonytalan, ahogy arra mi egy múlt heti brüsszeli konferencián elhangzottak alapján szintén rávilágítottunk (német pénzügyminiszter javaslata).
  • Emlékeztetett arra is, hogy például a lengyelek nagyon komoly kimutatásokat készítenek arról, hogy az egyes nagy nettó befizető tagállamok területén működő építőipari cégek (anyacégek) milyen jelentős mértékben részesülnek a kelet-közép-európai országokban felhasznált uniós forrásokból (elnyert projektek megvalósításába őket milyen jelentős részben bevonják).
nemet autoipar autogyartas
cimlap_2050klimasemlegesseg
shutterstock_1420888847
nyugdíj191203gettystock
varga mihály MTI
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Online előadás
Hazai és nemzetközi kitekintés.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
jegesmedve