Uniós források

Felháborodást váltott ki Lázár bejelentése

Portfolio
A Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) értetlenségének adott hangot, az Energiaklub pedig "óriási nemzetstratégiai hiba" elkövetésének veszélyére hívta fel a figyelmet azzal kapcsolatban, hogy Lázár János azt jelentette be tegnap a Portfolio konferenciáján, hogy "Európai Uniós pénzből lakossági energia korszerűsítési program nem lesz". Mindkét szervezet arra figyelmeztet, hogy az állami mellett a lakosságnak szóló energetikai korszerűsítési kereteket is beleírtuk az Európai Bizottság által már elfogadott operatív programokba, illetve a közelmúltban a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia is rögzítette ezen cél fontosságát, hiszen sokkal több energiát használnak el a lakóépületek, mint a közintézmények.
A fejlesztési tárca néhány héttel ezelőtt egyébként már vázolta azt a menetrendet is, hogy idén ősztől jövő tavaszig mikor, milyen célcsoportok számára nyílhatnak meg a régóta várt, lakosságnak szóló energetikai korszerűsítési pályázatok.

Ez a terv a jelek szerint tehát most teljesen átíródik, feltételezésünk szerint azért, hogy a 2016-os uniós támogatás kifizetés minél gyorsabban és minél nagyobb volumenben el tudjon indulni.

Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője a Portfolio tegnap tartott Budapest Economic Forum konferencia nyitóelőadása keretében az energetikai témában szó szerint az alábbiakat mondta:

Az államnak az lesz a döntése, amit a nemzeti fejlesztési minisztérium nem manifesztált a nyilvánosság felé, de az a döntés, hogy az energetikai korszerűsítéseket, pontosan a bürokráciacsökkentés, az állam dologi kiadásainak csökkentése érdekében az állami intézményeken kell kezdeni. Tehát Európai Uniós pénzből lakossági energia korszerűsítési program nem lesz. Európai Uniós pénzből állami intézmények energiakorszerűsítési programját akarjuk megvalósítani annak érdekében, hogy az állam dologi kiadásai érdemben csökkenthetőek legyenek.

Úgy gondoljuk, hogy a lakosságnak meg kell nyitni az energiakorszerűsítés lehetőségét, részben a rezsicsökkentéssel összefüggéssel, részben pedig a banki eszközök bevetésével, ahol az államnak kell támogatást biztosítani, a banki hozzáférést biztosítania, és természetesen minden otthontulajdonostól elvárható, hogy önmaga is hozzájáruljon a saját otthona fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez.

Tegnap délután a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) már értetlenségének adott hangot a bejelentés tartalmával kapcsolatban. Közleményükben arra hívják fel a figyelmet, hogy az energiahatékonysági beruházásokra már szerepel a - Brüsszel által elfogadott - operatív programokban kb. 450 milliárd forintnyi forrás elkülönítve, ebben egyaránt benne vannak a lakossági, a középületek és a vállalkozások által felhasználható pénzek.

Emlékeztettek arra, hogy a kormány által elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégia számításai szerint a középületek 2020-ig tartó energetikai felújítására 152 milliárd forint szükséges, mely összeg 3 operatív programon belül (KEHOP, TOP, VEKOP) elkülönítésre is került.

Mint írják, ha ezekből a programokból a közintézmények felújítására további pénzeket irányít át a kormány, akkor azt kockáztatja, hogy az idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában meghatározott célok kerülnek veszélybe.

A közleményükben arra is figyelmeztetnek, hogy véleményük szerint a lakossági források megvonása hosszú távon százmilliárdokba kerülne a gazdaságnak.

A magyar kormány magára hagyta a lakosságot (?)

A fenti címmel adott ki tegnap közleményt az Energiaklub, amelynek bevezetőjében úgy fogalmaznak:

Az Energiaklub álláspontja szerint óriási nemzetstratégiai hibát követ el a kormány, ha mégsem támogatja a lakóépületek energetikai korszerűsítését a 2014-2020 időszak uniós forrásaiból.

Visszautalnak rá, hogy

Az előző uniós ciklusban a magyar kormány gyakran kifogásolta, hogy nem lehetséges uniós forrásokat fordítani a lakóépületek korszerűsítésére. Ezzel indokolták, hogy 2008 és 2013 között mindössze 25 milliárd forint jutott a lakossági energetikai beruházások támogatására.

Ők is felemlegetik, hogy a Brüsszel által már elfogadott operatív programokban mintegy 450 milliárd forintnyi forrást különítettünk el energetikai korszerűsítésekre - köztük a lakóépületek felújítására.

Nyomatékosan felhívják rá a figyelmet, hogy a lakóépületek nagyjából egyharmadát fogyasztják el Magyarország teljes primer energiafelhasználásának (kb. 1000 petajoule). A közintézmények energiafogyasztása ennek mindössze töredéke amiatt, hogy a 2,7 millió lakóépülethez képest a középületek száma igen csekély, mindössze néhány ezer.

A fentiek miatt emlékeztetnek arra is, hogy az idén elfogadott Nemzeti Épületenergetikai Stratégiában a kormány a lakóépületekben 38 PJ megtakarítást tűzött ki 2020-ig, míg a középületekben mindösszesen 1,6 PJ-t. A NÉeS-ben, azaz a kormány által elfogadott számítások szerint a lakóépületekben sokkal olcsóbban lehet energiát megtakarítani, mint a középületekben.

Az Energiaklub azt is felrója, hogy

a háztartások évek óta várják a beígért, ámde folyamatosan csúszó uniós támogatási programok megjelenését.

Egyúttal azt is megjegyzik, hogy az önerő probléma sokaknak nagy gond lenne, hitelt pedig csak nagyon kevesen vennének fel, így a Lázár János által említett finanszírozási segítség érvelésük szerint nem feltétlenül lenne járható út. Azt szorgalmazzák tehát, hogy az állam az EU-s támogatásokon keresztül is nyújtson támogatást a lakossági energetikai korszerűsítésekhez. Leszögezik:

A lakóépületek energetikai felújítása a nemzet érdeke. Ez a valódi rezsicsökkentés.

Ez lett volna a menetrend

A közelmúltbeli lapjelentés szerint a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklusban 150 milliárd forint vissza nem térítendő és ugyanennyi visszatérítendő támogatás kiosztását tervezték lakások energiahatékonysági felújítására. Ennek menetrendje pedig az alábbi lett volna:
  • Idén októberben a 60 lakásosnál nagyobb társasházak számára 10-20 milliárdos keretű energiafelújítás-támogatási pályázatok voltak várhatók
  • Jövő év március-áprilistól a régebben épült családi házak számára volt várható három ütemben egyenként 25-40 milliárdos keretű, többek között szigetelési, megújuló energiás, elektromos és komplex felújítási kiírás.
  • Tavasszal az 1945 előtt épült - így jól szigetelt - társasházak számára fűtés-korszerűsítési pályázat is várható volt.
nyse tőzsde usa részvény
koronavírus
koronavírus vírus labor
koronavírus coronavirus virus
bkv_busz
hodorkovszkij
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Esti szeminárium
Ne engedd, hogy az infláció megegye megtakarításod! Ismerd meg, a tőzsdei befektetés erejét.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
kulgazdasag ujsagiro Portfolio allashirdetes