Korrupció Magyarországon: nagyobb a csábítás EU-pénz esetén
Uniós források

Korrupció Magyarországon: nagyobb a csábítás EU-pénz esetén

Portfolio
Magyarországon 2009-15 között az EU támogatásokból finanszírozott 40 százaléknyi közbeszerzés a korrupció magasabb szintje mellett valósult meg, mint azok a beszerzések, amelyekben nem volt ilyen támogatás - mutat rá minap megjelent tanulmányában a Korrupciókutató Központ Budapest. Az elemzés azt is rögzíti, hogy a túlárazás jelensége sokkal gyakoribb, illetve nagyobb mértékű volt az EU-s közbeszerzéseknél, mint a többi közbeszerzésnél. Az anyag további fontos megállapítása, hogy a magyar közbeszerzéseket 2009-2014 között mindvégig a korrupciós kockázatok növekedése jellemezte, majd elindult némi javulás. Az összesítés alapján az is kiderült, hogy a 2009-2015 közötti időszak egészében a magyar közbeszerzések 30 százaléka verseny nélkül bonyolódott le, ezen belül az EU támogatásokkal lebonyolított közbeszerzések 31 százalékánál nem volt verseny. A magyar sajtóban nagy visszhangot kapott az, hogy megromlott a viszony Orbán Viktor kormányfő és Simicska Lajos között, amelyet a tanulmány most a számok nyelvén is bemutat.
A most megjelent 110 oldalas elemzés főbb megállapításait is bemutatja a március 10-i Uniós Források 2016 című konferenciákon Tóth István János, a Korrupciókutató Központ Budapest vezetője és vele együtt előadást tart a konferencián Császár Dániel is, aki Miniszterelnökség közbeszerzések felügyeletéért felelős helyettes államtitkára. További részletek:


A Korrupciókutató Központ Budapest (CRCB) kutatócsoportja minap publikálta a Versenyerősség és korrupciós kockázatok - A magyar közbeszerzések statisztikai elemzése - 2009-2015 című jelentést, amely adatokkal és leíró statisztikákkal mutatja be, hogy mi zajlott ezen a területen az elmúlt években Magyarországon. Külön érdekesség, hogy a jelentés a közbeszédben mostanában sokat szereplő sikeres vállalkozók közbeszerzési eredményeit is külön bemutatja.

Eredmények

  • A magyar közbeszerzéseket 2009-2014 között mindvégig a korrupciós kockázatok növekedése jellemezte. 2015-ben némi javulás figyelhető meg.
  • A verseny nélkül (egy benyújtott ajánlat mellett) megvalósuló közbeszerzések aránya a 2009-2010 között jellemző 30% feletti arány után csökkent 2011-13-ban (26-27%), majd újra emelkedni kezdett 2014-15-ben (31-32%).
  • A 2009-2015 közötti időszak egészében a magyar közbeszerzések 30%-a verseny nélkül bonyolódott le.
  • Az informatikai szolgáltatások és termékek piacán végrehajtott közbeszerzési pályázatok 64-68%-a bonyolódott le verseny nélkül.
  • A túlárazás erősödése és gyakoribbá válása a verseny gyengülését és a korrupciós kockázatok növekedését feltételezi - írja a tanulmány.
  • A verseny nélkül lebonyolított közbeszerzések aránya 2009-2011-ben magasabb volt EU-s projekteknél, majd 2012-13-ban alacsonyabb, 2014-15-ben pedig nem tért el számottevően a hazai projektekre jellemző aránytól.
  • A teljes időszakban az EU támogatásokkal lebonyolított közbeszerzések 31%-ánál nem volt verseny.

Magyarországon 2009-15 között az EU támogatásokból finanszírozott közbeszerzések - összehasonlítva őket a nem EU-s finanszírozásúakkal - a korrupció magasabb szintje mellett valósultak meg - vonja le a következtetést a tanulmány az eredmények alapján.

Vizsgált adatok

  • Az elemzés a magyar közbeszerzések 2009-2015 közötti adatait vizsgálja. A tanulmány során összesen 127.776 eredményes szerződés és az egyes eredményes eljárások 135.300 nyertes ajánlattevőjének adatait használták fel, amelyeket a Közbeszerzési Hatóság internetes oldaláról, a közbeszerzési értesítő online elérhető felületéről töltöttek le és rendeztek elemezhető adatbázisba.
  • A készítők által kialakított adatbázisban szereplő fontosabb adatok bárki számára elérhetők és letölthetők a CRCB által 2014 december 8-án elindított, folyamatosan frissülő adatokat tartalmazó alkalmazáson keresztül.
  • A létrehozott adatbázis lehetővé teszi a közbeszerzésekben érintett szereplőkre, a közpénzek elköltésének szabályosságait, a verseny érvényesülését, a közbeszerzések árait, és a közbeszerzésekhez gyakran kapcsolódó korrupciós jelenségek természetét. És legfőképpen azt, hogy mindezen jelenségek hogyan változtak az időben.
  • A vizsgált időszakban összesen 49 946, az Európai Unió által is támogatott szerződés került megkötésre. Az adatokból kiderül, hogy az összes magyar közbeszerzési szerződés 39,8%-át Európai Uniós források finanszírozták.
  • A szerződések nettó összértéke a vizsgált hét évben összesen 12271 milliárd forint volt.
  • Az Európai Unió által finanszírozott szerződések nettó összértéke 6311 milliárd forintot ért el 2009 és 2015 között. Ez az összeg az összes szerződés értékének 51%-át teszi ki.

Megállapítások

  • Az EU támogatásával megvalósított közbeszerzések korrupciós kockázati szintje 2009-től eltekintve mindvégig magasabb volt, mint a hazai finanszírozásúaké.
  • A túlárazás jelensége sokkal gyakoribb, illetve nagyobb mértékű az EU-s közbeszerzéseknél, mint a többi közbeszerzésnél.
  • Az EU szigorú ellenőrzési mechanizmusa és a támogatások elköltését szabályozó szigorú előírásai ellenére a többi közbeszerzéshez képest nemhogy kisebbre, hanem inkább magasabbra tehetők a korrupciós kockázatok az EU támogatásából megvalósuló közbeszerzéseknél.
  • Az EU-s projektek esetében a korrupciós veszélyeztetettség erőteljesebben nőtt az időszak alatt, mint azoknál a projekteknél, amelyek nem támaszkodnak EU-s forrásokra.
  • Az Európai Unió által is finanszírozott közbeszerzési szerződések aránya 2015-ben az ajánlatkérő elhelyezkedése alapján Somogy (66%), Nógrád (65%) és Baranya (62%) megyékben volt a legmagasabb, míg a legalacsonyabb Budapesten (27%), Győr-Moson-Sopron (34%) és Békés (37%) megyében volt.

Favorizálás

  • Az elemzés során négy kitüntetett szereplő - Mészáros Lőrinc, Garancsi István, Tiborcz István és Simicska Lajos - érdekeltségeibe tartozó 66 cég megjelenését is megvizsgálta a közbeszerzési eljárások nyertesei között, az említett négy személynév kezdőbetűiből pedig az MGTS mozaikszót rakta össze.
  • A magyar sajtóban nagy visszhangot kapott az, hogy megromlott a viszony Orbán Viktor kormányfő és Simicska Lajos között, amelyet a tanulmány most a számok nyelvén is bemutat: míg a nagyvállalkozó cégei 2014-ben 65 közbeszerzést nyertek el, addig ez tavaly 8 darabra zuhant, ezzel párhuzamosan viszont a másik három vállalkozó nyertes projektjeinek száma ugrásszerűen megnőtt (ld. alábbi ábra).
  • Az elemzés kimutatta, hogy az MGTS cégek nagyobb arányban részesedtek az Európai Unió által finanszírozott projektekből, mint a többi cég. 2009-2015 között az MGTS cégek által nyert közbeszerzések 56,2%-át finanszírozta az EU, míg a többi cég esetében ez az arány csak 40,6% volt.
  • Az anyag szerint ez az eltérés szignifikáns, bár gyenge asszociáció mellett (phi=0,018), és alapvetően szektorális- és mérethatásokkal magyarázható: az MGTS cégek olyan termékpiacokon aktívak, amelyeken a nagy volumenű projektek a dominánsak (pl. építőipar), és amelyeken a beszerzések jellemzően EU finanszírozásból valósulnak meg.
  • Az anyag azt is bemutatta, hogy az MGTS cégek 2009-2012 között 1,7 -4,3%-ban részesedtek a magyar közbeszerzéseken keresztül kifizetett összegekből, a legnagyobb arányt a 20120-es választások előtt 2009-ben érték el. Ezt követően 2009-2013 között a részesedésük gyorsuló ütemben nőtt, és 2013-ban ez az arány elérte a közbeszerzéseken keresztül elköltött összeg 11%-át.
  • Fontos azonban hangsúlyozni, hogy mivel az MGTS cégek több projektben konzorciumi tagként vettek részt, ezért a tényleges részesedésük ennél kevesebb lehet. A konzorciumi tagok közötti osztozkodásról nincs információja a tanulmány készítőinek, erre vonatkozó adat nem elérhető a közbeszerzési értesítőben. Az lényeges még, hogy 2013-at követően az MGTS cégek részesedése jelentősen csökkent.
  • Az anyag bemutatta, hogy a közbeszerzésekből az említett cégek által kapott összegek túlnyomó részéhez (84-97%-ához) 2009 és 2014 között olyan közbeszerzési eljárásokban jutottak, amelyeket az Európai Unió támogatott.
  • Ebben az időszakban a csoport cégei által nyert projekteket szinte kizárólag az EU finanszírozta. 2015-re megváltozott a helyzet, és 50% alá szorult az EU által finanszírozott közbeszerzések aránya.


Korrupció Magyarországon: nagyobb a csábítás EU-pénz esetén
nemet autoipar autogyartas
cimlap_2050klimasemlegesseg
shutterstock_1420888847
nyugdíj191203gettystock
varga mihály MTI
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Hazai és nemzetközi kitekintés.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
jegesmedve