Lázár János fontos bejelentéseket tett
Uniós források

Lázár János fontos bejelentéseket tett

Portfolio
A fejlesztéspolitika eddigi eredményei és a fő irányok 2020-ig címmel tartott előadást Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio Uniós Források 2016 című konferenciáján, majd a szakmai kérdésekre és felvetésekre is válaszolt. Célként emelte ki, hogy az uniós források gazdasági produktivitással járjanak, ez fontos elvárás lesz a pályázatokkal szemben. Csak így javulhat ugyanis az ország versenyképessége. A tárcavezető egyúttal fontos bejelentéseket is tett az uniós források tekintetében.


Fontosabb részletek
  • A könnyű pénzfelhasználás ideje lejárt, okosan, hatékonyan kell a 2014-2020-as forrásokat felhasználni, mert 2020 utáni időszak nagyon bizonytalan
  • A legsúlyosabb kritika a 2007-2013-as időszakkal szemben, hogy 9200 milliárdos keret kifizetése ellenére nem javult az ország versenyképessége az elmúlt években
  • A 7 éves keret nagy részét 2018 végéig ki kell fizetni, de ehhez a kormány számít a pályázati tanácsadói szakma tapasztalatára és tudására is
  • 2018 után lesznek az EU-s forrásokon kívüli növekedési hajtóerők, de emellett is törekedni kell a fenntartható projektek támogatására
  • Két nagybejelentés: hajlandó a kormány az önkormányzatok által felhasználandó TOP-keret elvonására a GINOP javára
  • Egy nyilvános pályázat elbírálói szaknévsort hoz létre a kormány, hogy a bírálatok is nyilvános, transzparens módon történjenek meg

Új uniós ciklus: vége a kóklerek időszakának?

A Portfolio Uniós Források 2016 című konferenciájáról itt számoltunk be részletesen. Tovább a cikkhez

És a végére még egy bejelentés

Egy kérdésre válaszolva megemlítette, hogy a kormány egy nemzeti tőkealap felállítására készül. Ez egy elkülönített alap lenne az állami költségvetésben állami forrásokból. Akár azt a célt is szolgálhatja, hogy az állam beszálljon a magyar tulajdonú kkv-kba maximum 49%-os tulajdonosként, amolyan csendestársként - jellemezte a tervet Lázár János.

Ebben a félévben ebben a kérdésben is döntést szeretnénk hozni

- jelezte.

Kérdések és válaszok

Előadását követően kérdésekre válaszolt Lázár János.

Első válaszában elismerte, hogy két éven keresztül mindent megtett a pályázati tanácsadó cégek ellen, de nem sikerült őket legyűrni. Amit nem sikerül legyűrni, annak állj az élére - idézett fel egy mondást ennek kapcsán. Érdemesnek tartja ennek az ágazatnak a szakértelmét is felhasználni. Egy másik kérdésre válaszolva elmondta, hogy van lehetőség a felülvizsgálatra a vidékfejlesztési támogatásoknál az előlegrendszer esetében érvényes biztosítékok rendszerében. Egy harmadik kérdésre kifejtette, hogy a magyar borágazat valóban sikerágazat. Arról is beszélt, hogy az operatív programokon belül van akkora rugalmasság, hogy ha bizonyos pályázatokra túljelentkezés van, akkor alkalmazkodjon a rendszer. A kormányzat egyébként folyamatos tárgyalásban van a borászat képviselőivel, főleg, hogy vidéki vállalkozásokról beszélünk.

Lázár javaslatai

A miniszter hiszi, hogy ezzel a 12 ezer milliárddal meg lehet változtatni az országot Erre azért van szükség, hogy versenyképesebb legyen az ország és fenntartható legyen a gazdasági növekedés. Én az együttműködés lehetőségét kínálom. Ne az asztal alatt vagy eldugott parkolókban történjenek az egyeztetések. A tárgyalások legyenek transzparensek. Ezekhez kérem segítségüket és támogatásukat - zárta előadását Lázár János.

Hogyan használjuk fel a forrásokat?

A könnyű pénzek időszaka megszűnik. Valós gazdasági produktivitást fogunk elvárni. Ez a vita folyamatos lesz - ismerte el a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Emlékeztetett: korábban bérkiegészítésekre ment sok pályázati pénz (mind állami intézményekben, mind a magánszereplőknél, itt a TÁMOP és TIOP programokat említette), de erre már nincs lehetőség. Beszéde korábbi szakaszában jelezte: a 2007-2013-as K+F források mintegy 60%-a ment el bérkiegészítésre, és leszögezte: ez az új ciklusban nem megy, éppen ezért is kérte fel a miniszterelnök Pálinkás József professzor urat - tette hozzá. Lázár jelzése szerint a fenntarthatósági szempontok a vidékfejlesztési pénzekre is ugyanúgy vonatkoznak. Nem a jelenlegi rendszerekbe akarunk ugyanis pénzt tenni. Ezért van az, hogy az 1300 milliárdos vidékfejlesztési program újratárgyalását kezdeményeztük - indokolta.

Ez a fontos bejelentés Lázár Jánostól!

Óriási túljegyzés van bizonyos pályázatokra - mutatott rá Lázár János. Tegnap este megjelent egy kormányhatározat. Egy új rendszert kell kidolgozunk a pályázatok értékelésével kapcsolatban, ezt tartalmazza egy most megjelent kormányhatározat - vezette fel fontos bejelentését Lázár János. Erről külön cikkünkben írtunk. Első elvárás: a pályázat értékelését csak állami tisztviselő végezhesse. Jelenleg 3000 ember végzi a pályázatok értékelését. Ezek újra kiválasztásáról van szó. A pályázatok kiértékelésénél nem lesz kiszervezés. Második: teljesen nyilvános értékelői szaknévsor kerül összeállításra. Döntéselőkészítő bizottság jön létre a minisztériumokból. A cél, hogy az értékelés átláthatóbb és elszámoltatható legyen - mondta. Minden döntésnek súlya és felelőssége van, mert ilyen méretű forrást valószínűleg utoljára tudunk felhasználni. Ugyanazok nyernek, ha megnézzük a pályázatokat. De mi több nyertest szeretnénk. Ehhez a forrásokhoz való hozzáférés átláthatóságát elengedhetetlenül fontosnak tartjuk - jelentette ki.


Lázár János a Portfolio Uniós Források 2016 című konferenciáján tart előadást. Forrás: Portfolio.

A részletekről

48 órán keresztül az NGM-es kollégák sírását hallgatom, hogy mi lesz, ha az előleggel lelép a vállalkozó - tért rá egy másik vitás pontra Lázár János. Az a cél, hogy az idén, hogy az elérhető keret 48%-a legyen kiírva. 4300 milliárd forintnyi pályázat van jelenleg kiírva az új ciklusból. Az idei évre 2048 milliárd forintos kifizetést célzunk - sorolta a konkrét számszerű célokat a miniszter.

A cél, hogy 2018 végére a pénz jelentős része kifizetésre kerüljön

- jelentette be. A gazdasági növekedésre vonatkozóan is ugyanis fontos célokkal rendelkezünk - tette hozzá.

Lázár: hajlandók vagyunk elvonni pénzt a TOP-ból

Fontos jelzést tett Lázár arra, amikor az önkormányzatok forrásfelhasználási hatékonyságát, illetve kockázatait taglalta, hogy a kormány hajlandó elvenni forrást a Terület és Településfejlesztési Operatív Program keretéből (1200 milliárd) a GINOP felé azért, hogy még több forrás kerüljön a kkv-khoz. Ez új elem, erre eddig nem tett még jelzést a kormány.

Csepregh Nándor, a tárca miniszter-helyettes már utalt rá, hogy a kormány nem engedi, hogy piaci alapú pályázati tanácsadókat a TOP-os pályázatokhoz és azért "csapott oda" a Miniszterelnökség a balatoni 310 milliárdos nagy fejlesztési keretnél, mert a kijáróemberek által jellemzett modellt akarja ellehetetleníteni. Ezzel együtt a tárca meggyőződése, hogy az államon belüli projektekért, pályázatokért az államon belül kell rendelkezésre állnia a pályázatírói és tanácsadói, lebonyolítói kapacitásnak.

A három legfontosabb kérdés

Az állam A gazdaság és A társadalom hogyan lesz versenyképes? - tette fel a kérdést Lázár János.

Bürokráciacsökkentés

Mégiscsak egy fenntarthatatlan állapot, hogy 4,4 millióan fizetnek adót és 1 millió embernek ebből az állam utal - vezette fel a bürokráciacsökkentés fontosságát a tárcavezető. Meggyőződése szerint ez mázsás kő az állam hátán. Csepreghy Nándor bátor volt, amikor 150 ezres mínuszról beszélt, amikor a közszféra leépítéséről beszélt. Ennek időtávja még lényeges, ami 5 év, azaz 2020-ig meg kell történnie. A leépítéshez uniós forrást vonunk be. 300 milliárd forintot tud erre költeni a magyar állam, ez fedezi a bürokrácia megreformálását - magyarázta, utalva a KÖFOP forrásokra.

Ezek fájdalmas döntések lesznek

- utalt a bürokráciacsökkentésre Lázár.

A gazdaság versenyképessége érdekében

60% megy a forrásokból a gazdaság versenyképességének javítására. Megvan a reményünk arra, hogy a GINOP programok jól hasznosuljanak a jövőben is. A K+F források 60%-ban munkabéreket fizettek az előző ciklusban. Valódi eredmény nem volt. Tanárok bérkiegészítése volt jellemzően és tiltott állami támogatás zajlott. Bizonyos nagyvállalatoknak a jövedelmezőségét javította ez a forrás - indokolta ezen a téren a változtatásokat Lázár János. Készek vagyunk azonban transzparens vitákra a pályázatok területén - árulta el. A visszatérítendő támogatásokra térve kijelentette: hogy ez hogyan jusson el, ez lehet vita kérdése, de mi az MFB szerepét látjuk itt fontosnak. De a legsúlyosabb kérdés a tőkehiány kérdése. Magyarországon ugyanis tőkehiány probléma van, a legtöbb kisvállalkozás esetében.

Ma a magyar bankszektor egy része, a nemzeti körben lévő bankok kivételével, a külföldi bankok piros lapot mutatnak a hitelekre éhes vállalkozásoknak

- mondta.

A tervek

Összeállt, hogy mire és mikor akarjuk elkölteni az uniós forrásokat - folytatta a kormány terveivel. A mostani keret biztos, a 2020 utáni helyzet bizonytalan. Nekem az a véleményem, hogy valami lesz, a hozzáférés sokkal nehezebb lesz és közvetlen gazdaságfejlesztési forrás nem lesz - vetítette előre. Az új felállás néhány ágazatot sújtani fog: így az agrártámogatások esetében, az infrastruktúrafejlesztések terén - vélekedett. Megjegyezte: a franciák nagy támogatói a magyar gazdáknak, de ez jogos is Trianon után. Fontos, hogy jól használjuk fel a forrásokat. Nem tudjuk ugyanis, hogy 2020 után milyen források állnak majd rendelkezésre. Fontos felelősség, hogy a források kifutása után hogyan lesz Magyarországon gazdasági növekedés. Elismerte, hogy az elmúlt években nem történt versenyképességi javulás relatív szinten a hatalmas források bevonása ellenére. Mert valami nem volt rendben a pénzek elköltésével - húzta alá.


Uniós források: ez a pénz a mienk, nem ajándék

Az első hétéves fejlesztési ciklus többet segített a társadalomnak, mint a gazdaságnak. 2010-ben a kormánynak nem volt lehetősége tartalmi változtatásra. Kérdés, hogy ez milyen hatásokkal járt a gazdaság számára. Ennek a vizsgálatára felkértek egy nemzetközi tanácsadó céget - mondta Lázár János. 2014-2020-as időszakban nem lehet szempont a pénz kifizetése. Az előző időszakban a pénz kifizetése volt a fontos - emlékeztetett.

Ez a pénz nem ajándék

- hangsúlyozta utalva az uniós forrásra. 3000-4000 milliárdot teszünk be az EU kasszájába, marad 5000 milliárd forint nettó módon. Ezen kívül nagy veszteséget és tőkekivitelt jelent az országból, hogy megnyitottuk az EU országainak a határainkat - mondta. Nem kapunk mi semmit se az Európai Bizottságtól, ha mérleget vonunk - emelte ki.

A külföldi vállalatok nagy nyertesei voltak eddig az uniós forrásoknak. Ezzel visszakerül a pénz a magországokba. Ez nem egy vélelem, hanem egy tudatos politika. Mivel a kohéziós országok nehezen férnek hozzá a pénzhez. Brüsszel szándékosan olyan nehéz bürokratikus akadályokat állít fel, amiért nem könnyű hozzáférni a pénzekhez. A szabályokkal pedig megakadályozzák, hogy a források magyar vállalkozásokhoz kerüljenek. Ez a pénz nem a Bizottságé, hanem a mienk. Ennek az árát megfizetjük, a gazdasági szuverenitásunk korlátozásában - fejtette ki Lázár János.

Lázár János: 19-re lapot húztunk, de sikerült

Lázár János tárcavezető korábbi idézetekkel kezdte előadását, mely szerint a 2013--2015-ös időszakban több sajtóorgánum és ellenzéki képviselő, valamint az Európai Bizottság is arra figyelmeztetett, hogy forrásvesztés fenyegeti Magyarországot.

Erre válaszul Lázár János közölte:

  • 9200 milliárd forintnál fog megállni a jóváhagyott kifizetési összeg. Ez 108%-os arány Magyarország esetében.
  • Szlovákiában 1,2 milliárd euró elvesztése fenyeget.
  • Csehországban 1 milliárd euró elvesztése fenyeget.
  • Romániában 74%-ot sikerült kifizetni.
70560 projekt részesült támogatásban Magyarországon - sorolta. 2007 és 2010 között mindössze 904 milliárd forintot fizetett ki a 9600 milliárd forintból. 2013-ban 1700, 2014-ben 1850 milliárd, 2015-ben több mint 2000 milliárd forint kifizetésére volt szükség - tette hozzá. Ennek feltétele volt az uniós források intézményrendszerének átalakítása - emlékeztetett.

Elismerte, hogy ez rendkívül kockázatos vállalás volt, 19-re húztunk lapot, de sikerült. A tartalmi tanulságait vegye a parlament napirendre

- ezt javasolta.

Lázár már tavaly ősszel is javasolt egy parlamenti vitanapot a 2007-2013-as ciklus eredményeinek megvitatására, de ez végül karácsony előtt nem került sorra, elhalasztották a tavaszi parlamenti ülésszakra. Így tehát ez nem felejtődött el, csak későbbre halasztódik.

Ezért különlegesek az EU-források

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzőjének előadásával kezdetét vette a Portfolio Uniós Források 2016 című konferenciája, ahol előadást tart Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter "A fejlesztéspolitika eddigi eredményei és a fő irányok 2020-ig" címmel. Tovább a cikkhez
WASHINGTON, DC - JULY 31: Federal Reserve Board Chairman Jerome Powell speaks  (Photo by Mark Wilson/Getty Images)
18 September 2019, France (France), Strassburg: Jean-Claude Juncker (l-r), President of the European Commission, and Michel Barnier, chief Brexit-negotiator of the EU.
Frankfurt Stock Exchange
Üzlet

Nagyot emelkedett a Mol

Kivétel nélkül erősödéssel zárták a szerdai kereskedést a hazai blue chipek.

BMW
Interspar hipermarket
török jegybank, getty
LAS VEGAS, NV - APRIL 28:  Chairman and President of the Trump Organization Donald Trump yells 'you're fired'
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
18 September 2019, France (France), Strassburg: Jean-Claude Juncker (l-r), President of the European Commission, and Michel Barnier, chief Brexit-negotiator of the EU.