Uniós források
Erős üzenet a magyar hatóságoknak a csalás elleni vezértől
Magas politikai kockázatokkal is jár a korrupció
Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója exkluzív interjút adott az RTL II Magyarul Balóval műsornak a magyarországi korrupciós helyzettel, illetve az OLAF tapasztalataival kapcsolatban. Az interjú még a múlt pénteken Budapesten megrendezett uniós csalás és korrupció elleni konferencia keretében készülhetett, de csak szerda este került adásba.A műsor bevezetőjében egyrészt elhangzott, hogy a korrupció Magyarországon szakértői becslések szerint évente mindenkinek - a csecsemőket is beleértve - 45 ezer Ft-jába kerül, másrészt a korrupciós problémákkal Európa-szerte küzdenek a hatóságok.
Baló György két fontos adatot is megjelölt az OLAF-al kapcsolatosan:
- Évente átlagosan mintegy 100 millió eurós uniós pénzt szerez vissza, mely a teljes éves uniós költségvetés 0,1 %-a. A tavalyi vizsgálatok alapján bő 400 millió eurónyi EU-támogatás visszaszerzésére tett javaslatot az OLAF - egészítette ki Kessler.
- Munkájának másik nagy eredménye 900 évnyi börtönbüntetés az elítélt csalóknak.
Baló kérdésére a főigazgató elmondta, hogy a korrupció közvetett és közvetlen becsült költségei több 100 milliárd eurót tehetnek ki évente az EU-ban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korrupció nem csak gazdasági költségeket jelent, hanem van politikai költsége is, ráadásul nagyon magas, hiszen ha a bizalom meginog egy-egy uniós tagállammal kapcsolatban, akkor az súlyos tovagyűrűző hatásokkal járhat - érzékeltette.
Képesség-, vagy akarathiány
Elmondása szerint tagországonként nagyon eltérő az OLAF és a hatóságok közötti együttműködés, amely történelmi okokra is visszavezethető, illetve olyan tényezőkre is, mint az adott tagállami hatóságok képesség-, vagy akarathiánya az ügyek felderítésére. Hozzátette: vannak bizonyos indikátorok, amelyekkel a bejelentett szabálytalanságok és csalási ügyek számát lehet mérni az egyes országokban, hiszen a tagállamoknak bejelentési kötelezettsége van. Ezen adatok alapján kijelentette:Magyarország kapcsán azt látják, hogy ezeknek a bejelentéseknek az aránya messze az uniós átlag alatt van.
Ennek a jelenségnek Kessler szerint két lehetséges magyarázata van:- hazánkban tényleg alacsonyabb a korrupció, vagy
- nincs meg az a készség, képesség a hatóságoknál, hogy feltárják az ügyeket.
Utóbbi kapcsán Kessler hangsúlyozta:
sokkal jobb, ha Önök maguk tárják fel a korrupciós, vagy a csalást, mintha ezt valaki kívülről, vagy Brüsszel tárja fel.
Bár ezt a gondolatot nem fejtette ki a műsorban, de a múlt pénteken Budapesten tartott előadásában emlékeztetett rá,hogy az OLAF 2014-es éves jelentése szerint egyetlen olyan csalási esetben sem indult Magyarországon vizsgálat, amelyet a magyar hatóságok jelentettek volna be. Ezzel szemben 28 olyan vizsgálat volt, amelyet a magyar magánszféra felől jelentettek.
Ahogy beszámoltunk róla, Kessler akkor azt is megjegyezte az OLAF jelentése alapján, hogy- míg EU-átlagban a kifizetett forrásoknak az 1,6%-át érte el a jelentett szabálytalan esetek volumene, addig ez az arány Magyarországon mindössze 0,4% volt
- míg EU-átlagban a kifizetett forrásoknak a 0,36%-át érte el a jelentett csalási esetek volumene, addig ez az arány Magyarországon mindössze 0,02% volt.
A fenti adatok és arányok alapján eléggé egyértelmű, hogy miért mondta Kessler a műsorban, hogy a jelek szerint vagy alacsony a korrupció Magyarországon, vagy nincs meg a készség, a képesség a hatóságoknál, hogy feltárják az ügyeket és emiatt messze az uniós átlag alatti a bejelentések aránya.
Közbeszerzés, Altus
A műsorvezető megjegyezte, hogy a november elsejétől hatályba lépett új törvénnyel Magyarország rendelkezik a legkeményebb közbeszerzési szabályozással, igaz egy minapi módosítás szerint a törvényben lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a politikus velük nem egy háztartásban élő rokonai, családtagjai részt vegyenek a közbeszerzési eljárásokban.Erre a főigazgató csak annyit válaszolt, hogy nincs abban a helyzetben, hogy ezt az ügyet kommentálja, mert nem vesz részt a jogalkotási folyamatban.
Én a bűnüldözési oldalt képviselem
- tette hozzá.Az Altus üggyel kapcsolatban jelezte: bárki tehet bejelentést, azt megvizsgálják, hiszen az OLAF minden bejelentést megvizsgál. Giovanni Kessler elmondta, hogy önmagában az a tény, hogy egy személy rokona vagy családtagja egy politikusnak, még nem elegendő ok arra, hogy őt magát vagy a cégét kizárják egy európai közbeszerzésből. Ez a tény tehát önmagában nem ad indikációt nekünk arra, hogy bármiféle korrupció, vagy szabálytalanság zajlana és eddig még semmilyen konkrét bejelentést nem kaptunk ebben az ügyben.
Kevesebb vizsgálatot szeretne - Magyarországon is
Kessler a beszélgetés során vázolta az OLAF működését is, miszerint ügyészségi mintára működnek, hiszen:- Ez első fázisban megvizsgálják, hogy a bejelentésben megfogalmazott gyanú megalapozott-e, illetve megvizsgálják, hogy van-e kompetenciájuk kivizsgálni az ügyet.
- Emellett saját hatáskörben is indíthatnak vizsgálatokat és
- Kezdhetnek vizsgálatot úgy is, hogy ők maguk olvassák a híreket és ezen információk alapján fogalmazódik meg gyanú.
A fentiek alapján megjegyezte: a korrupció témaköre az összes uniós tagállamban a politikai napirend, a politikai viták élmezőnyében található. Baló azon kérdésére, hogy ha Kessleren múlna, akkor több ügyet vizsgálna-e az OLAF, vagy kevesebbet, a főigazgató úgy reagált:
azt szeretném, ha kevesebb vizsgálatot kellene folytatni, Magyarország vonatkozásában is.
Majd hozzátette:az elsődleges felelősség persze a kormányé és a rendőrségé. Az OLAF akkor lép közbe, ha a határon átnyúló bűncselekményről beszélhetünk, vagy ha a hatóságok nem képesek, vagy nem akarnak megfelelően eljárni a korrupciós ügyekben. Mi mégis azt szeretnénk, ha inkább munkanélküliek lennénk, mert ez azt jelentené, hogy rendben vannak a dolgok - jegyezte meg.
