Uniós források

Brüsszelben sem értik a Miniszterelnökség mai jelzését

Weinhardt Attila, Brüsszel
Nemcsak a Magyar Energiahatékonysági Intézet fogadta megdöbbenéssel a Miniszterelnökség mai nyilatkozatát arról, hogy "Brüsszel nem ad pénzt lakossági energetikai felújításra", hanem Brüsszelben sem értik, hogy mi az állítás háttere, hiszen a Bizottság által elfogadott Operatív Programokból kirajzolódik a forrás ezen pályázatokra is. Utóbbi reakciót a Portfolio Brüsszelben kapta egy névtelenséget kérő, magasrangú EU-forrástól, aki azt ígérte: részletesebben is utánanéz a témának. Amint ennek eredményét megkapjuk, természetesen azonnal beszámolunk róla.
A Portfolio október elsejei konferenciáján Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője bejelentette (pontos idézet itt), hogy a 2014-2020-as ciklusban nem lesz EU-támogatás lakossági energiahatékonysági pályázatokra, amelyet rögtön utána megdöbbenéssel fogadott a szakma, utána öt szervezet nyílt levelet írt. Ma pedig a Magyar Idők című lapban jött újabb hivatalos jelzés a tárcától azzal az üzenettel, hogy Brüsszel nem engedi a magáncélú forrásfelhasználást a közös uniós költségvetésből.

A cikk szerint

Az Európai Unió irányelvei és vonatkozó szabályai nem teszik lehetővé az uniós források magáncélú felhasználását, így uniós támogatásból csak a közösségi tulajdonban lévő intézményeknél valósulhat meg energetikai korszerűsítés.

A cikk azt is tartalmazza, hogy

A magyar kormány - más tagországokhoz hasonlóan - azt szerette volna elérni, hogy uniós forrásokból a lakossági energiahatékonysági korszerűsítések is támogatásban részesülhessenek, ezt azonban az Európai Unió - miként korábban - a 2014-2020-as programozási időszak forrásaival kapcsolatban sem engedélyezte a Miniszterelnökség tájékoztatása szerint.

A cikk arra is rámutat, hogy az eddigi lakossági energiahatékonysági programok (pl. Otthon Melege) kizárólag magyar forrásból, illetve aCO-2 kvóta értékesítéséből kapott pénzből, nem pedig EU-s pénzből valósultak meg.

Így a cikk üzenete az, hogy nincs min csodálkozni, hiszen eddig is azt kommunikálta a kormány, hogy lakossági energiahatékonysági projektekre nem lesz EU-forrás. Közben ennek a cikk maga mond ellent azzal, hogy visszaidézi a fejlesztési tárca államtitkárának bejelentését arról, hogy milyen menetrend és finanszírozási keretek mellett várhatók a lakossági pályázatok.

(Erről bővebben ebben a cikkben már írtunk).

A fenti üzenetek kapcsán ma délután a Magyar Energiahatékonysági Intézet újra kiadott egy közleményt, amelyben megdöbbenésének adott hangot a Miniszterelnökség azon nyilatkozata kapcsán, mely szerint az "Európai Unió irányelvei és vonatkozó szabályai nem teszik lehetővé az uniós források magáncélú felhasználását." Emlékeztetnek arra, hogy

a 2014-2020-as programozási időszakban nemcsak lehetővé vált lakossági energiahatékonysági beruházások uniós forrásokból való támogatása, hanem a 2014 évi országspecifikus ajánlásában a Bizottság kifejezetten felhívta a figyelmet arra

, hogy

a magyar háztartások energiaintenzitása jelenleg uniós szinten a legmagasabbak közé tartozik, annak javítására különösen a lakóépületek tekintetében lenne lehetőség.

Ajánlásában pedig arra biztatta Magyarországot, hogy

tegyen intézkedéseket az energiahatékonyság javítása érdekében, különösen a lakóépületek tekintetében.

A közlemény arra is emlékeztet, hogy

a magyar Kormány által 2014 novemberében javasolt és Brüsszelnek elfogadásra átadott operatív programok (KEHOP és GINOP) ténylegesen tartalmazzák és elhatárolják a lakossági vissza nem térítendő és visszatérítendő forrásokat, melyeket a Bizottság tudomásul vett és elfogadott.

Emiatt úgy fogalmaznak:

Felmerül tehát a kérdés: hogyan tudta volna a Kormány elfogadásra benyújtani és Brüsszel elfogadni a lakossági energiahatékonysági beruházásokra fordítandó forrásokat, ha ez ellentétes az Unió irányelveivel?

A közlemény igazat ad abban, hogy az eddig meghirdetett lakossági energiahatékonysági pályázatok valóban hazai forrásokból valósultak meg, mivel az uniós forrásokra alapuló lakossági energiahatékonysági beruházási program szabályozási és megvalósítási keretei még nem kerültek kialakításra. A kvótaértékesítésből származó hazai forrásoknál nagyságrendekkel nagyobb uniós forráskeretből "jövő tavasszal indul a korszerűtlen családi házak felújítását célzó pályázat, a 150 milliárd forintos támogatásból 2020-ig akár 3 millió ilyen ház is megújulhat" - idézik vissza a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakállamtitkárának 2015 augusztusi nyilatkozatát arról, hogy egy kombinált vissza nem térítendő és visszatérítendő forrásokra alapuló lakossági program kidolgozása folyamatban van és egyeztetnek erről Brüsszellel.

A fentiek miatt úgy fogalmaznak:

Érthetetlen tehát, hogy a Miniszterelnökség miért akarja a - már kidolgozás alatt álló - uniós források bevonásával megvalósuló lakossági rezsicsökkentő felújítások lehetőségétől megfosztani a magyar otthonokat. Nemcsak azt kockáztatják ezzel, hogy egy elhúzódó, akár egy évig is tartó operatív program-módosítást kell elindítani, mely megakasztja minden érintett KEHOP és GINOP program végrehajtását (azaz pályázatok kiírását).

Az elmaradó beruházások miatt az alábbi képet vázolják fel:

  • Az épületenergetikai beruházással összefüggő áfa-befizetések, valamint a többletfoglalkoztatás nyomán létrejövő jelentős többlet közteherviselési bevételek kiesése hosszú távon százmilliárdos kiesést is eredményezhetnek a magyar költségvetésnek;
  • Nem indul el az a gazdaságélénkítő és munkahelyteremtő-hatás, mely a beruházások következtében várható. Már évi 40 ezer lakás, azaz 100 ezer ember otthonának rezsicsökkentő felújítása több tízezer munkahelyet teremtene országos elosztásban, évi 70 milliárd Ft költségvetési többlet-bevétel keletkezne, 2020-ra már évente közel 100 milliárdnyi energiaköltséget takarítana meg az ország, és a földgázimport 4%-kal csökkenne;
  • Lehetetlen helyzetbe hozza a magyar családokat az uniós tagságunkból fakadó kötelezettségek teljesítése terén. A központi fűtőkészülékekre és vízmelegítőkre vonatkozó uniós rendeletek energiahatékonysági kötelezettségeinek való megfelelés miatt 2015. szeptember 26. után már csak zárt égésterű, a szénmonoxid mérgezés veszélyét kizáró kondenzációs kazánok kerülhetnek forgalomba, amelyek viszont költségesebbek a korábbiaknál. Ha ehhez nem párosul hathatós állami támogatási rendszer, akkor a magyar otthonokban az elavult fűtőkészülékek cseréje kritikus mértékben visszaesik.
koronvavirus
sme kkv csomag laptop
kínai jüan
A lány, aki végrehajtotta a világ egyik legnagyobb hackertámadását, majd ezzel hencegett
zöld környezet levél
DSZZS20200216016
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. március 3.
Agrárium 2020
2020. március 5.
Biztosítás 2020
2020. március 10.
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior portfóliókezelő

Junior portfóliókezelő

Adótanácsadó

Adótanácsadó
Tőzsdetanfolyam
Alapoktól a kereskedési, befektetési stratégiákig.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
felso-tisza beruhazas hulladek