Márciusban jönnek az új EU-s pályázati menetrendek
Uniós források

Márciusban jönnek az új EU-s pályázati menetrendek

Portfolio
Mit sikerült elérni az előző uniós támogatási ciklus során és mire számíthattunk a 2014-2020-as ciklusban? Ezeknek a fő kérdéseknek szentelt ma külön konferenciát a Portfolio "Uniós Források 2016" címmel, ahol Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is fontos bejelentéseket tett a témában. Az alábbi hírfolyamunkban végigkövettük a legfontosabb információkat, jelzéseket, adatokat.

Közvetlen brüsszeli források

Bózsik András a Magyar Fejlesztési Központ (MFK) igazgatói megbízottja részletesen mutatta be a közvetlen brüsszeli forrásokhoz kapcsolódó honlapokat és az általuk segített forrásszerzés menetét. Az MFK kormányhatározattal jött létre és feladatául tűzték ki a közvetlen brüsszeli forrásokról való tájékoztatást. Tulajdonképpen egy társadalmi közvetítő szerepet szántak a szervezetnek. Az MFK nem csak magyar pályázókat segíti, hanem kapcsolatban áll a környező országokkal és Brüsszellel is. Az MFK által üzemeltett oldal a palyazatokmagyarul.eu, ahol megtalálhatóak a közvetlen brüsszeli források és leírásai. Az igazgatói megbízott hozzátette, hogy a megújult honlapon az összes elérhető pályázatot meg lehet találni. A másik oldal, melyet az MFK üzemeltet az a nyeromagyarok.hu, ahol nyertes pályázatokat mutatnak be.

Közvetlen brüsszeli források

Visszatérítendő támogatások: 950 milliárd euró Vissza nem térítendő forrásokon belül: H2020 79 milliárd euró, melyből közvetlen kkv-hoz megy 3 milliárd euró. Bózsik András hozzátette, hogy Magyarország az előző ciklusban évi 14 milliárd forintnyi közvetlen forráshoz jutott. Míg a jelenlegi ciklusban H2020 tekintetében 241 nyertest számlálnak és 11,9 milliárd forintot tudtunk lehívni az elmúlt két év alatt.

A forrásszerzés menete

elemzés - információk begyűjtését tartalmazza forrástérkép - projektek validálása, GAP-analízis projekt fejlesztés - projekttervezés, fejlesztés projektmenedzsment - MFK csapata felügyeli Az MFK a teljes folyamat során nyújt segítséget és felügyeli az egész pályázati folyamatot.

Márciusban jönnek az új pályázati menetrendek

Dányi Gábor, helyettes államtitkár "Fejlesztéspolitikai irányok és pályázati kilátások" című előadásában röviden összefoglalta az operatív programok előrehaladását az új fejlesztési ciklus tekintetében. Majd kitért a célok eléréséhez kapcsolódó intézkedésekre és a rendelkezésre álló eszközök tárházára. Végezetül, pedig kifejtette véleményét a Közép-magyarországi régió szétválasztásáról. A hazai programozási időszakhoz kapcsolódó szabályrendszer módosításáról részletesen beszélt és említette, hogy ma jelent meg a Magyar Közlönyben két módosítás, mely az előleget és a projektértékelési rendszert érinti. Hozzátette még a bevezetőben, hogy a 10 Operatív Programból, csak az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) 2016-os Éves Fejlesztési Kerete (ÉFK) nem jelent még meg, de már folyamatban van. Első negyedév végére már ez is rendelkezésre áll. Hozzátette, hogy a tíz Operatív Program ÉFK-ban meghirdetni tervezett kerete 7 568 milliárd forint, amelyből az eddig meghirdetett konstrukciók kerete 4 311 milliárd forint, mely 174 pályázati felhívás között oszlik meg. Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programnál (EFOP) az év második felében lesz egy nagyobb pályázati dömping, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programnál (GINOP) arányosan kerülnek meghirdetésre a felhívások.

Az Operatív Programokhoz tartozó Éves Fejlesztési Keretek negyedévente módosíthatóak és jelezte, hogy most márciusban várhatók is a módosított ÉFK-k.

A projektek előrehaladásáról annyit említett, hogy március elejéig már 10 697 pályázatot nyújtottak be a pályázók összesen 2 370 milliárd forint igényelt támogatással. A támogatott projektek összesen 533 milliárdot tesznek ki. A szerződött összeg 274 milliárd forintot, a kifizetések jelenleg 12 milliárd forintot tesznek ki. A Közép-Magyarországi régió szétválásáról csak annyit említett Dányi Gábor, hogy a jelenlegi ciklust nem érinti. Ha elfogadják a javaslatot, akkor, már csak a következő 2020 utáni ciklusban alkalmazható, így 2 db NUTS 2-es szintű egység lesz (Budapest és Pest megye) a KMR helyett. Dányi az előadásában jelezte: az egyszerűsített költség elszámolásról zajlik az egyeztetés a Bizottsággal, azaz arról, hogy a maximum engedett 12,5%-os költségkörben ne külön-külön nyújtsák be a számlákat a kedvezményezettek (buszjegyek és hasonló tételekben), hanem összevontan és egyszerűbben. A FAIR rendszer működési problémái kapcsán megjegyezte, "álszent volna védeni a rendszert", de kiemelte, hogy havonta ígérnek egy javító csomagot, amit feltelepítenek. Így tehát folyamatosan javulni fog a rendszer minősége, használhatósága, működése. Dányi a Tóth István János korrupciókutató által bemutatott előadáshoz visszakanyarodva megjegyezte: amikor a felfutó pénzekkel kapcsolatban azt mutatják ki, hogy nő a korrupciós kockázat, akkor ezt a megállapítást érdemes ezt óvatosan kezelni. Érvelése szerint ugyanis ha a piac tudja, hogy mekkora torta lesz, akkor szinte törvényszerű, hogy emelkednek az árak. Ez egyszerűen a piaci kereslet-kínálat közgazdasági összefüggéseiből ered - hangsúlyozta. Császár Dániel helyettes államtitkár gondolatára rímelve azt is megjegyezte: bár valóban sokszor indokolatlan lehetett az egyajánlatos közbeszerzés, de sok esetben az ajánlattevők speciális ágazata, mérete miatt érthető is ez. Éppen emiatt ha az ilyen egyindulós ajánlatokat megtalálja egy automatikus rendszer, akkor az félremenő következtetésekhez is vezethet.

Az új pályázati rendszer eddigi tapasztalatai, jellemzői

A negyedik szekció egyik előadásában Tóth Ádám Ferenc, a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet (ECC) ügyvezetője foglalta össze, hogy pályázati tanácsadói szemszögből eddig mit tapasztaltak: Előrebocsátotta: "nem tudom alapból szidni a rendszert", mert ilyen brutális pályázati darabszámokat kezelni nem könnyű, így mi alapvetően nem a kritika hangjával élünk a 25-50 millió forinttól induló kkv-szegmens felőli visszajelzések és saját tapasztalatok alapján Szűkülnek a pályázati tanácsadók lehetőségei (pl., TOP-pályázatokból való kiszorulás), de mi nem panaszkodunk az ügyfelek összetétele miatt (feldolgozóipar) Jelezte: örülünk, ha tisztul a pályázati terep és kiszorulnak a kijáró emberek, mert ez rontja a források gyors és hatékony felhasználását is. A pályázati rendszer technikai szabályainak változása között az, hogy jogerős építési engedélyhez kötik a pályázatok benyújtását, összességében kedvező, mert ez az elhúzódó projekt megvalósítást küszöböli ki Ugyanígy üdvözölte a biztosítékmentességi és előleg lehívási szabályokat, illetve azt is, hogy a felhívások megjelenése és a beadhatósága között legalább 30 nap eltelik. Az ügyfél visszajelzések alapján hangsúlyozta: éhes a piac a pályázatokra, jelentős az igény az 500 millió forint feletti beruházásokra is, de egyúttal csalódottak a központi régióbeli pályázók a szűkös források miatt Jelezte: nagy az igény a telephely-fejlesztési pályázat iránt, és probléma, hogy vannak kiemelt és mellőzött iparágak A kedvező változások között például az egységes elektronikus pályázati felületet emelte ki (amelyen a VP-források szintén megjelennek) illetve azt, hogy az új alapítású cégek is könnyebben juthatnak forrásokhoz, igaz differenciáltan Ők úgy tapasztalják: a hiánypótlások pályázóbarátabb módon kerülnek elbírálásra (jellemzően elfogadja az ügyfélszolgálat ezeket), kedvezőtlen viszont például a K+F pályázatoknál, hogy a munka nem lett kevesebb, sőt nagyságrendekkel magasabb a munkaigény (sok lefagyás, több kitöltendő dokumentum, több pályázatnál akár 1 éven túl sincs válasz a kifogásra) Nagyon sok támogatási jogcím létezik, illetve nem látható, hogy egy adott pályázatra éppen mennyi igény ment be (aktuális statisztikai adatok nem nyilvánosak), az is gond, hogy nem jön automatikus email lejáró határidőkről, illetve emailes állásfoglalás is csak tájékoztatásnak felel meg

Összefoglalás

az ÉFK rendszere abszolút üdvözítő, a tervezhetőséget segíti, pl. az építései engedélyek beszerzésénél a jegybanki NHP több szempontból is alternatívája a pályázatnak a közbeszerzés, mint az elkövetkező év(ek) meghatározó tényezője nem ár-, hanem szolgáltatás alku Pest megye összességében nem kizárt (Dunaharaszti, Szigetszentmiklós, Gyál), ahogy a bérelt ingatlanon történő beruházás sem, hasonlóan a külföldi tulajdonoshoz javasolt az energetikai fókusz - foglalta össze előadása főbb üzeneteit Tóth Ádám.

Energiahatékonysági pénzek

Ságodi Attila a KPMG képviseletében beszélt a vállalati energiahatékonyság javításának irányairól. Kiemelte, hogy az Európai Unió energiastratégiája kiemelten foglalkozik az energiahatékonysággal, ami meghatározza a hazai energiapolitikai irányokat is. Az 2012/27/EU irányelv a következőket határozza meg ≥1,5% évenkénti energiaigény-csökkentés épületenergetikai hatékonyság növelése Energiahatékonysági tanúsítványok 3 évente nemzeti cselekvési terv Okosmérés bevezetése Kötelező nagyvállalati energiaauditok Fogyasztási adatok hozzáférhetősége Az EU irányelvét kiegészíti a 2015/LVII. ENERGIA-HATÉKONYSÁGI TÖRVÉNY, illetve kormányrendeletek és a cselekvési terv. Hozzátette, hogy a jelenlegi programozási időszakból energiahatékonyságra a KEHOP 5. prioritásában 190 milliárd forint áll rendelkezésre és a GINOP 4. prioritása áll a KKV-k energetikai fejlesztésére, melyek még nincsenek meghirdetve. Az Európai Unió energiahatékonysági vállalásai lényegesen ambiciózusabbak, mint a hazai célértékek. Ezek számokban kifejezve annyit jelentenek, hogy az EU 2020-ra vállalt célja 18%-os energia-megtakarítás, míg ez hazánkban csak 9%-os csökkenést jelentene. Iparágtól függően, a vállalkozások számára eltérő energiahatékonysági intézkedések, vagy azok kombinációi állnak rendelkezésre. Beavatkozási lehetőségek: Üzemvitel racionalizáció Energia-irányítási rendszer Meglévő technológia korszerűsítése Új technológia beépítése Technológia teljes cseréje A termelőiparban akár 3 TWh összesített energia is megtakarítható a termelést végző berendezések energiahatékonysági korszerűsítésével. A világítás esetében a legmagasabb a megtérülés ideje, körülbelül 11 év. A hazai kkv-szektor épületeinek energiahatékonysági korszerűsítésével jelentős villamosenergia- és földgáz-megtakarítás érhető el. Ha a KKV-k beruházási igényeit vizsgáljuk meg, akkor azt tapasztaljuk, hogy mikro- esetében 2, kis- 9, középvállalkozás esetében pedig 18 millió forintot szánnak az energetikai korszerűsítésekre. KKV szektor esetében a prioritási sorrend az Energiahatékonyság-növelő épületenergetikai intézkedések tekintetében: világítás hőszigetelés hideg-, melegvíz- rendszerek nyílászárók fűtési rendszerek megújuló energiaforrás Pályázatok fontos alapját képezi az energetikai audit, illetve az ISO 50001 rendszer bevezetése. Az ISO rendszer bevezetésének előnyei: Törvényi előírásoknak teljes körű megfelelés Jelentős energiaköltség-csökkenés Beépül a szervezeti működésbe Integrálható más irányítási rendszerekkel Folyamatosan (évenkénti monitoring)


A közbeszerzéseknél 130-320% közötti túlárazás is lehet

A 2009 és 2015 közötti közbeszerzéseket elemezte a Korrupció Kutató Intézet és ennek a legfőbb eredményeit mutatta be Tóth István János. Már előadásának elején sokkolta a közönséget: ahol van ártorzítás, ott annak a becsült értéke 130-320% közötti. Tovább a cikkhez

Változhat a nyertes cégek közbeszerzési kötelezettsége

Az új közbeszerzési törvény, illetve az abból fakadó, 25 millió forint feletti közbeszerzési kötelezettség kapcsán Karsai Tamás megjegyezte:

sok tízezres vállalkozói körre ráengedni a kbt kötelezettségeket, elég erős kételyeket ébresztett,

de közben indokolt is volt, hiszen az előző uniós ciklusban a Kbt. volt a neuralgikus pont, ami miatt sok pénzügyi korrekcióval szembesült a rendszer. Hozzátette: az ajánlatkérést nyilvánosságra kell hozni, ez növeli a támogatások transzparenciáját, megkönnyíti az IH feladatát is. Megjegyezte: az nagy kérdés, hogy ezt a transzparens árazási megoldást össze kell-e kötni a közbeszerzési kötelezettséggel is, vagy sem, hiszen például egy módosított közbeszerzés is lassíthatja a kifizetést a szabályrendszer kötöttségei miatt. Nemzetközi tapasztalatokat bemutatva megjegyezte (cseh és lengyel gyakorlat), a nemzetközi tapasztalatok alapján csak eszközként került bevezetésre az árajánlatok nyilvánossági követelménye, nem pedig a Kbt-t használják.

Éppen emiatt az NGM is erre tervez javaslatot tenni, így tehát könnyebb legyen a cégek számára a megnyert forrásokkal kapcsolatos projektek végrehajtása. Szavai szerint ezt hamarosan át is vezetik majd a 272/2014-es kormányhatározatba is.

Brutális a túligénylés, mi áll a háttér a GINOP-pályázatoknál?

Ezt a kérdést is feltette az előadása keretében Karsai Tamás, az NGM helyettes államtitkára. Érzékeltette ugyanis, hogy a két tavaly nyári GINOP eszközbeszerzési pályázatnál két hónap alatt arányaiban több igény jött be, mint amit előtte 9 év alatt az összevethető GOP-os adatokkal. Ugyanígy az eddigi két lezárt K+F+I pályázatnál mintegy 520 milliárd forintnyi támogatási igény jött be, ami szintén mintegy kétszerese annak, mint ami az előző 9 év alatt beérkezett (ELI nélkül). Ezen eredmények kapcsán azt rögzítette: fel kell mérnünk, hogy tényleg 2 évre írunk-e ki pályázatokat, vagy esetleg ennél sokkal rövidebb kapu lesz és aki befér, az jöjjön, aki nem, az kiszorul. Hangsúlyozta: a nagy pályázati igény mellett továbbra is nagyon erős szakmai szűrést kell alkalmazni és kiemelte, hogy ez adott is, hiszen a szakpolitikai felelős a DEB-ben nagyon erős szakmai kontrollt kíván gyakorolni. A szakpolitikai felelős többek között azért felelős, hogy megvizsgálja: a projekteknek van-e valódi innováció, illetve újdonságtartalma. Megjegyezte: az előértékelésnél "hullott a forgács rendesen", azaz már eleve sok gyenge minőségű projekt jött be, amely kiesett ezen előszűrés során. A két K+F+I pályázatnál a bő 500 milliárdos igény mellett csak 70 milliárd forintos a keret, így tehát óriási a túligénylés. Megjegyezte: bíznak benne, hogy megtalálják a megoldást, és ha más megoldás nincs, akkor ráemelnek a keretekre.

Nem kell megijedni az új közbeszerzési szabályoktól!

A gyors forráskifizetés nem mehet az átláthatóság rovására, azaz az uniós források mielőbbi kifizetését is szabályosan, transzparens felhasználás mellett kell megoldani - ezt a fő üzenetet fogalmazta meg a Portfolio mai konferenciáján az új közbeszerzési törvényről és tapasztalataitól szóló előadásában Császár Dániel. A Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára felvázolta a tavaly novemberben hatályba lépett új közbeszerzési törvény (Kbt.) főbb változásait, ezek okait és egyúttal igyekezett megnyugtatni azt a vállalkozói kört, amely a 25 millió forintos új korlát miatt jellemzően belefut a közbeszerzési kötelezettség lefolytatásába. Szavai szerint ettől nem kell megijedni, mert az új nemzeti eljárásrend egyszerűsége és átláthatósága segít a cégeknek egy új intézmény (faksz) mellett. Tovább a cikkhez

Pálinkás: Ennyi pénz a rendszerben még soha nem volt

2014 és 2020 közötti időszakban 1200 milliárd forint áll rendelkezésre kutatás-fejlesztés-innováció célokra - jelentette ki előadásában Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke. A professzor szerint ezért forráskoordinációra van szükség, ebben a tekintetben a hivatal a szakmai felelős. Tovább a cikkhez

Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program pályázati tapasztalatai és eredményei

A GINOP pályázati tapasztalatai és eredményei címmel tartott rendkívül fontos, a pályázók számára mindenképpen hiánypótló előadást Karsai Tamás, az NGM gazdaságfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára, amelyből csak néhány fontos adatot mutatunk most be:

Eddigi eredmények

Eddig összesen 42 felhívás jelent meg 865 Mrd Ft keretösszeggel a 2014-2020-as ciklusban, amelyből lezárult vagy felfüggesztve: 16 pályázat, 385 Mrd Ft kerettel beadható pályázat: 26 pályázat, 475 Mrd Ft kerettel

GINOP számok

9 250 támogatási kérelem érkezett 1 142 milliárd forint értékben, ebből közel 4 000 pályázat esetében már lezárult az értékelési folyamat. A lezárult értékelt pályázatokból 1 944 pozitív támogatói döntés született összesen 248 milliárd forint összértékben, melyből már 1 750 szerződött projektet számolnak 180 milliárd forint összegben. Az eddigi kifizetések összege 11 milliárd forintnál jár.

Pályázati felhívásokra beérkezett támogatási igények

GINOP 1.2.1 felhívás esetében 1 895 db igény érkezett 182 milliárd forintos összeggel. GINOP 1.2.2 esetében 2 688 db támogatási igény 65 milliárd forintnyi összeggel érkezett be. GINOP 2.1.1 felhívásnál 1 103 db, 369 milliárdot tesz ki. GNIOP 2.1.7 esetén pedig 2 508 db igény számolnak 159 milliárd forint összegben.

Hiánypótlások, kifogáskezelések

A beérkezett pályázatok elbírálásánál nagyon jelentős a hiánypótlások száma. A beérkezett támogatási igényeket figyelembe véve összesen a hatóság által kiküldött hiánypótlások aránya 77 %. Egy másik fontos szám a támogatott projektek aránya 26 %, amiből az is jól látható, hogy a hiánypótlások pontos teljesítése nagyban befolyásolja a támogatott pályázatok számát. A GINOP pályázatok esetében 1626 db pályázatot utasítottak el, 476 esetben érkezett kifogás az elutasításra, melyből 142 db lezárásra került. Karsai Tamás előadásában gyakorlati példákat is említett: a pályázók többsége hibásan küldi be a pályázatokhoz szükséges nyilatkozatot, hibás vagy hiányos árajánlatokat csatolnak, nem KKV-nak minősülő pályázók adnak be pályázatot, NAV végrehajtási eljárás van folyamatba a pályázó cég ellen, a pályázók által fejleszteni kívánt tevékenysége nem támogatható, illetve általánosságban elmondható, hogy az előírt hiánypótlások nem megfelelő teljesítése is ide tartozik.


Hogyan kaphatnak segítséget a vállalkozások?

A konferencia második szekciójában Palkó István, a Portfolio vezető elemzőjének moderálásával az új EU-ciklus finanszírozási lehetőségeit járták körül a panelbeszélgetés résztvevői. Laurinyecz Anita, az UniCredit Bank Hungary Zrt., Agrárfinanszírozás, Európai Uniós Kompetencia Központ és Közszféra Finanszírozás igazgatója alapvetően optimista, szerinte növekedni fog a banki hitelek iránti kereslet. A pályázati a nyertesek várhatóan igényelni fogják a banki társfinanszírozást. A kereslet növekedésének másik oka, hogy a vállalkozások részéről felfokozott várakozások voltak az EU-források irányába. Ezek azonban most lecsillapodtak és világossá vált, hogy vannak olyan szektorok, amelyek kiesnek a pályázati körből. Itt említette a szolgáltatószektort, a kereskedelmi cégeket és az ingatlanfejlesztőket. Ezek a cégek el fognak gondolkozni azon, hogy felülvizsgálják fejlesztési elképzeléseiket és megvalósítják önerőből és banki hitelből. Krisán László, a KAVOSZ vezérigazgatója úgy fogalmazott, hogy fontos elválasztani az uniós forrásokat a banki hitelektől. Felhívta a figyelmet arra, hogy ha kiesik idén az uniós pénz, akkor annak lesz érezhető hatása. Azt is hozzátette, hogy a vállalkozások hamarosan kénytelenek egyre inkább a bankjához fordulni forrás érdekében, mert kevesebb más forrás áll rendelkezésre. Fetter István, a CIB Bank Kereskedelemfinanszírozás és EU Szolgáltatások üzletágának vezetője úgy vélekedett a beszélgetés során, hogy azok a bankok lesznek a nyertesek az EU támogatásokban, amelyek az elsődleges finanszírozási funkció mellett másodlagos funkciókat is ellátnak, mint pályázatírás, pályázatmenedzsment. Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért, pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója pedig arról beszélt, hogy idén finanszírozási gödör előtt áll a magyar gazdaság, ezért is van szükség a jegybanki programokra. Emlékeztetett arra is, hogy a jegybank által vezetett magyar tőzsdei átalakítás során a finanszírozás új verziója is képbe kerül, a tőzsdei forrásbevonás. A BÉT ebben a tekintetben kiemelten kezeli a kkv-szektort, ezért reális opció lehet ezeknek a vállalkozásoknak ez a fajta forrásbevonás. A szakemberek mindannyian egyetértettek abban, hogy rendkívül fontos a jövő szempontjából a kiszámítható szabályozási környezet.


Optimisták a cégek

Fetter István, a CIB Bank Kereskedelemfinanszírozás és EU Szolgáltatások üzletágának vezetője a bank legutóbbi vállalati felmérésének eredményeit ismertette előadásának első felében. Ezek alapján szerinte a vállalkozások (kkv-k és nagyvállalatok is) optimisták, a kisvállalkozások közel kétharmada valamilyen pozitívumra számít. Terveik szerint technológiai korszerűsítésre és termelés bővítésére készülnek - emelte ki a szakember.


A banki szakember külön kitért előadásában az új ciklusban már kiírt pályázatokra, valamint a tervezett pályázati kiírásokra, így a résztvevők pontos képet kaphattak a rendelkezésre álló EU-forrásokról.


Klikk a képre!


Klikk a képre!
Fetter István előadásában kiemelte, hogy piaci megoldások is léteznek a forrás nyújtásában. Itt a saját forrású teljes körű finanszírozási megoldásokat említette, amelyek pályázati támogatásokhoz igénybe vehetők. Az elérhető finanszírozási megoldások között találhatók a támogatásokat megelőlegező hitelek, a tárfinanszírozó beruházási hitelek, az ÁFA finanszírozás és a pályázati bankgarancia. Ezen felül van jelen a jegybank növekedéstámogató programja. Ez a pályázati támogatások kiegészítő finanszírozásaként is felhasználható.

Krisán László keményen beleszállt

Nagyon szép és jó, ami eddig elhangzott a visszatérítendő támogatás kiosztásával kapcsolatban. Szép az, hogy arról beszélünk 2016 márciusában, hogy ki csinálja ezt, de valaki kezdje már el

- kezdte előadását Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Emlékeztetett arra, hogy 30 ezer állami nyertes volt az eddigi nyertesek közül és 23 ezer magánvállalkozás vett fel kombinált mikrohitelt. Ezzel támasztotta alá a jelenlegi intézményrendszer fontosságát Krisán. A forráséhség iszonyú volt, ezzel is összefügg, hogy bizonyos pályázatokra óriási a túljelentkezés. A lepattant gépekkel nem lehet újrakezdeni a vállalkozást, ezért keresik a forrást a vállalkozások - mutatott rá. Ha minden céget ledobálunk és kiszűrünk a pályázók közül, akkor gyorsan megtelik a temető - reagált Csepreghy Nándor miniszterhelyettes korábbi kijelentésére a KAVOSZ vezére.


Kiemelte: amíg van vissza nem térítendő támogatás, addig a magyar vállalkozó is ezt választja.

Ha az uniós forrásokat hamarabb kifizetjük, akkor azzal magunknak csinálunk jót. A vállalkozások üvöltenek ugyanis a pénzért. Ez nem választási cél szerintem a kormány részéről - mondta.

Az új ciklusban sem kap mindenki forrást - mutatott rá Krisán, megemlítve a nagyvállalatokat, valamint az agráriumban működő középvállalkozásokat. Vesztesek továbbá a főváros környéki települések - húzta alá. Felhorkan bennem a düh a brüsszeli csinovnyikokkal szemben, amikor Pest megyét ellehetetlenítik. Az, hogy a VEKOP-ra ennyi pénz jut, az szégyen - jelentette ki a szakember. Mindegy, hogy milyen macska fogja meg az egeret, csak fogja meg valamelyik. Induljunk meg ezeknek a pénzeknek a kifizetésével - javasolta a vezérigazgató, aki szerint inkább előbb kezdjük el az operatív programok közötti átcsoportosítást, mert ez hosszú folyamat Brüsszellel. Krisán László előadásában kiemelte: a forráshiány felől egyre inkább tőkehiány felé mozdul el a szektor. Ma amikor egy kisvállalkozás akarna pénzt a bankjától, akkor a bank azonnal elzavarja haza. Ha viszont egy tőkeprogrammal meg van támogatva egy cég, akkor a bank azt mondja, hogy rendben, adok neked hitelt. Ezért fontos, hogy legyen tőke a vállalkozásoknál - emelte ki.

MFB: rövidesen jönnek a visszatérítendő források egy jobb rendszerben

Az a célunk, hogy a lehető leghamarabb és a legszélesebb körben elindítsuk a 2014-2020-as visszatérítendő uniós forrásokat egy jobb elosztási rendszerben és ez várhatóan az idei második negyedévtől meg is történik - hangsúlyozta a Portfolio mai Uniós Források 2016 című konferenciája keretében tartott előadásában Kovács Zsolt. Az alapok alapja funkciót betöltő Magyar Fejlesztési Bank vezérigazgató-helyettese jelezte, hogy a forráselosztási hálózat felállítását szolgáló MFB Pontokra vonatkozó közbeszerzési pályázatnál rövidesen eredményt hirdetnek és egyúttal jelezte: ha azt látják, hogy az új rendszer sem fedi le tökéletesen az országot, akkor nyitottak a változtatásra. Tovább a cikkhez

Így zajlik az Uniós Források 2016 konferenciánk



Lázár János fontos bejelentéseket tett

A fejlesztéspolitika eddigi eredményei és a fő irányok 2020-ig címmel tartott előadást Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Portfolio Uniós Források 2016 című konferenciáján. Tovább a cikkhez

Megtisztul a szakma a kóklerektől

A konferencia első szekciójának "Az előző uniós ciklus tanulságai és kilátások az új ciklusban" című panelbeszélgetését Nestor Andrea, a KPMG kormányzati tanácsadási üzletágának egyik vezetője moderálta. Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese véleménye szerint a 2007-2013-as uniós ciklusnak kettős a mérlege. Véleménye szerint, a források kifizetése tekintetében egyértelműen sikerről beszélhetünk a sokáig látott pesszimizmus ellenére is, mind a szakmában mind pedig a médiában. A 2010-2013 közötti időszakról úgy beszélt, hogy hatékonytalan és akkor azt mondták, nem leszünk képesek lehívni a forrásokat. Ezzel szemben 2010-ben már a teljes ciklus keretösszegének 70%-a lekötött volt döntésekkel. A kormány akkor azt a döntést hozta, hogy a cél a teljes rendelkezésre álló keret lehívása. Jelenleg ott tartunk, hogy a teljes keret mintegy 108%-át fizettük ki, ami a visegrádi országok között messze a legmagasabb, a lengyeleknek 101-102%-os sikerült kifizetni - mondta el Csepreghy Nándor a Portfolió Uniós Források 2016 című konferenciáján. Továbbá elmondta, hogy folyamatosan egyeztetnek a piac szereplőivel a pályázatok tartalmáról, illetve a formai kereteiről is. Hozzátette: nem tudjuk és nem is akarjuk megtiltani, hogy a vállalkozók bevonjanak pályázati tanácsadókat, emlékeztetett arra, hogy a kormány korlátozta az elszámolható költségek mértékét és körét. Pető Gábor, a MultiContact Consulting Kft. ügyvezetője szerint a forrásfelhasználás valóban sikerként könyvelhetjük el, de a hatékonyság már kérdéses. Véleménye szerint a forrásokat a kormány a beruházásokra adja, de azokat fenn is kell tartani, és ez inkább a költségvetési szerveknél lényeges kérdés. Az infrastruktúra fenntartásához tehát a költségvetésnek ehhez forrásokat kell majd folyamatosan biztosítani, ez pedig fontos szempont lesz abban, hogy végső mérleget tudjunk vonni a hatékonyságról. Hozzátette, hogy nagyon örül annak, hogy a kormány megtisztítja a szakmát a kóklerektől és a kijáró emberektől, mert sok van belőle. De ezután azt javasolja, hogy dolgozzanak együtt és akár akkreditálják a pályázatíró cégeket, mint a közbeszerzési tanácsadókat. Tardos Gergely, az OTP Bank vezető elemzője meglátása az, hogy akkor pörögtek fel az EU-források, amikor a magyar gazdaság nagyon törékeny állapotban volt. Jelenleg pedig ott tartunk, hogy már széles bázisú növekedésről beszélhetünk, hiszen az ingatlanpiac is kezd magára találni. A jövőben lehetőség nyílik a tankönyvi monetáris politika folytatására (megemelkedett tartalékok, csökkenő devizaalapú sérülékenység), tehát a lényeg, hogy akkor emeljen kamatot, amikor az infláció ezt indokolja, vagy akkor csökkentse, amikor erre a növekedési-inflációs kockázatok indokot adnak. Reményeink szerint a magyar gazdaságpolitika át tud állni egy sokkal kevésbé sérülékeny környezet melletti működésre - vetítette előre. Véleménye szerint 2019 után a források hiányának gazdaságlassító hatása lehet. Erre az időszakra biztosan kell számítanunk egy lassulásra, de azért az biztató, hogy egyre szélesedő növekedés mutatkozik, ami elég sokáig is tarthat. 2020-ra pedig mindenki megcsinálja a házi feladatot a globális gazdaságban, azaz alapvetően egy támogató külső környezetben működhet majd a magyar gazdaság - vetítette előre. Kovács Zoltán, a Rekontir BPM Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, hogy az valóban dicséretes, hogy sikerült lekötni a forrásokat, de az, hogy ez mennyire fenntartható, ezt még nem tudjuk. Továbbá megemlítette, hogy azoknál a beruházásoknál, amelyeknél a piaci szempontokat nem kellően vették figyelembe, ott a fenntarthatóság kérdése komoly problémákat okozhat. A miniszterhelyettes szavait kiegészítve elmondta, hogy nemcsak eszközök beszerzésére, hanem épület beruházásokra is szükség van. Továbbá hozzátette, hogy nagyon sok térségben lát jelentős igényt modern infrastrukturális fejlesztések támogatására, hiszen csak eszközökkel és technológiafejlesztéssel nem lehet megteremteni a modern termelés alapjait. A gépberuházások volumene jelentősen megugrott a tavalyi beruházási statisztikák alapján - hívta fel a figyelmet Baksay Gergely, az MNB Költségvetési és Versenyképességi Elemzések Igazgatóság igazgatója, ami kedvező és erre a célra továbbra is érdemesnek tart forrásokat allokálni. Véleménye szerint nem egyes évekbeli lehívások összege a lényeg, hanem összességében kell vizsgálni a lehívott forrásokat. Az MNB abban bízik, hogy a hitelezés lehet a motor. Az első panelbeszélgetésben résztvevők arról is beszélgettek, hogy 2020-ig a gazdaságfejlesztésre szánt 60%-os arány be fog állni, ugyanis most jelenleg már 4311 milliárdnyi pályázat áll a pályázók rendelkezésére. Továbbá elmondták, hogy most kezdi beárazni a piac azt a tavalyi ígéretet, hogy ami nem segíti a növekedési célokat, a foglalkoztatást, a gazdaságfejlesztést, azok nem kaphatnak uniós forrást. Felhívták a figyelmet arra is, hogy most tényleg ez az utolsó 5 éves időszak, ahol meg kell erősödni és hatékonyan kell felhasználni a forrásokat, mert 2020 után már nem számíthatunk ilyen mértékű támogatásra. Hozzátették, hogy kifejezetten az eszközfejlesztésre és a tőkehelyzet rendezésére van szükség, illetve kellene néhány húzóágazat régiós szinten, amely versenyképes.

Véleményük szerint nem kapjanak olyan cégek uniós forrásokat, amelyek egy nulla százalékos hitelt sem tud kigazdálkodni, hiszen nem szociális ellátó rendszert kell fejleszteni, hanem a gazdaságot.



Itt a teljes program!

Itt elérhető a Portfolio Uniós Források 2016 című konferenciája. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter "A fejlesztéspolitika eddigi eredményei és a fő irányok 2020-ig" címmel tart előadást 10 órakor.

Ezért különlegesek az EU-források

Szükségünk van külső forrásokra

Balatoni András a külső források magyar gazdaságban betöltött szerepéről beszélt előadásában. Felhívta a figyelmet arra, hogy a régió és ezen belül Magyarország is tőkeszegény ország: az eurózónában a GDP-re jutó tőke aránya 3% felett áll, a magyar tőke/GDP arány 2,5% alatt van.

Van egy elképesztő gap a közép-kelet-európai régió és az eurózóna között

- emelte ki a szakember, aki szerint ezek után a legfontosabb kérdés, hogy miből ruházzunk be? Ha kívülről érkezik a forrás, akkor nem mindegy, hogy milyen jellegűek.

A külföldi források típusai között említette a külföldi működőtőke beáramlását, a portfólióbefektetéseket, a hiteleket és végül az EU-forrásokat. Ennek kapcsán kiemelte, hogy az elmúlt években rendkívüli módon megnövekedett az EU-források beáramlásának szerepe és a legjobbkor érkezett ez a forrás.

Jókor érkezett az EU-forrás

Akkor pörgött fel, amikor a többi forrás negatív volt, vagy csökkent. Úgy álltunk abban az időben, hogy nem jön külföldiről forrás - említette meg. Közben pedig az államháztartás egyenlegében a kormány szigorú politikát folytatott, így élénkítésre nem volt sok lehetőség.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy az EU-források különlegesek abból a szempontból, hogy "kvázi ingyen vannak", mivel nincs kamata és nincs megtérülés.


Az EU-források hatása az állami beruházások volumenében volt látványos és "teljesen véletlen módon" a költségvetési beruházások mindig a választási években futnak meg



Ezért különlegesek az EU-források

Átmeneti lassulás jön

A kilátásokról szólva Balatoni András kiemelte: a következő időszakban nem lesz ennyi EU-forrás és ez már érezhető is, ugyanis az építőipari megrendelések állománya 50%-os mínuszban van. Előbb-utóbb az építőipar nehézségekkel néz szembe az uniós projektek kifutása miatt - mutatott rá.

Ebből kifolyólag mindenképpen lassabb gazdasági növekedés várható a következő 1-2 negyedévben átmenetileg. A CSOK-program, a jegybanki programok és némi fiskális élénkítés ezt a lassulást igyekszik tompítani, ám a 2016-os év egyszeri lassulása lesz a magyar gazdaságnak

- vetítette előre.

Klikk a képre!

A magyar gazdaság idei lassulását jelzi előre Balatoni András tájékoztatása szerint az általuk készített leadING HUBE indikátor. A beruházási volumen és az építőipari termelés várhatóan visszaesik és ez magával húzza a GDP-t is.

Veszélyben a kormány egyik legfontosabb ígérete

Bár a kormány számtalan alkalommal megígérte, hogy az új EU-s pénzek 60 százalékát közvetlenül gazdaságfejlesztésre fordítja, a Portfolio elemzése szerint ez az arány egyelőre csak 28-47 százalék között alakulhat az idén év végéig megnyíló pályázatok alapján. Azt látjuk ugyanis, hogy rengeteg felhívás csak meghatározott intézményi körnek és jórészt állami feladatok fejlesztésére szól - kiemelt felhívások -, de a standard és egyszerűsített eljárásrendű pályázatok között is sok olyat találtunk, amely a címe alapján nem közvetlen gazdaságfejlesztést szolgál. A jövőre megnyitandó további pályázatokkal persze a legoptimistább esetben még megközelíthetné a kormány a bűvös 60 százalékos arányt, de sokkal nagyobb az esély, hogy ettől végül jócskán elmarad. Tovább a cikkhez
BenzinGázolaj
hollandia_nyugdíjasok_getty
GettyImages-1177537643
GettyImages-1180841559
Népszerű
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
GettyImages-800536520