Uniós források

EU-pályázatok: ki kellene mondani az igazságot

Portfolio
A cégek közel egyharmada tervezi indulását valamely uniós pályázaton a 2014-2020-as időszakban, és ugyanilyen arányban új gépet, vagy eszközt szeretnének majd beszerezni, de a választ adók 12%-a ingatlanépítésre és felújításra szolgáló pályázatokra vár - ismertette egy friss felmérés eredményeit a mai Vállalati Növekedés 2015 című konferenciánkon Váczi Dávid. A Budapest Bank termékértékesítés támogatási vezetője utóbbi adat kapcsán hangsúlyozta, hogy ez a tájékozatlanságból adódhat, mert ilyen források nem lesznek az új ciklusban. Szintén a tájékozatlanságra, illetve egyfajta csodavárásra vezette vissza az EU-szakértő azt, hogy sok pályázó alaptalanul abban reménykedik: a kombinált termékeknél máshogy alakulnak majd a támogathatósági szabályok, mint a vissza nem térítendő forrásoknál. Ezek alapján azt hangsúlyozta Váczi, hogy a fejlesztéspolitikában világosan kommunikálni kellene az új szabályokat, illetve azt, hogy mely területeken nem lesznek pályázati források, mert így a felesleges reménykedést is ki lehetne küszöbölni.

Váczi Dávid előadásának és az általa ismertetett felmérésnek a főbb üzenetei:

  • Miközben a híradásokban és bankvezetői beszélgetésekből is az szűrődik át, hogy az EU-támogatások a domináns hajtóerő a gazdasági növekedésben a hitelezés helyett, aközben fontos látni, hogy a 2014-2020-ra rendelkezésre álló összes forrásnak még az 1,5%-át sem éri el az eddig megítélt támogatások volumene
  • Nincs most nyitott pályázat a központi régióra, illetve nincs elfogadott Éves Fejlesztési Keret a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program pályázataira, a Szabad Vállalkozói Zónákon kívül pedig nincs elérhető technológia-fejlesztési pályázat még a feldolgozóipari cégeknek sem - emelt ki néhány problémás pontot az új uniós ciklus kapcsán Váczi
  • Mindezek után bemutatta egy közelmúltbeli, a Budapest Bank megrendelésére készített GfK-felmérés eredményeit, amelyek közül több meglepő is látható
  • A választ adó cégeknek a fele (51%-a) tervez beruházást, a 2007-2013-as uniós ciklusban 32% volt azon cégek aránya, amelyek pályáztak, az új 2014-2020-asban pedig a választ adók 29%-a szeretne majd uniós forrásokért indulni (ipari fókuszú cégeknél ennek aránya 51%, összhangban az erőteljes ipari, illetve feldolgozóipari támogatási fókusszal).
  • A felmérés szerint a cégek egyharmada (legnagyobb arány) esetén az igényelt támogatási méret várhatóan a 10-50 millió forint közötti sávba esik majd, ami jellemzően 50% körüli támogatási intenzitás mellett 20-100 millió forint körüli beruházási volument takarhat.
  • Lényeges, hogy a cégek negyede (26%) pályázat nélkül tervezi végrehajtani a beruházását, ami mögött a leggyakrabban említett okok: nincs szüksége a támogatásra, nincs illeszkedés a projektméretben, vagy céges jellemzőkben.
  • A felmérésben részt vevőknek azt a kérdést is feltették, hogy azért nincs-e hitelezés, mert mindenki a pályázatokra vár, de mindössze 12% válaszolt úgy, hogy éppen a csúszások miatt halasztotta el a beruházását az elmúlt 2 évben.
  • Ezek információk alapján Váczi úgy látja: nincs kiábrándulás a cégek körében a pályázatok csúszása mellett sem és a támogatással járó jövőbeli vállalások sem feltétlenül jelentenek akadályt a cégeknek. Érdekes adat az is, hogy a beruházást pályázati elutasítás esetén is megvalósító cégek aránya 17%.
  • Kedvezőnek látja azt is, hogy a vállalati beruházásoknak csak a negyedénél van ösztönző hatása a pályázatoknak, azaz nem feltétlenül ezen források indukálják a projekttervek megszületését.
  • A felmérésben részt vevőknek mindössze 4%-a adott már be valamelyik GINOP pályázaton támogatási igénylést. Ez az arány nyilván jelentősen nőni fog, ami serkentheti majd a beruházásokat is, de Váczi szerint ettől nem lesz kiugrás, azaz önmagában a pályázatok számának növekedésétől nem a nem pörög fel a beruházási hajlandóság.
  • A felmérés egyik legérdekesebb eredménye az, hogy míg a választ adók 29%-a új gépek és eszközök beszerzésére irányuló pályázatra vár (ilyenek már voltak és lesznek is), addig 12%-uk ingatlanépítésre és felújításra szolgáló forrásra is várnak (ilyen kiírások eddig sem voltak a 2014-2020-as ciklusban és ezután sem várhatók). Váczi emiatt is azt sürgette: világosan kellene kommunikálnia a kormánynak a vállalkozók felé azokat a területeket is, amelyekre nem lesznek pályázati források, mert így a felesleges reménykedést ki lehetne küszöbölni.
  • Szintén érdekes eredmény, hogy a válaszadók 71%-a kizárólag vissza nem térítendő uniós forrásra akar pályázni, noha az új, 2014-2020-as ciklus egyik sajátossága, hogy jelentősen megnő a kombinált termékek aránya (azaz azoké, amelyekben van visszatérítendő támogatás is). Váczi szerint ebben tájékozottságbeli hiányosságok is lehetnek, hiszen a kombinált termék nem feltétlenül érdemben rosszabb ajánlat, mint a vissza nem térítendő támogatás.
  • A tájékozottság hiányára, vagy sokkal inkább a csodavárásra vezeti vissza a szakértő azt, hogy sok pályázó abban reménykedik (alaptalanul): a kombinált termékeknél máshogy alakulnak majd a támogathatósági szabályok.
  • A felmérés eredménye szerint a GINOP pályázók többsége nem igényel önerő finanszírozást, kis részük is csak 11-50%-nyi részt igényel majd. Ezzel párhuzamosan a pályázók mintegy kétharmadánál felmerül kapcsolódó finanszírozási igény, a fennmaradó 34% pedig nem igényel további finanszírozást.
  • Igencsak meglepő eredmény az, hogy a megkérdezetteknek csak a 60%-a hallott az új pályázatok indulásáról, de csak 15% tudott megnevezni konkrét változást a szabályrendszerben (akár kedvező, akár kedvezőtlen változást.
  • Váczi a csúszó, módosuló pályázati menetrendek (Éves Fejlesztési Keretek) miatt a kiszámíthatóság erősítését hangsúlyozta, illetve azt, hogy a vállalatok hiteligénye, illetve pályázati kedvének fenntartása érdekében tiszta helyzetet kellene teremteni (mely pályázatok mikor jelennek meg, a 2016-ra tervezett pályázatokat minél előbb célszerű lenne bemutatni, a nem támogatható irányokat egyértelműen kijelenteni, stb.).
  • Az első szekció panelbeszélgetésében felvetett gondolathoz (piacok kellenek a kkv-knak a növekedéshez) visszatérve megjegyezte: a kkv-k hitelkereslete piacvezérelt, éppen emiatt a magyar piacban gondolkodó cégek növekedési kilátásai korlátozottak.
  • Előadása végén Váczi felhívta a figyelmet arra, hogy a Budapest Bank szűkülő vállalati hitelpiacon tudott növekedést elérni az elmúlt években, mert tudatos a kkv-stratégia a banknál, és ezt jelzi az EUBázis2020 iroda létrehozása is, amely teljes körű segítséget nyújt a cégeknek a pályázati-finanszírozási témákban.
BÉT
foldgazgetty
volkswagenshutterstock
Alteo klub
facebook libra szablyozás
shutterstock_1077065507
donaldtrumpgolf
Boris Johnson Brexit igeret beszed1500
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Boris Johnson Brexit igeret beszed1500