Ez Magyarország utolsó esélye - Élünk vele?
Uniós források

Ez Magyarország utolsó esélye - Élünk vele?

Barta Balázs
Magyarország a 2007-2013-as források felhasználását követően nem tudott előbbre lépni a nemzetközi versenyképességi rangsorban. Vajon a Visegrádi Négyek többi tagja és a szomszédos Románia hogyan teljesített? És mitől lesz ez másképpen 2014-2020 végére?
Az előző hét éves fejlesztési időszakban a pénz égetésére fókuszáltunk a minőség helyett, csak azért, hogy le tudjuk hívni a támogatásokat, miközben versenyképességben nem léptünk előbbre - mondta Lázár János miniszter a Portfolio múlt heti konferenciáján. Miközben a jelenlegi időszak kiírásai várhatóan az utolsó ilyen jellegű támogatások, ezzel együtt is erősen hasonlítanak a korábbiakra - tette hozzá.

"Fedezd fel a különbséget a két kép között" is lehetne a feladványa az alábbi két alábbi ábrának. Pedig a két kép között rengeteg terv, 7 év és 150 milliárd euró kifizetett és felhasznált támogatási összeg van csak a Visegrádi Négyek és Románia vonatkozásában...

Ez Magyarország utolsó esélye - Élünk vele?
A két ábra esetében a sötétkék a legmagasabb érték, világoszöld a legalacsonyabb, míg a szürke esetében nincsen adat.

Természetesen lehet reális következtetés, hogy idő kell a megkezdett folyamatok beéréséhez. Előfordulhat, hogy olyan területekbe történtek befektetések, melyek középtávon mutatják meg jótékony hatásukat. Feltehető, hogy amennyibe a versenyképesség különböző elemeibe történtek a befektetések, ami esetleg hosszabb távon rajzolódik ki.

Ennek realitásáról a következő, a versenyképességi rangsort mutató ábra tanúskodik (értelemszerűen a magas érték rosszabb helyezést jelent, így kivételesen a lefelé menő tendencia a kívánatos):

Ez Magyarország utolsó esélye - Élünk vele?
Ez alapján Magyarország 2007 óta folyamatosan rontotta a versenyképességét, Szlovákia a válságot követően ugrásszerűen romlott. A térségben egyetlen szereplő van, aki jelentősen javította versenyképességben a pozícióját, az pedig Lengyelország, mintegy 25 helyet javítva a cseh szintet érte el. Ugyanúgy két csoport van, mint 10 évvel korábban, csak mi már a szlovákokkal és a románokkal alkotunk egy gyengébb egységet.

A mérleg egyik oldalán áll a versenyképességi változás, másikon pedig a ráfordított Európai Uniós forrásból történt befektetések. Ezen költések aránya operatív programok mentén rendszerezetten a következőképpen néz ki a kiválasztott országokban:

Ez Magyarország utolsó esélye - Élünk vele?
Az értékek az operatív programok összegének megoszlását egy-egy országon belül mutatják. Az operatív program tartalmi alapon való összevonása az összehasonlíthatóság érdekében történt. Egyértelműen látszik, hogy a lengyelek jelentősen koncentráltabban költöttek, mint bárki más.

Akkor már csak az a kérdés, hogy ott történtek-e versenyképességi fejlődések, ahová az Európai Uniós források mentek? Van-e olyan eleme a fejlődéseknek, amiből tanulhatunk a többiektől, főleg a lengyelektől és csehektől?

Ennek vizsgálatához a Világgazdasági Fórum Globális Versenyképességi Index, illetve annak részelemei lesznek a viszonyítási pontok, a támogatási időszak előtti és utáni évekből.

Ez Magyarország utolsó esélye - Élünk vele?
A táblázat adatai az összetett mutató fő elemeit tartalmazza. Kritika az "egyszámos rangsor" értékeléssel szemben, hogy valamennyi vizsgált tényezőt azonos súllyal vesz figyelembe, valamint vannak közöttük adminisztratív eszközökkel közvetlen és rövidtávon változtathatóak, és indirekt módon, középtávon fejleszthetőek. Ezért kiemelésre kerültek a meghatározó részterületek. A színek a változás tendenciáját emelik ki.

Milyen következtetések látszanak 10 év alatt?

  • Mindegyik ország sikeresen stabilizálta a gazdaság fő mutatóit, azaz a makroökonómiai környezetet (infláció, költségvetési szigor, árfolyam kiszámíthatóság)
  • Mindegyik ország veszített gazdaságának innovációs képességéből - a cseh a legkevésbé -, jóllehet erre mindenki jelentős forrásokat költött a támogatásokból
  • Üzleti kifinomultság tekintetében (melynek tartalma pl. a versenyelőny jellege, beszállítók minősége és mennyisége, értékteremtési láncban betöltött szerep) Magyarország óriási veszteséget szenvedett el, Romániával kerülve egy szintre
  • Intézményi és politikai bizalom hazánk és Szlovákia esetében zuhant nagyot, míg Lengyelországban jelentősen erősödött, mely a makroökonómiai mutatókkal együtt okozta az összetett rangsorban való előbbre lépésüket
  • Emberi erőforrás vonatkozásában (elemei az egészségügy és oktatás), a térségben egyedülálló ráfordítások nem hoztak előbbre lépést, és a leggyengébbek lettünk a visegrádi országok között (pl. matematikai és tudományos oktatásban a 13. helyről a 75. helyre estünk vissza)

Annak érdekében, hogy összehasonlítható legyen, milyen ráfordítások történtek Csehországban, hogy a 35. helyet el lehessen érni - ahol mi 10 éve voltunk -, érdemes megnézni, ki mennyi és mire költött ennek érdekében az elmúlt hétéves periódusban.

Ez Magyarország utolsó esélye - Élünk vele?
Azaz a csehek közvetlenül innovációra 2.7 milliárd eurót költöttek a mi 842 millió eurónkkal szemben. És azt is fókuszáltan, nemzetközi szintű kutató központok fejlesztésére. Nyilván ettől várják majd a cégeik hatékony fejlesztési, tudományos hátterét, európai szinten.

Miközben mi a kutatás-fejlesztésre költött pénzek 60%-át bérekre és bérkiegészítésekre költöttük, szintén Lázár János miniszter meglátása szerint is. Vagy idézhetjük Pálinkás Józsefet is, aki szintén a Portfólió konferenciáján beszélt arról, hogy a magyar kutatás-fejlesztési projektekkel szemben gyakori kritika, hogy éppen csak a kutatás és a fejlesztés hiányzik belőle.

Mi a következtetés? Hogyan tovább ezek után?

Összességében 2014-2020-ban az előbbre lépés érdekében az (1) intézményi és politikai bizalom megerősítése mellett a (2) vállalkozások innovációs képességére építése a költségelőny helyett, és az (3) oktatás eredményességének fejlesztése szükséges. A kérdés, hogy mennyiben tükrözi ezt vissza a források tervezett megoszlása. Valamint a többi ország milyen irányban kíván haladni?

Ez Magyarország utolsó esélye - Élünk vele?
Az értékek az operatív programok összegének megoszlását egy-egy országon belül mutatják. A színek a korábbi hétéves időszak arányaihoz képesti változást jelzik. Az operatív program tartalmi alapon való összevonása az összehasonlíthatóság érdekében történt.

Láthatóan a Visegrádi Négyek és Románia más-más utat választott továbbra is az előbbre lépés érdekében. A hazai fejlesztések a vállalkozás-fejlesztésre és innovációra helyezik a hangsúlyt - az előzmények ismeretében nyilván támogatandó módon. A következő kihívás annak felhasználási módjában van. Másrészt a politikai és intézményi bizalom megerősítése, az oktatás helyzetének javítása nélkül önmagában ez nem fog megoldást hozni.

Vállakozás-fejlesztést és innovációt tekintve mindenképpen érdemes olyan országok példáját tekinteni - természetesen a Visegrádi Négyek is fontos, de azon túl is lépve -, akik jelentősen előbbre tudtak lépni, illetve folyamatosan az élmezőnyt alkotják. Természetesen más tulajdonosi szerkezetek - nálunk a vállalkozások 3,5%-a van külföldi tulajdonban, és a hozzáadott érték 50%-át állítják elő -, más középvállalkozói szektor méret - osztrák középvállalkozások súlya - és a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerep - német gépgyártás kihelyezett műhelye - van mindenhol.

Ezért sok tanulás után Brüsszellel meg kell tudni állapodni a leghatékonyabb megoldásban. Mivel utolsó esélyünk külső forrásból fejleszteni, utána már a saját tartományi pénzből előbbre lépő bajor, lombard, felső-ausztriai cégekkel kell önerőből versenyezni. És kórházat, oktatást fejleszteni. Addig pedig jövedelem-teremtő beruházásokat kell alkalmaznunk.

Mindannyiunk érdeke, hogy az ezévi kiírási tapasztalatokat már év végén lássuk, és a szükséges módosításokat az év közben szerzett új nemzetközi ismeretekkel megtegyük.

Továbbá az alulfinanszírozott intézményeink bérpótlásaként tekinteni az Európai Uniós fejlesztési forrásokra, vagy közintézmények amortizáció-pótlására költeni, nehezen megbocsátható hiba lenne.

Azon területek, ahol mindenképpen előbbre kell tudni lépni (zárójelben a helyezés)
  • Vállalkozások vezetésének színvonala (131.)
  • Innovációs kapacitás (131.)
  • Marketing színvonala (105.)
  • Értékteremtési lánc kiszélesítése (105.)
  • Vállalkozások kutatás-fejlesztési ráfordítása (97.)
  • Hazai beszállítói kapacitás és képesség fejlesztése (84.)
  • Versenyelőny minőségi jellege (87.)
Barta Balázs, ügyvezető igazgató, Pannon Gazdasági Hálózat
Frankfurt Stock Exchange
The logo of the OECD - Organisation for Economic Co-operation and Development
BÉT-Hiventures_2
shutterstock_564998512
Bales of waste paper
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. szeptember 25.
Követeléskezelési trendek 2019
2019. október 1.
Öngondoskodás 2019
2019. október 16.
Budapest Economic Forum 2019
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Pénzügyi modellező

Pénzügyi modellező

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Tőzsdetanfolyam
Légy tudatos a pénzügyeidben, vedd a saját kezedbe az irányítást.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól.
Gyopáros Alpár, Csorna és térsége fideszes országgyûlési képviselõje, a modern települések fejlesztéséért felelõs kormánybiztos beszédet mond a premontrei apátság idõsotthonának alapkõletételi ünnepségén 2019. augusztus 16-án.