Átláthatóbb rendszer kiépítése volt a fő cél
Május végétől jelentkezhetnek az EU-s pályázatok állami értékelési rendszerébe az államigazgatás különböző berkeiben dolgozó szakértők, amely változást tavasszal két párhuzamos rendezvényen egyszerre jelentette be Orbán Viktor kormányfő, illetve Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője.Az új személyekkel feltöltött rendszerrel az volt a kormány fő célja, hogy ki lehessen küszöbölni az előző uniós ciklus pályázati visszaéléseit, illetve értékelési rendszerbeli hibáit. Számos brüsszeli vitánk ugyanis abból adódott, hogy problémákat talált az Európai Bizottság a nyertes uniós projektek kiválasztási rendszerében (kik és milyen szempontok szerint nyertek) és ez a kormányzati feltételezések szerint azzal függött össze, hogy az egyes minisztériumok pályázatértékelői stábjába "beépült" a pályázatírói lobbi, illetve különböző személyi összejátszások, lényegében korrupciós esetek történtek.
A világosan deklarált cél az volt, hogy átláthatóbb, transzparensebb és elszámoltathatóbb szervezetben értékeljék a 2014-2020-as ciklus legtöbb pályázatát, melyek közül egyes felhívásokat hullámszerűen "meglovagolhattak" a csupán pénzszerzést szem előtt tartó pályázók is.
"Tiszta" emberek jelentkezését várták, akár értékelési tapasztalat nélkül
Az elszámoltatható pályázatértékelés érdekében külön jogviszonyt köt az új értékelői adatbázisba jelentkező állami alkalmazottakkal a Miniszterelnökség, közben pedig emailjeik és telefonjaik titkosszolgálati megfigyelésének lehetőségére figyelmezteti őket.A szigorú kontrollért cserébe viszont azt ígéri, hogy az alapjogviszonyban évente megkereshető pénzt ezzel a hullámszerűen jelentkező értékelési munkával pluszban még meg tudják keresni.
Mivel az eredetileg megcélzott 3000 fős új állami pályázatértékelői stáb lassan akart összeállni, ezért júliusban lazított a feltételeken Miniszterelnökség, így egyes szakterületeken már lehetővé tette, hogy az éves alapfizetés dupláját is megkereshessék a regisztrált szakértők, sőt kivételes esetekben akár még ennél többet is.Az új rendszer arra épített, hogy a minisztériumi pályázatértékelőkön kívüli, az előéletüket illetően "tiszta", de a pályázatokban akár tapasztalatlan, más állami szakterületeken már bizonyított emberek jelentkezzenek a különböző uniós pályázatok értékelésére. A cél az volt, hogy ők majd néhány hetes kiképzés után, nemzetbiztonsági megfigyelés mellett eldöntik, hogy az egyes felhívásokon ki nyerhet és ki nem. Ezzel párhuzamosan tudomásunk szerint a minisztériumok égisze alatti Irányító Hatóságok pályázatértékelői stábjainak megtiltották a jelentkezést épp a fenti célok érvényesülése érdekében.
Nem volt tolongás, jött a gyökeres fordulat
Július 20-án a tárca azt jelezte érdeklődésünkre, hogy addigra 850-en regisztráltak az új rendszerbe, azaz a megcélzott 3000 fős stábméretnek még mindig csak alig a harmadánál jártunk és míg egyes tudományterületekre sokan, addig más területekre nagyon kevesen jelentkeztek.Utóbbi a pályázatértékelési rendszer hatékony működését, illetve az EU-pénzek gyors kifizetését veszélyeztette és meglátásunk szerint ez lehetett az a fő kiváltó ok, ami miatt az elmúlt hetekben gyökeres fordulat történt a rendszer felépítésében.
A Portfolio több forrásból származó információi szerint az történt, hogy a Miniszterelnökség kötelezővé tette az egyes tárcák égisze alatt működő Irányító Hatóságoknak, hogy meghatározott számú projektértékelőt jelöljenek saját hatáskörben az új értékelési rendszerbe. Az Irányító Hatóságok tehát abba a helyzetbe kerültek, hogy a nagy(obb) értékelési tapasztalattal rendelkező, de eddig eltiltott személyi kört kellett "megkérni" az új rendszerbe való jelentkezésre."Felhívták a munkatársaik figyelmét erre a lehetőségre"
A Miniszterelnökség a Portfolio részére küldött írásos válaszában csupán azt cáfolta, hogy az Irányító Hatóságok kötelezővé tették volna a munkavállalóik számára a regisztrálást (de a mi értesülésünk nem is erre vonatkozott, hanem arra, hogy a Miniszterelnökség írta elő az IH-knak, hogy mennyi értékelőt jelöljenek). A tárca válaszában arra emlékeztetett, hogy az állami projektértékelői rendszerről szóló törvény szerint:az alapjogviszony szerinti munkáltató nem kötelezheti munkatársait a pályázat benyújtására és az értékelések elvégzésére. Ez minden állami alkalmazott egyéni döntése, elhatározása kell, hogy legyen, hogy szabadideje terhére tud-e vállalni ilyen feladatokat díjazás fejében. Ennek alapján tehát sem a Miniszterelnökség, sem más minisztérium nem kötelezheti és nem is kötelezi egyetlen munkatársát sem az Állami projektértékelői felhívásra történő regisztrációra, csupán annyi történt, hogy az egyes szervezetek felhívták munkatársaik figyelmét erre a lehetőségre.
A tárca tehát azt cáfolta, hogy az IH-k nem tették kötelezővé saját munkavállalóik számára a jelentkezést, de ezt mi nem is kérdeztük, illetve állítottuk. A válasz utóbbi mondatában lehet a kulcs, hiszen a figyelemfelhívás gyakorlati következményét illetően megerősíti a Portfolio információit. A tárca válasza szerint ugyanis a nyári szabadságolások mellett is érdekes módon hirtelen közel 3000 új regisztráció futott be a Miniszterelnökséghez. A friss tájékoztatás szerint:Az állami projektértékelői felhívásra eddig több mint 3600-an kezdték meg regisztrációjukat, amelyből mintegy 1500 pályázat érkezett be. A pályázatok feldolgozása folyamatosan történik. Jelenleg mintegy 1135 pályázó rendelkezik pozitív döntéssel, velük a keretszerződések megkötése zajlik. Ennek eredményeképpen a szakértői névsor hétről-hétre bővül, annak függvényében, ahogy a keretszerződések aláírásra kerülnek. Jelenleg már több mint 500 fő került be a hivatalos névjegyzékbe.
Arra a kérdésünkre, hogy a friss számok alapján melyek a legnépszerűbb és legkevésbé népszerű tudományterületek, a tárca azt jelezte:a legnépszerűbbek a társadalomtudományok tématerületei, a legkevésbé pedig az orvostudományok, a művészetek és a hittudományi területek, de minden tématerületről vannak már jelentkezők.
A jelentkezések pontos megoszlását firtató kérdésünkre a tárca az alábbi grafikont is elküldte számunkra, amelynek adatait leolvasva kb. 4400 regisztrálás adódik:
Vissza a kiindulási helyzetbe (?)
A fenti stratégiai váltással lényegében az új rendszer előtti állapothoz térnénk vissza, azaz a tisztátalannak bélyegzett, de tapasztalt minisztériumi pályázatértékelői kört is bevonnák az értékelési folyamatba (mint ahogy egy tapasztalat nélküli pécsi középiskolai kémiatanárt is például egy K+F pályázat értékelésébe).
Arról, hogy valóban erről van-e szó és így az egész új rendszer sikeressége, életképessége kérdőjeleződhet meg, szintén megkérdeztük a Miniszterelnökséget. A tárca a válaszában egyrészt azt hangsúlyozta, hogy a 3000 fős új értékelői létszám elérése várhatóan az őszre összejön, és azt is újra hangsúlyozta, hogy:az alapjogviszony szerinti munkáltató, ahogy nem kötelezheti, úgy nem is tilthatja meg munkatársai számára a jelentkezést. Ennek eredményeképpen valóban előfordulhat, hogy lesznek olyan szakértők, akik korábbi belső értékelői tapasztalatukra építve jelentkeznek és részt vesznek az állami értékelési folyamatban. Az ő részvételük a rendszerben nem kizárólagos, az átláthatóságot nem befolyásolja, hiszen varhatóan egy-egy tudományterületen ők kisebbségben lesznek az egyéb szervezeteknél alapjogviszonnyal rendelkező, sikeresen pályázó értékelőkkel szemben. Ez a rendszer életképességét nem befolyásolja, nem kérdőjelezi meg.
Azt is megkérdeztük, hogy hogyan lehet együttesen kezelni azt a rendszert, amelyben egyrészt a minisztériumi apparátustól teljesen független, "tiszta" (és korlátozott tapasztalatokkal rendelkező) projektértékelők is dolgoznak, illetve velük együtt a minisztériumi apparátusban egyébként is pályázatértékelői területen dolgozó, nagyobb gyakorlati tapasztalattal rendelkező kollégák is.A tárca válaszában azt hangsúlyozta, hogy
Az állami értékelésben résztvevő szakértők minden egyes értékelésbe bevont felhívás tekintetében képzésen vesznek részt, amely segítségével - függetlenül a szakértő korábbi értékelő tapasztalataitól - a tartalmi értékelés elvégezhető. Ezen túl, mivel az állami értékelésbe a tartalmi értékelési szempontok vizsgálata került beemelésre, így az értékelők munkájához sok esetben nagyobb szükség van arra, hogy saját szakterületükön (építészet, gazdálkodástudomány, agrártudományok stb.) legyen meg a megfelelő tudás és tapasztalat, mintsem hogy korábban hány pályázatot értékeltek. A szaktudásuk és a képzésen megszerzett információk és segédletek segítségével minden értékelő képes lesz arra, hogy feladatát - amennyiben azt lelkiismeretesen teszi - az elvárt minőségben ellássa.
A fentiek alapján tehát a tárca nem tart attól, hogy a kétféle értékelői kör "működtetése" zavarokat okozna a pályázatok gyors értékelésében és így a kifizetési tempóban, illetve attól sem, hogy az eddig korruptnak feltételezett minisztériumi értékelői stáb újra elkezdi felhasználni személyes kapcsolatait, miután bekerül az új rendszerbe.
