Drágább a 4-es metrónál és csak hitelből építjük - Mi az?
Uniós források

Drágább a 4-es metrónál és csak hitelből építjük - Mi az?

Portfolio
Bár az Európai Unió adna vissza nem térítendő támogatást a vasúti nagyberuházásra, de a magyar kormány mégis inkább 85 százalékban kínai hitelből újítaná fel és fejlesztené a Budapest-Belgrád közötti vasútvonalat - mutat rá e heti számában a Figyelő. A minapi kínai csúcsesemény kapcsán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter azt jelezte a lapnak, hogy a kínai hitelünk 20 éves lenne, a kamatról még nincs megegyezés, de arról igen, hogy 5 éves türelmi időszakkal, azaz 2020 körül kellene elkezdenie törlesztenie majd az akkori kormánynak. Vasúti szakemberek modellje alapján a lap azt írja, hogy nagyjából 2400 év múlva térülne meg Magyarország legnagyobb közlekedési beruházása.
A lap rámutat, hogy a 166 kilométeres vasúti beruházás költségét úgy becsülik 472 milliárd forintosra, hogy nincs még kiválasztva a kivitelező. De ez a becsült költségkeret

már eleve 20 milliárddal drágább lenne a budapesti négyes metró költségénél. Azt egyébként 40 százalékban az EU büdzséjéből álltuk.

A cikk felveti, hogy a kilométerenként 2,84 milliárd forintosra kijövő Budapest-Belgrád vasútvonal 20%-kal lenne drágább, mint az szakértők szerint már egyébként is erősen túlárazott, nemrég elkészült Szajol-Püspökladány pályaszakasz-felújítás.

Az igazsághoz hozzátartozik persze az, hogy a déli vasútvonalnál épül majd egy második sínpár is, illetve a Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint felbecsülhetetlen értékkel bírhat, hogy Kína a Budapest-Belgrád vonalon keresztül szállítva terítené majd nagy tételben az áruit Európában, azaz itt haladhatna majd át az új selyemút. (A kínaiak kezében van 2044-ig a görögországi pireuszi kikötő, és onnan Macedónián, Szerbián és Magyarországon keresztül jöhetne vasúton az áru.).

A cikk azt feszegeti: mivel a 2014-2020-as uniós ciklusban erőteljes a fókusz a vasútfejlesztésen, azaz lehetne EU-s pénzt szerezni a projektre, akár 85%-os arányban is, akkor mégis miért választja a kormány inkább a hitelalapú beruházást.

A nagy közlekedés-fejlesztési projektek listáján ugyanis valóban nincs rajta ez a Budapest-Belgrád vasútvonal fejlesztés.

A Figyelő hazai tehervasúti szakemberek segítségével összerakott egy megtérülési számításokat mutató modellt, amely csak a ténylegesen forintosítható haszonnal kalkulál (pályahasználati díj mínusz karbantartási költség). A potenciális áruszállítási kapacitásokkal (évi 1,6 millió tonnával nőne a szállított kapacitás) számítva az jött ki, hogy csaknem 2400 év alatt térülne meg a beruházás a jelenleg ismert üzleti feltételek mellett.

A cikk mindezen paraméterek alapján azt rögzíti:

Összességében úgy tűnik tehát. hogy végső soron a magyar adófizetők a kínai vasútépítők uniós referenciaszerzését finanszírozzák. Már ha lesz valami az egészből.

Emlékeztetnek ugyanis arra, hogy sokáig a budapesti, a Dunántúlra való szállítást segítő V0 tehervasúti (fél)körgyűrűről is magabiztos kormányzati nyilatkozatokat hallottunk, de máig nem lett semmi az egészből. Ráadásul a lap szerint sokkal nagyobb értelme lenne előbb ezt megépíteni és csak utána fejleszteni az áruk budapesti eljuttatásában segítő déli vasútvonalat.
orban viktor turk tanacs koronavirus
koronavirus ukrajna
valgyimir putyin
aderjanos
email számítógép shutter
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Online előadás
Hosszú távú befektetés, folyamatos megtakarítás okosan.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu
2020. április 21.
A koronavírus és a magyar bankszektor
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
2020. június 10.
Hitelezés 2020
európai bizottság_getty_stock