Lázár János fontos bejelentéseket tett
Uniós források

Lázár János fontos bejelentéseket tett

Portfolio
A fejlesztéspolitika eddigi eredményei és a fő irányok 2020-ig címmel tartott előadást Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio Uniós Források 2016 című konferenciáján, majd a szakmai kérdésekre és felvetésekre is válaszolt. Célként emelte ki, hogy az uniós források gazdasági produktivitással járjanak, ez fontos elvárás lesz a pályázatokkal szemben. Csak így javulhat ugyanis az ország versenyképessége. A tárcavezető egyúttal fontos bejelentéseket is tett az uniós források tekintetében.


Fontosabb részletek
  • A könnyű pénzfelhasználás ideje lejárt, okosan, hatékonyan kell a 2014-2020-as forrásokat felhasználni, mert 2020 utáni időszak nagyon bizonytalan
  • A legsúlyosabb kritika a 2007-2013-as időszakkal szemben, hogy 9200 milliárdos keret kifizetése ellenére nem javult az ország versenyképessége az elmúlt években
  • A 7 éves keret nagy részét 2018 végéig ki kell fizetni, de ehhez a kormány számít a pályázati tanácsadói szakma tapasztalatára és tudására is
  • 2018 után lesznek az EU-s forrásokon kívüli növekedési hajtóerők, de emellett is törekedni kell a fenntartható projektek támogatására
  • Két nagybejelentés: hajlandó a kormány az önkormányzatok által felhasználandó TOP-keret elvonására a GINOP javára
  • Egy nyilvános pályázat elbírálói szaknévsort hoz létre a kormány, hogy a bírálatok is nyilvános, transzparens módon történjenek meg

Új uniós ciklus: vége a kóklerek időszakának?

A Portfolio Uniós Források 2016 című konferenciájáról itt számoltunk be részletesen. Tovább a cikkhez

És a végére még egy bejelentés

Egy kérdésre válaszolva megemlítette, hogy a kormány egy nemzeti tőkealap felállítására készül. Ez egy elkülönített alap lenne az állami költségvetésben állami forrásokból. Akár azt a célt is szolgálhatja, hogy az állam beszálljon a magyar tulajdonú kkv-kba maximum 49%-os tulajdonosként, amolyan csendestársként - jellemezte a tervet Lázár János.

Ebben a félévben ebben a kérdésben is döntést szeretnénk hozni

- jelezte.

Kérdések és válaszok

Előadását követően kérdésekre válaszolt Lázár János.

Első válaszában elismerte, hogy két éven keresztül mindent megtett a pályázati tanácsadó cégek ellen, de nem sikerült őket legyűrni. Amit nem sikerül legyűrni, annak állj az élére - idézett fel egy mondást ennek kapcsán. Érdemesnek tartja ennek az ágazatnak a szakértelmét is felhasználni. Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy van lehetőség a felülvizsgálatra a vidékfejlesztési támogatásoknál az előlegrendszer esetében érvényes biztosítékok rendszerében. Egy harmadik kérdésre kifejtette, hogy a magyar borágazat valóban sikerágazat. Arról is beszélt, hogy az operatív programokon belül van akkora rugalmasság, hogy ha bizonyos pályázatokra túljelentkezés van, akkor alkalmazkodjon a rendszer. A kormányzat egyébként folyamatos tárgyalásban van a borászat képviselőivel, főleg, hogy vidéki vállalkozásokról beszélünk.

Lázár javaslatai

A miniszter hiszi, hogy ezzel a 12 ezer milliárddal meg lehet változtatni az országot Erre azért van szükség, hogy versenyképesebb legyen az ország és fenntartható legyen a gazdasági növekedés. Én az együttműködés lehetőségét kínálom. Ne az asztal alatt vagy eldugott parkolókban történjenek az egyeztetések. A tárgyalások legyenek transzparensek. Ezekhez kérem segítségüket és támogatásukat - zárta előadását Lázár János.

Hogyan használjuk fel a forrásokat?

A könnyű pénzek időszaka megszűnik. Valós gazdasági produktivitást fogunk elvárni. Ez a vita folyamatos lesz - ismerte el a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Emlékeztetett: korábban bérkiegészítésekre ment sok pályázati pénz (mind állami intézményekben, mind a magánszereplőknél, itt a TÁMOP és TIOP programokat említette), de erre már nincs lehetőség. Beszéde korábbi szakaszában jelezte: a 2007-2013-as K+F források mintegy 60%-a ment el bérkiegészítésre, és leszögezte: ez az új ciklusban nem megy, éppen ezért is kérte fel a miniszterelnök Pálinkás József professzor urat - tette hozzá. Lázár jelzése szerint a fenntarthatósági szempontok a vidékfejlesztési pénzekre is ugyanúgy vonatkoznak. Nem a jelenlegi rendszerekbe akarunk ugyanis pénzt tenni. Ezért van az, hogy az 1300 milliárdos vidékfejlesztési program újratárgyalását kezdeményeztük - indokolta.

Ez a fontos bejelentés Lázár Jánostól!

Óriási túljegyzés van bizonyos pályázatokra - mutatott rá Lázár János. Tegnap este megjelent egy kormányhatározat. Egy új rendszert kell kidolgozunk a pályázatok értékelésével kapcsolatban, ezt tartalmazza egy most megjelent kormányhatározat - vezette fel fontos bejelentését Lázár János. Erről külön cikkünkben írtunk. Első elvárás: a pályázat értékelését csak állami tisztviselő végezhesse. Jelenleg 3000 ember végzi a pályázatok értékelését. Ezek újra kiválasztásáról van szó. A pályázatok kiértékelésénél nem lesz kiszervezés. Második: teljesen nyilvános értékelői szaknévsor kerül összeállításra. Döntéselőkészítő bizottság jön létre a minisztériumokból. A cél, hogy az értékelés átláthatóbb és elszámoltatható legyen - mondta. Minden döntésnek súlya és felelőssége van, mert ilyen méretű forrást valószínűleg utoljára tudunk felhasználni. Ugyanazok nyernek, ha megnézzük a pályázatokat. De mi több nyertest szeretnénk. Ehhez a forrásokhoz való hozzáférés átláthatóságát elengedhetetlenül fontosnak tartjuk - jelentette ki.


Lázár János a Portfolio Uniós Források 2016 című konferenciáján tart előadást. Forrás: Portfolio.

A részletekről

48 órán keresztül az NGM-es kollégák sírását hallgatom, hogy mi lesz, ha az előleggel lelép a vállalkozó - tért rá egy másik vitás pontra Lázár János. Az a cél, hogy az idén, hogy az elérhető keret 48%-a legyen kiírva. 4300 milliárd forintnyi pályázat van jelenleg kiírva az új ciklusból. Az idei évre 2048 milliárd forintos kifizetést célzunk - sorolta a konkrét számszerű célokat a miniszter.

A cél, hogy 2018 végére a pénz jelentős része kifizetésre kerüljön

- jelentette be. A gazdasági növekedésre vonatkozóan is ugyanis fontos célokkal rendelkezünk - tette hozzá.

Lázár: hajlandók vagyunk elvonni pénzt a TOP-ból

Fontos jelzést tett Lázár arra, amikor az önkormányzatok forrásfelhasználási hatékonyságát, illetve kockázatait taglalta, hogy a kormány hajlandó elvenni forrást a Terület és Településfejlesztési Operatív Program keretéből (1200 milliárd) a GINOP felé azért, hogy még több forrás kerüljön a kkv-khoz. Ez új elem, erre eddig nem tett még jelzést a kormány.

Csepregh Nándor, a tárca miniszter-helyettes már utalt rá, hogy a kormány nem engedi, hogy piaci alapú pályázati tanácsadókat a TOP-os pályázatokhoz és azért "csapott oda" a Miniszterelnökség a balatoni 310 milliárdos nagy fejlesztési keretnél, mert a kijáróemberek által jellemzett modellt akarja ellehetetleníteni. Ezzel együtt a tárca meggyőződése, hogy az államon belüli projektekért, pályázatokért az államon belül kell rendelkezésre állnia a pályázatírói és tanácsadói, lebonyolítói kapacitásnak.

A három legfontosabb kérdés

Az állam A gazdaság és A társadalom hogyan lesz versenyképes? - tette fel a kérdést Lázár János.

Bürokráciacsökkentés

Mégiscsak egy fenntarthatatlan állapot, hogy 4,4 millióan fizetnek adót és 1 millió embernek ebből az állam utal - vezette fel a bürokráciacsökkentés fontosságát a tárcavezető. Meggyőződése szerint ez mázsás kő az állam hátán. Csepreghy Nándor bátor volt, amikor 150 ezres mínuszról beszélt, amikor a közszféra leépítéséről beszélt. Ennek időtávja még lényeges, ami 5 év, azaz 2020-ig meg kell történnie. A leépítéshez uniós forrást vonunk be. 300 milliárd forintot tud erre költeni a magyar állam, ez fedezi a bürokrácia megreformálását - magyarázta, utalva a KÖFOP forrásokra.

Ezek fájdalmas döntések lesznek

- utalt a bürokráciacsökkentésre Lázár.

A gazdaság versenyképessége érdekében

60% megy a forrásokból a gazdaság versenyképességének javítására. Megvan a reményünk arra, hogy a GINOP programok jól hasznosuljanak a jövőben is. A K+F források 60%-ban munkabéreket fizettek az előző ciklusban. Valódi eredmény nem volt. Tanárok bérkiegészítése volt jellemzően és tiltott állami támogatás zajlott. Bizonyos nagyvállalatoknak a jövedelmezőségét javította ez a forrás - indokolta ezen a téren a változtatásokat Lázár János. Készek vagyunk azonban transzparens vitákra a pályázatok területén - árulta el. A visszatérítendő támogatásokra térve kijelentette: hogy ez hogyan jusson el, ez lehet vita kérdése, de mi az MFB szerepét látjuk itt fontosnak. De a legsúlyosabb kérdés a tőkehiány kérdése. Magyarországon ugyanis tőkehiány probléma van, a legtöbb kisvállalkozás esetében.

Ma a magyar bankszektor egy része, a nemzeti körben lévő bankok kivételével, a külföldi bankok piros lapot mutatnak a hitelekre éhes vállalkozásoknak

- mondta.

A tervek

Összeállt, hogy mire és mikor akarjuk elkölteni az uniós forrásokat - folytatta a kormány terveivel. A mostani keret biztos, a 2020 utáni helyzet bizonytalan. Nekem az a véleményem, hogy valami lesz, a hozzáférés sokkal nehezebb lesz és közvetlen gazdaságfejlesztési forrás nem lesz - vetítette előre. Az új felállás néhány ágazatot sújtani fog: így az agrártámogatások esetében, az infrastruktúrafejlesztések terén - vélekedett. Megjegyezte: a franciák nagy támogatói a magyar gazdáknak, de ez jogos is Trianon után. Fontos, hogy jól használjuk fel a forrásokat. Nem tudjuk ugyanis, hogy 2020 után milyen források állnak majd rendelkezésre. Fontos felelősség, hogy a források kifutása után hogyan lesz Magyarországon gazdasági növekedés. Elismerte, hogy az elmúlt években nem történt versenyképességi javulás relatív szinten a hatalmas források bevonása ellenére. Mert valami nem volt rendben a pénzek elköltésével - húzta alá.


Uniós források: ez a pénz a mienk, nem ajándék

Az első hétéves fejlesztési ciklus többet segített a társadalomnak, mint a gazdaságnak. 2010-ben a kormánynak nem volt lehetősége tartalmi változtatásra. Kérdés, hogy ez milyen hatásokkal járt a gazdaság számára. Ennek a vizsgálatára felkértek egy nemzetközi tanácsadó céget - mondta Lázár János. 2014-2020-as időszakban nem lehet szempont a pénz kifizetése. Az előző időszakban a pénz kifizetése volt a fontos - emlékeztetett.

Ez a pénz nem ajándék

- hangsúlyozta utalva az uniós forrásra. 3000-4000 milliárdot teszünk be az EU kasszájába, marad 5000 milliárd forint nettó módon. Ezen kívül nagy veszteséget és tőkekivitelt jelent az országból, hogy megnyitottuk az EU országainak a határainkat - mondta. Nem kapunk mi semmit se az Európai Bizottságtól, ha mérleget vonunk - emelte ki.

A külföldi vállalatok nagy nyertesei voltak eddig az uniós forrásoknak. Ezzel visszakerül a pénz a magországokba. Ez nem egy vélelem, hanem egy tudatos politika. Mivel a kohéziós országok nehezen férnek hozzá a pénzhez. Brüsszel szándékosan olyan nehéz bürokratikus akadályokat állít fel, amiért nem könnyű hozzáférni a pénzekhez. A szabályokkal pedig megakadályozzák, hogy a források magyar vállalkozásokhoz kerüljenek. Ez a pénz nem a Bizottságé, hanem a mienk. Ennek az árát megfizetjük, a gazdasági szuverenitásunk korlátozásában - fejtette ki Lázár János.

Lázár János: 19-re lapot húztunk, de sikerült

Lázár János tárcavezető korábbi idézetekkel kezdte előadását, mely szerint a 2013--2015-ös időszakban több sajtóorgánum és ellenzéki képviselő, valamint az Európai Bizottság is arra figyelmeztetett, hogy forrásvesztés fenyegeti Magyarországot.

Erre válaszul Lázár János közölte:

  • 9200 milliárd forintnál fog megállni a jóváhagyott kifizetési összeg. Ez 108%-os arány Magyarország esetében.
  • Szlovákiában 1,2 milliárd euró elvesztése fenyeget.
  • Csehországban 1 milliárd euró elvesztése fenyeget.
  • Romániában 74%-ot sikerült kifizetni.
70560 projekt részesült támogatásban Magyarországon - sorolta. 2007 és 2010 között mindössze 904 milliárd forintot fizetett ki a 9600 milliárd forintból. 2013-ban 1700, 2014-ben 1850 milliárd, 2015-ben több mint 2000 milliárd forint kifizetésére volt szükség - tette hozzá. Ennek feltétele volt az uniós források intézményrendszerének átalakítása - emlékeztetett.

Elismerte, hogy ez rendkívül kockázatos vállalás volt, 19-re húztunk lapot, de sikerült. A tartalmi tanulságait vegye a parlament napirendre

- ezt javasolta.

Lázár már tavaly ősszel is javasolt egy parlamenti vitanapot a 2007-2013-as ciklus eredményeinek megvitatására, de ez végül karácsony előtt nem került sorra, elhalasztották a tavaszi parlamenti ülésszakra. Így tehát ez nem felejtődött el, csak későbbre halasztódik.

Ezért különlegesek az EU-források

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzőjének előadásával kezdetét vette a Portfolio Uniós Források 2016 című konferenciája, ahol előadást tart Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter "A fejlesztéspolitika eddigi eredményei és a fő irányok 2020-ig" címmel. Tovább a cikkhez
Ola
New Yorki tőzsde
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
európai uniós zászló európai bizottság