1750 milliárdnyi túlárazás felett szemet hunytak Magyarországnak
Uniós források

1750 milliárdnyi túlárazás felett szemet hunytak Magyarországnak

Vízi Ildikó

1 2 3

Korrupciós veszély van, de hatósági bejelentés nincs - Következtetések.

Hogyan mérhető a korrupció?

A fent említett korrupciós módszerek, technikák mérésére leggyakrabban használt mutató a Transparency International által kidolgozott, évente mért Corruption Perceptions Index (CPI). Az index egy 100-as skálán méri a közszektor korrupcióját országonként, ahol a 100-as érték a közszféra korrupciójának teljes hiányát, a 0 a totális korrupciót jelenti.

A CPI alapján Magyarország világviszonylatban közepesen korrupt országnak tekinthető. Pontszáma 2014-ben 54 volt, ami a 43-as világátlagnál jobb, azonban a saját régióján belül a mezőny végén helyezkedik el, a 66-os régiós átlagtól lényegesen elmaradva. Magyarországot a régióban 23 ország előzi meg és csak hétnek van rosszabb CPI mutatója.

Nálunk nem volt hatósági bejelentés

A TIM anyaga azt is kiemeli, hogy a közepes mértékű magyarországi korrupció mellett az uniós források felhasználásában a visszaélések relatív aránya európai összehasonlításban magasnak számít.

Ennek ellenére a tanulmány szerint azon országok közé tartozunk, amelyekben a hatóságok nem tettek bejelentést az OLAF felé egyetlen csalás esetében sem.

Az uniós forrásokkal kapcsolatos problémákról pontosabb képet ad az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának, az OLAF-nak a jelentése. Magyarországon az OLAF az uniós források felhasználásával kapcsolatosan 2014-ben 13 vizsgálatot zárt le. A jelentésből továbbá kiderül, hogy

bár Magyarországon a hatóságok egyetlen csalási esetet sem jelentettek be, ezzel szemben magánforrásból elég sok információhoz jutott az OLAF, számokban kifejezve 28 db bejelentés érkezett.

A jelentésből látható, hogy a hazai hatóságok által feltárt csalási esetek értéke alacsonynak mondható, így tulajdonképpen olyan, "mintha az ellenőrző hatóságok nem is dolgoznának".

A tanulmányban szereplő számok azt mutatják, hogy bár szabálytalansági eljárások elindulnak, de ezekből bejelentések nem keletkeznek. A hatóságok tehát csak kis intenzitással lépnek fel a korrupció ellen, de ha fel is lépnek, akkor az uniós támogatások ellenőrzésében tapasztalatot szerzők szerint egy felülről jövő utasítás után hamar megszűnhet a feltárt szabálytalanság, illetve az abból készülődő ügy.

Hol vannak szabálytalanságok?

Az Állami Számvevőszék 2015-ben végzett átfogó vizsgálata megállapította, hogy a legtöbb szabálytalanság a közbeszerzés, valamint a gazdasági nehézségek miatt nem megfelelően megvalósuló projektek területén alakult ki.

A szabálytalanság pontos meghatározása az 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontjában foglaltaknak, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásainak és a támogatási szerződésben a felek által vállalt kötelezettségeknek a megsértése, amelyek nyomán Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek. Az alábbi táblázatokban a szabálytalanságok mértékéről kaphatunk képet.

1750 milliárdnyi túlárazás felett szemet hunytak Magyarországnak


1750 milliárdnyi túlárazás felett szemet hunytak Magyarországnak
A tanulmány egyik összefoglaló táblázatából jól látható, hogy a GOP, TÁMOP és KMOP operatív programokban történt a legtöbb szabálytalanság a 2007-2013-as fejlesztési időszakban.

1750 milliárdnyi túlárazás felett szemet hunytak Magyarországnak

Az összes Operatív programot összesítve 7758 db szabálytalanság történt, 48,8 Mrd Ft volt a szabálytalanságokkal érintett összeg az előző költségvetési időszakban (az összesítés készítésének időpontjában).

A TIM anyagának néhány főbb megállapítása:

  • Az uniós források felhasználásának rendszerébe beépül egy minden szereplő által elfogadott, a megvalósuló fejlesztések túlnyomó többségében érvényesülő járadék.
  • A 2014-2020-as időszakra érvényes jogszabályi környezet és az új szervezeti rendszer a korrupciós kockázatokat is központosította.
  • Az anyag készítői úgy látják, hogy a közbeszerzéssel kapcsolatos korrupciós és csalási kockázatok nagy része az uniós források felhasználásáért felelős intézményrendszer keretein kívül jelenik meg.

Hogyan hatnak az intézkedések a korrupciós kockázatokra?

A tanulmány példái és megállapításai alapján végezetül saját összesítésként három csoportra bonthatjuk azt, hogy a 2014-2020-as időszakra vonatkozó fejlesztéspolitikai intézkedések milyen hatással lehetnek a korrupciós kockázatokra.

Semleges hatásúak
  • Szervezeti és intézményrendszeri átalakítások (KSZ-ek és IH-k minisztériumok alá sorolása)
  • Papír alapú dokumentáció benyújtásának megszüntetése

A kockázatokat csökkentő hatásúak
  • Erőteljes költségkontroll a projektkiválasztás időszakában
  • Tanácsadási költségek limitálása
  • Magas támogatásintenzitás elkerülése
  • Visszatérítendő források (pénzügyi eszközök) nagyobb arányú alkalmazása
  • A közbeszerzés rendszerében történt változások
  • A társadalmi kontroll erősítése a projektek kiválasztásában és megvalósításában

A kockázatokat növelő hatásúak
  • Nagyfokú forrásbőség és abszorpciós nyomás
  • Nagyprojektek kiválasztása kormányzati szinten
  • A közszférába tartozó pályázók számára az egyszerűsített projekt kiválasztási eljárás kötelező alkalmazása.
1 2 3
német200117
cimlap_olaj0331_2
koronavírus sakk
koronavírus covid-19 járvány orvos
Frankfurti tőzsde
bika medve
qr-kód mobilfizetés mobiltelefon azonnali fizetés
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
Webinárium
Alapoktól a befektetési, kereskedési ötletekig.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
európai uniós zászló európai bizottság