Uniós források

Erős üzenet a magyar hatóságoknak a csalás elleni vezértől

Portfolio
Magyarországon vagy alacsony a korrupció, vagy nincs meg a készség, a képesség a hatóságoknál, hogy feltárják az ügyeket, mindenesetre azt látjuk a magyar adatok alapján, hogy messze az uniós átlag alatti a szabálytalanságokkal és csalásokkal kapcsolatos bejelentések aránya - fogalmazta meg erős üzenetét a magyar RTL II-n szerda este levetített exkluzív interjúban az Európai Unió Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) főigazgatója. Giovanni Kessler szerint a korrupció nagyon magas politikai költséggel is jár, és kijelentette: "sokkal jobb, ha Önök maguk tárják fel a korrupciót, vagy a csalást, mintha ezt valaki kívülről, vagy Brüsszel tárja fel."

Magas politikai kockázatokkal is jár a korrupció

Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója exkluzív interjút adott az RTL II Magyarul Balóval műsornak a magyarországi korrupciós helyzettel, illetve az OLAF tapasztalataival kapcsolatban. Az interjú még a múlt pénteken Budapesten megrendezett uniós csalás és korrupció elleni konferencia keretében készülhetett, de csak szerda este került adásba.

A műsor bevezetőjében egyrészt elhangzott, hogy a korrupció Magyarországon szakértői becslések szerint évente mindenkinek - a csecsemőket is beleértve - 45 ezer Ft-jába kerül, másrészt a korrupciós problémákkal Európa-szerte küzdenek a hatóságok.

Baló György két fontos adatot is megjelölt az OLAF-al kapcsolatosan:
  • Évente átlagosan mintegy 100 millió eurós uniós pénzt szerez vissza, mely a teljes éves uniós költségvetés 0,1 %-a. A tavalyi vizsgálatok alapján bő 400 millió eurónyi EU-támogatás visszaszerzésére tett javaslatot az OLAF - egészítette ki Kessler.
  • Munkájának másik nagy eredménye 900 évnyi börtönbüntetés az elítélt csalóknak.

Baló kérdésére a főigazgató elmondta, hogy a korrupció közvetett és közvetlen becsült költségei több 100 milliárd eurót tehetnek ki évente az EU-ban. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korrupció nem csak gazdasági költségeket jelent, hanem van politikai költsége is, ráadásul nagyon magas, hiszen ha a bizalom meginog egy-egy uniós tagállammal kapcsolatban, akkor az súlyos tovagyűrűző hatásokkal járhat - érzékeltette.

Képesség-, vagy akarathiány

Elmondása szerint tagországonként nagyon eltérő az OLAF és a hatóságok közötti együttműködés, amely történelmi okokra is visszavezethető, illetve olyan tényezőkre is, mint az adott tagállami hatóságok képesség-, vagy akarathiánya az ügyek felderítésére. Hozzátette: vannak bizonyos indikátorok, amelyekkel a bejelentett szabálytalanságok és csalási ügyek számát lehet mérni az egyes országokban, hiszen a tagállamoknak bejelentési kötelezettsége van. Ezen adatok alapján kijelentette:

Magyarország kapcsán azt látják, hogy ezeknek a bejelentéseknek az aránya messze az uniós átlag alatt van.

Ennek a jelenségnek Kessler szerint két lehetséges magyarázata van:
  • hazánkban tényleg alacsonyabb a korrupció, vagy
  • nincs meg az a készség, képesség a hatóságoknál, hogy feltárják az ügyeket.

Utóbbi kapcsán Kessler hangsúlyozta:

sokkal jobb, ha Önök maguk tárják fel a korrupciós, vagy a csalást, mintha ezt valaki kívülről, vagy Brüsszel tárja fel.

Bár ezt a gondolatot nem fejtette ki a műsorban, de a múlt pénteken Budapesten tartott előadásában emlékeztetett rá,

hogy az OLAF 2014-es éves jelentése szerint egyetlen olyan csalási esetben sem indult Magyarországon vizsgálat, amelyet a magyar hatóságok jelentettek volna be. Ezzel szemben 28 olyan vizsgálat volt, amelyet a magyar magánszféra felől jelentettek.

Ahogy beszámoltunk róla, Kessler akkor azt is megjegyezte az OLAF jelentése alapján, hogy
  • míg EU-átlagban a kifizetett forrásoknak az 1,6%-át érte el a jelentett szabálytalan esetek volumene, addig ez az arány Magyarországon mindössze 0,4% volt
  • míg EU-átlagban a kifizetett forrásoknak a 0,36%-át érte el a jelentett csalási esetek volumene, addig ez az arány Magyarországon mindössze 0,02% volt.

A fenti adatok és arányok alapján eléggé egyértelmű, hogy miért mondta Kessler a műsorban, hogy a jelek szerint vagy alacsony a korrupció Magyarországon, vagy nincs meg a készség, a képesség a hatóságoknál, hogy feltárják az ügyeket és emiatt messze az uniós átlag alatti a bejelentések aránya.

Közbeszerzés, Altus

A műsorvezető megjegyezte, hogy a november elsejétől hatályba lépett új törvénnyel Magyarország rendelkezik a legkeményebb közbeszerzési szabályozással, igaz egy minapi módosítás szerint a törvényben lehetőséget biztosítanak arra is, hogy a politikus velük nem egy háztartásban élő rokonai, családtagjai részt vegyenek a közbeszerzési eljárásokban.

Erre a főigazgató csak annyit válaszolt, hogy nincs abban a helyzetben, hogy ezt az ügyet kommentálja, mert nem vesz részt a jogalkotási folyamatban.

Én a bűnüldözési oldalt képviselem

- tette hozzá.

Az Altus üggyel kapcsolatban jelezte: bárki tehet bejelentést, azt megvizsgálják, hiszen az OLAF minden bejelentést megvizsgál. Giovanni Kessler elmondta, hogy önmagában az a tény, hogy egy személy rokona vagy családtagja egy politikusnak, még nem elegendő ok arra, hogy őt magát vagy a cégét kizárják egy európai közbeszerzésből. Ez a tény tehát önmagában nem ad indikációt nekünk arra, hogy bármiféle korrupció, vagy szabálytalanság zajlana és eddig még semmilyen konkrét bejelentést nem kaptunk ebben az ügyben.

Kevesebb vizsgálatot szeretne - Magyarországon is

Kessler a beszélgetés során vázolta az OLAF működését is, miszerint ügyészségi mintára működnek, hiszen:
  • Ez első fázisban megvizsgálják, hogy a bejelentésben megfogalmazott gyanú megalapozott-e, illetve megvizsgálják, hogy van-e kompetenciájuk kivizsgálni az ügyet.
  • Emellett saját hatáskörben is indíthatnak vizsgálatokat és
  • Kezdhetnek vizsgálatot úgy is, hogy ők maguk olvassák a híreket és ezen információk alapján fogalmazódik meg gyanú.

A fentiek alapján megjegyezte: a korrupció témaköre az összes uniós tagállamban a politikai napirend, a politikai viták élmezőnyében található. Baló azon kérdésére, hogy ha Kessleren múlna, akkor több ügyet vizsgálna-e az OLAF, vagy kevesebbet, a főigazgató úgy reagált:

azt szeretném, ha kevesebb vizsgálatot kellene folytatni, Magyarország vonatkozásában is.

Majd hozzátette:

az elsődleges felelősség persze a kormányé és a rendőrségé. Az OLAF akkor lép közbe, ha a határon átnyúló bűncselekményről beszélhetünk, vagy ha a hatóságok nem képesek, vagy nem akarnak megfelelően eljárni a korrupciós ügyekben. Mi mégis azt szeretnénk, ha inkább munkanélküliek lennénk, mert ez azt jelentené, hogy rendben vannak a dolgok - jegyezte meg.

ferrari_getty_editorial
thyssenkrupp acél_getty_stock
iphone
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Boris Johnson