Érdekel, mi lett volna Magyarországgal a brüsszeli pénzek nélkül?
Uniós források

Érdekel, mi lett volna Magyarországgal a brüsszeli pénzek nélkül?

Portfolio
Tavaly év végén a magyar GDP 5%-kal volt magasabb, mint ha egyáltalán nem használtunk volna EU-pénzt a 2007-2015 közötti időszakban - mutatott rá egy pénteken kiadott európai bizottsági jelentés. Ez azonban nem verte nagy dobra, hogy az említett 5% egyértelműen EU-csúcsot jelent, azaz a magyar gazdaságon lendítettek a legnagyobbat az uniós támogatások. Ez persze nem meglepő annak tükrében, hogy mi kaptuk az egyik legtöbb pénzt a gazdaságunk méretéhez képest. Az viszont kevésbé ismert, hogy az EU-tagok közül a magyarok egy főre jutó reáljövedelme nőtt meg a második legnagyobb mértékben az uniós támogatások hatására. Igaz közben nálunk romlott messze a legnagyobb mértékben a külkereskedelmi mérleg, mivel a kiosztott uniós milliárdoknak masszív importgeneráló hatása volt.

Verjük a mezőnyt, de csak a 2015 végi adattal

Ha egyetlen eurócentnyi uniós támogatást sem kapott volna Magyarország a 2007-2015-ös időszak során, akkor a GDP szintje 2015 végén 5%-kal alacsonyabb lett volna ahhoz képest, mint ami végülis kialakult - ez a rendkívül érdekes adat is kiderült abból az anyagból, amelyet minden ország esetén külön közzétett pénteken az Európai Bizottság és amelyről röviden már írtunk is.

Ennek átböngészése során eljutottunk egy olyan brüsszeli anyaghoz is, amely az összes uniós tagállam vonatkozásában is bemutatja, hogy mi lett volna velük EU-pénzek nélkül. Az alábbi ábra ezt szemlélteti egy bizottsági modellszámítás alapján (QUESTIII), és jól látszik, hogy

az alappályától való 5%-os magyar eltérés a legmagasabb minden tagállamot tekintve. A második helyen a lettek, a harmadikon a litvánok, a negyediken pedig a lengyelek állnak (4,3%).

Az is kivehető, hogy a 2007-2015 között itthon elköltött EU-pénzek hosszabb távú hatása hogyan néz ki: eszerint 2023-ban a magyar GDP-t emelő hatás még mindig 4,5%-os lehet, ami bár szép magasnak tűnik, de közben a lengyel GDP-emelő hatás ezt meg fogja haladni (5,7%). A bizottsági anyag szerint azért, mert ők a 2007-2015-ös időszakban jóval többek költöttek kutatás-fejlesztési és innovációs célokra, mint mi.

Érdekel, mi lett volna Magyarországgal a brüsszeli pénzek nélkül?
A bizottsági anyag szerint a 2004 után csatlakozott 12 kelet-közép-európai országban átlagosan 4%-kal emelték meg tavaly év végére a GDP-t az elköltött EU-pénzek. Nagyon érdekes azt látni, hogy a modell szerint ez a 4%-os GDP-emelő hatás időben hogyan alakult. Amint látható: a források minél gyorsabb lehívásával párhuzamosan a GDP-emelő hatás maximuma 2015 végére alakult ki, majd idén egy kis legörbülés következik be (a keresletet megemelő hatások kifutnak) és a végrehajtott beruházások hosszabb távú, kínálatot megemelő hatásai elkezdik kifejteni hatásukat, 2023 végéig pedig a K+F-re költött kiadások hatása is egyre jobban előjön.

Érdekel, mi lett volna Magyarországgal a brüsszeli pénzek nélkül?

Ritkán hallott összefüggés, hogy a 2007-2015-ös időszakban elköltött EU-támogatások a magyar lakosság egy főre eső reálbérét csaknem 4%-kal emelték meg 2015 végéig, ami az egész EU-ban a második legmagasabb hatás a lakosság pénztárcáját tekintve.

Az elsők a lettek, a harmadik-negyedik helyen pedig a litvánok és a lengyelek láthatók. Érdemes egyébként megjegyezni, hogy míg a lettek egy főre eső reálbére 2023-ig még tovább emelkedhet az alappályához képest, addig a mienk süllyedhet az EU-pénzek nélküli helyzethez képest.

Érdekel, mi lett volna Magyarországgal a brüsszeli pénzek nélkül?
Különösen érdekes az uniós kohéziós politika értelme és hatásossága/fontossága alátámasztására az alábbi ábra, amely szerint a teljes tényező termelékenység (a potenciális GDP egyik fontos komponense) közel 5%-kal nőtt az EU-támogatások hatására tavaly év végéig és 2023-ig is legalább 2,5%-os lesz az élénkítő hatása.

Érdekel, mi lett volna Magyarországgal a brüsszeli pénzek nélkül?
Az alábbi modellszámítás azt mutatja, hogy 2007-2015 között a Magyarországon elköltött EU-támogatások 2015 végéig mintegy 1%-kal emelték a magánberuházásokat, ami az észtek és a litvánok után a harmadik legmagasabb.

Érdekel, mi lett volna Magyarországgal a brüsszeli pénzek nélkül?
Végül különösen érdekes az alábbi ábra, amely szerint miközben a legmagasabb volt Magyarországon a sok EU-támogatás GDP-növelő hatása, aközben nálunk volt messze a legnagyobb a külkereskedelmi mérleget rontó hatása. Ez az EU-támogatásokból megvett rengeteg importtermékkel függhet össze, ami itthon politikusi körökben is keltett már visszhangokat, amelyek szerint az itthon elköltött EU-pénzből a gazdag nyugati országok itt megtelepedett leányvállalatait támogatjuk, azaz lényegében visszaáramlik a pénz egy része a donor országokba.

Érdekel, mi lett volna Magyarországgal a brüsszeli pénzek nélkül?
Katona Bence Hiventures
Vörös Tamás
Frankfurti tőzsde
HiVentures-Portfolio elso panelbeszelgetes generaciovaltas
borisjohnson
Bika
erzsébet-utalvány-cafeteria
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Délutáni webinárium MA
Praktikus tanácsok online tőzsdézéshez és kockázatkezeléshez.
Egészségügy másképpen
Amerikai, nyugat-európai kórházi ellátás, havi 7875 Ft-tól
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. október 17.
Portfolio-MAGE Ipar 4.0 konferencia 2019
2019. október 17.
Hiventures - Portfolio KKV Tőkefinanszírozás 2019
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
Sipos-Tompa Levente HiVentures MFB konferencia