Uniós források

Itt egy rakás EU-pénz, de hogyan tudjuk lehívni?

Portfolio
A Portfolio mai konferenciájának záró kerekasztal beszélgetésén a magyar gazdaság növekedési kilátásai, illetve a pénzügyi- és humántőke ellátottsága volt a fő téma. A beszélgetésben részt vevők egyetértettek abban, hogy rövid távon az EU-források lehívása lesz a kritikus elem, igaz ennek volumenét és így a rövid távú növekedési kilátásokat számos kockázat sújtja. Ezek között hangsúlyos volt az, hogy a túlzottan célzott pályázati kiírások akár a forráslehívást is akadályozhatják, illetve a szakképzett munkaerő hiánya súlyos beruházási és így növekedési problémákhoz is elvezethet.
Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség helyettes államtitkára rámutatott: a gazdasági növekedés jelenlegi szinten tartásához szükséges, hogy az EU-források jövőre ne essenek vissza jelentősen, azaz a Lázár János által reggel már rögzített 2000 milliárd forintnyi lehívás megtörténhessen. Ennek kapcsán hangsúlyozta: az EU-forrásoknak lehetőleg hazai termékek (gépek) iránt teremtsenek keresletet. A gyorsabb forráslehívás érdekében fontosnak nevezte a bürokrácia leépítését is, illetve 2017-re tekintve az innovációs aktivitás is megélénküljön. Hosszabb távon az is fontos lesz, hogy a magyar gazdaság ne függjön annyira egy iparágtól, mint most a járműgyártástól - tette hozzá, utalva a Volkswagen-botrányra is.

Magyarország még egyszer azt a luxust nem engedheti meg magának, hogy hagyja szétporladni az EU-forrásokat - indokolta a nagyon célzott, fókuszált pályázati kiírások mögötti logikát. Úgy érvelt: a fejlett EU-tagoknak az volt az érdeke az elmúlt 10 évben, hogy a támogatások ne javítsák a felzárkózók versenyképességét. Véleménye szerint éppen ezen háttér miatt kell most a 2014-2020-as ciklus elején körültekintően átgondolni a forrásfelhasználás irányait. A forrásoknak piaci igényeket kell szolgálni, azok a támogatások, melyek nem teremtenek piaci értéket, azok szociális célúak, de azt az ellátó rendszereknek kell kezelni - húzott határvonalat a fejlesztéspolitika és a szociálpolitika közé.

Baráth Etele, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság tagja többek között azt jegyezte meg: nem bánná, ha nem lennének olyan gyorsan kiírva a 2014-2020-as uniós pályázatok, ahogy azt a kormány most nagyon ambiciózusan tervezi. Szavai szerint ugyanis nem az a fontos, hogy minél előbb lehívjuk, hanem hogy értelmes célokra költsük el a pénzt. Ezen értelmes forráslehívás kapcsán megjegyezte: érdeklődéssel hallgatta Lázár János reggeli bejelentését az állami beruházási-fejlesztési alap felállításáról. Brüsszeli tapasztalatai alapján megjegyezte: ebben párhuzamot vél felfedezni az Európai Bizottság által tavaly elindított beruházási alappal (Juncker-terv), amely mintegy 21 milliárd eurónyi tényleges forrásból és a magángazdaságban lévő források segítségével (multiplikátor-hatással) bő 300 milliárd eurónyi beruházási forrás megmozgatását tűzte ki célul. Baráth Etele szerint ha a Lázár által bejelentett beruházási alap ebbe az irányba mozdulna el, azt mindenképpen üdvözölné, az ugyanis az alapba csoportosított források többszörözésén keresztül valóban érdemi növekedésélénkítést tudna kiváltani.

Csaba László, a CEU egyetemi tanára többek között azt jegyezte meg: Lázár reggeli beszéde alapján hosszú idő után végre reális hangot hallunk a gazdasági növekedés összefüggésében (Lázár azt mondta, hogy a növekedés 2% felett tartása is nagy kihívásnak mutatkozik jelenleg - a szerk.). A VW-botrányt a professzor nem tartja nagy súlyúnak, meglátása szerint el fog múlni, mint ahogy más nagy világcégek életében is előfordulnak ilyen típusú problémák. Ezen ügy helyett inkább aggódik egyéb ügyek miatt, így például a menekültügy miatt, vagy a szomszédunkban zajló ukrán válság miatt, amelynek a gazdasági visszaesés szempontjából egyelőre ne látja a végét. Lánya HR-piaci tapasztalataira utalva felhívta a figyelmet arra, hogy a munkaerőpiac feszültségei egyre nagyobbak, több szakmai területen tartós munkaerőhiány jelentkezik. Eközben a munkanélküliség mégis magas, mert az alapfokú képzésből kikerülő funkcionális analfabéták aránya továbbra is nagy. Éppen emiatt például tömeges bölcsőde- és óvoda-építést szorgalmazott az uniós forrásokból.

Tóth István János, a Korrupciókutató Központ vezetője a magyar növekedési kilátások kapcsán többek között arra mutatott rá: a gazdaság teljesítménye jóval ingadozóbb, mint az EU-országok átlaga, ráadásul hosszabb távon nézve a teljesítményünk a régióhoz képest elmarad. Emiatt jövőre már Lengyelország is lehagyja Magyarországot a fejlettség tekintetében. Emlékeztetett többek között arra is, hogy 2010 óta romlik a magyar gazdaság intézményi környezetének megítélése, arra pedig nyomatékosan felhívta a figyelmet: a gazdasági növekedésnek hosszú távon csak egy szelete lehet az EU-forrás, azaz nem szabad túlértékelni annak szerepét. Az, hogy 96, 97, vagy 99%-os a lehívás (abszorpciós képesség) az ingyenpénzből, kevésbé érdekes, mint az, hogy piaci forrásokat tudjon sikeresen lehívni az ország - jegyezte meg.

Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója többek között azt emelte ki, hogy ha a kormány valóban gyors forráslehívást akar az új EU-ciklusban a növekedési kockázatok enyhítése érdekében, akkor jobban kell hallgatni a vállalkozói-piaci igényekre. Azok alapján ugyanis világosan látszik, hogy mely pályázatokra lenne komoly igény (ld. nyári két GINOP-pályázat,amit két hónap alatt lényegében kimerítettek). Azt is megjegyezte: sok kreatív vállalkozás van, akik bőven képesek lehetnek lehívni a nekik szánt EU-forrásokat, ha a pályázatokat jól írják ki. Krisán egyik fő üzenete tehát az volt, hogy fontos megkérdezni a vállalkozásokat, hiszen az idén eddig kiírt mintegy két tucatnyi gazdaságfejlesztési pályázat közül csak a fent említett két GINOP-os szólt ténylegesen nekik.

A sikeres pályázatok és a gyors forráslehívás témakörében Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója többek között arra emlékeztetett: "nem kell feltalálni a melegvizet". Ezzel arra utalt, hogy meg kell nézni az elmúlt bő 10 évbeli pályázati eredményeket és azokkal összhangban kell megjelentetni az új kiírásokat is. Nem meglepő, hogy a vállalkozások 2004-ben és 2015-ben is új gépek, eszközök beszerzését szeretnék pályázatokból megoldani, igaz megjegyezte, hogy az eddig megjelent eszközbeszerzési pályázatok ezen igényhez valóban alkalmazkodtak is (nincs tehát ilyen értelemben nagy változás a pályázati kiírásokban). Azt mindenképpen jó kormányzati döntésnek tartja, hogy 2017 nyaráig minden uniós pályázatot közzé akarnak tenni.

Hozzászólásában kapcsolódott ahhoz is, amit Csaba László is feszegetett: a humántőke fejlesztése is rendkívül fontos lesz az EU-források lehívási képességében, illetve a gazdasági növekedés alakulásában is. Szavai szerint bár jönnének ide szép számmal német, olasz és svájci beruházók, de jelzik, hogy például az 1000 főnyi új munkaerőből ennyi és annyi kellene mérnökből, vagy gépészből. A probléma viszont ott van, hogy rendkívül nehéz ennyi embert megtalálni és felmutatni a projekthez, éppen emiatt úgy fogalmazott: egyfajta "embergyárnak" kellene lennie, azaz a szakképzett munkaerőt tömegével kibocsátó intézményekre, mert enélkül a növekedési képességünket fenyegetik veszélyek.
vodafone birsag gazdasagi versenyhivatal
címlap_INA
continental uj auto szag acella
Webp
D_MTI20191212057
boris johnson brexit
naptár 2020
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
D_MTI20191212057