Egy fillér sem jött még Brüsszelből - Orbánéknak lépni kellett
Uniós források

Egy fillér sem jött még Brüsszelből - Orbánéknak lépni kellett

Mivel idén még nem kért számlaalapú kifizetést Brüsszeltől Magyarország, így nem is kapott még EU-támogatást, és ezért kellett 800 milliárd forinttal felfelé megnyitni a 2016-os költségvetés uniós pénzekkel kapcsolatos fejezetét - tudta meg a keddi kormányhatározat hátterét a Portfolio. Egyáltalán nem biztos, hogy ezt a költségvetési mozgásteret teljesen kihasználja majd a kormány, mivel ha kedvező jeleket kap Brüsszeltől a következő hetekben (ezt vetítette előre a mai Kormányinfón Lázár János), akkor elkezdi kiküldeni a kifizetési igényét, és így a döntés nem ugrasztaná meg akár 800 milliárd forinttal az idei pénzforgalmi deficitünket. Éppen erre utalt a Nemzetgazdasági Minisztériumtól érkezett válasz is.

Kezelni kellett a likviditáshiányt

Amint megírtuk: egy keddi kormányhatározat 800 milliárd forinttal engedi felfelé megnyitni az idei költségvetési törvény uniós kifizetésekkel (strukturális és kohéziós pénzek) kapcsolatos főösszegét, ami brutális mértékű változtatást jelent.

Úgy tudjuk, hogy azért kellett meglépni ezt, mert a magyar hatóságok idén még egyáltalán nem küldtek ki költségnyilatkozatot az Európai Bizottságnak, így tehát nem is kaptunk még kifizetést a 2014-2020-as ciklus terhére Brüsszelből (az előlegeket leszámítva). Közben viszont idehaza már 1000 milliárd forint körül jár az új ciklusból a pályázók felé kiutalt összeg, így tehát nagyon szétnyílt az itthoni és a kintről kapott pénzáramlás közötti különbség. Olyannyira, hogy volt olyan Operatív Program, amelyben már egyáltalán nem tudtak fizetni a pályázóknak, azaz likviditási hiány alakult ki és éppen erre utalt a kormányhatározat címe is.

Mivel a 30%-ot meghaladta az uniós fejezet főösszegének felfelé kinyitása, ezért kellett hozzá a kormány jóváhagyása. Maga az eljárás nem számít rendkívülinek, az említett pénzáramlások ütemkülönbségének természetes következménye. Az viszont már sokkal érdekesebb, hogy miért nem küldött még ki egyetlen eurónyi költségnyilatkozatot sem Magyarország az Európai Bizottságnak, ha közben idehaza már 1000 milliárdos kifizetés teljesült (amiből kb. 300 milliárd forint tétel már vita nélkül elszámolható lenne a Bizottság felé költségként).

Miért alakult ki likviditáshiány?

Ez leginkább az óvatos kormányzati hozzáállásnak a következménye, mivel nem lehet pontosan tudni, hogy Brüsszel valóban teljesítené-e a kifizetési igényeinket. Amint október elején rámutattunk: a nyáron lezajlott GINOP auditnak olyan következménye is lehet, hogy a viták rendezéséig Brüsszel az összes 2014-2020-as uniós kifizetést felfüggeszti Magyarország felé.

Fontos, hogy csak olyan kifizetési tételt tud előbb megszakítani, majd felfüggeszteni Brüsszel, amely bekerül a rendszerébe. Márpedig a magyar hatóságok még semmilyen kifizetési igényt nem küldtek ki.

Amint megírtuk: a GINOP audit kapcsán most ott tartunk, hogy a magyar hatóságok elküldték a tételes válaszaikat a Bizottság által kifogásolt pontokra (sajtóhírek szerint a négy főbb problémás területből egy területen biztosan engedünk) és várják a Bizottság auditjelentésének előzetes szövegét. Ez ugyanis már jó indikációt ad arra, hogy Brüsszel hogyan áll a magyar kérdésekhez és érdemes-e kiküldenünk a költségnyilatkozatokat.

Lázár: konstruktív a brüsszeli hozzáállás A mai Kormányinfón Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője jelezte: tegnap volt egy videókonferencia a kormány és a Bizottság szakértői között és a magyar fél konstruktív hozzáállást tapasztalt a vitás kérdésekben Brüsszel részéről, így arra számít, hogy "a kollégáink megoldják majd a problémákat". Elmondása szerint az alábbi területeken vannak jelenleg viták: állami pályázatértékelői rendszer, döntési mechanizmusok, kiemelt projekteknek sorsa, előlegrendszer, elektronikus közbeszerzés ütemezése.

Amennyiben az auditjelentés kedvező brüsszeli megítélést tartalmaz majd, akkor a magyar hatóságok valószínűleg még idén elkezdik kiküldeni a költségnyilatkozatokat (amint jeleztük, ez most 300 milliárd forint körüli tételt jelent) és nem feltétlenül kellene kihasználni a most megnyitott 800 milliárd forintos költségvetési mozgásteret sem.

Mi lesz az idei deficittel?

Ha idén év végéig még 800 milliárd forintnyi kifizetést teljesítenének a hatóságok a magyar pályázóknak (ezzel elérhető lenne a Lázár János által minap említett 1600-1700 milliárdos kifizetési cél), de egy centnyi brüsszeli átutalás sem jönne, akkor pénzforgalmi szemléletben 800 milliárddal megugrana a deficit.

A Nemzetgazdasági Minisztérium tegnap azt közölte, hogy az első 10 hónapban 57,3 milliárd forint volt az összesített pénzforgalmi többlet (és ebben még nincs is benne a novemberre bekönyvelendő 181 milliárdos aszfaltügyi átutalás!), miközben a tárca még az október végén is 761 milliárd forintos idei pénzforgalmi deficitcélt adott meg. A kettő közötti különbség közel 820 milliárd forint, így tehát ha teljesen kihasználná a kormány a most engedélyezett 800 milliárdos pályázati kifizetési mozgásteret, még akkor sem érné el az év egészére megcélzott 761 milliárdos pénzforgalmi deficitet.

Fontos, hogy az adóbevételek éven belüli ciklikussága miatt az év végén jellemzően masszív többlet alakul ki az államháztartásban (ezt most az aszfaltügyi bevételek még tovább fokozhatják), így tehát

még a 800 milliárdos pályázati mozgástér teljes felhasználása mellett is alacsonyabbnak néz ki az idei pénzforgalmi deficit az éves hiánycélnál. Ez még a Varga Mihály által tegnap bejelentett, legalább 130 milliárd forintos idei költségvetési lazítás mellett is igaz és éppen ebbe az irányba mutat az NGM-től kapott pontosító válasz is:

Arra számítunk, hogy nemcsak az uniós módszertan szerint számolt, a GDP 1,7%-ában meghatározott hiánycél teljesülhet kedvezőbben, hanem a pénzforgalmi szemléletű hiány is érdemben alacsonyabb lehet, mint a jelzett 7-800 milliárd forintos érték. Miután a kormány értékeli ezt a kedvező helyzetet, dönteni fog arról, hogy saját hatáskörben hoz-e olyan intézkedéseket, amelyek kihasználják a költségvetési mozgásteret. Ehhez kapcsolódhat egyebek mellett az Eximbank feltőkésítése, az ipari park programra, valamint a Modern Városok Programra többletforrás juttatása. Mindezen kiadások hozzájárulnak a gazdasági növekedés gyorsulásához, a gazdasági szereplők helyzetének javításához.

Magyarország abban érdekelt, hogy az uniós források felhasználását a lehető leghatékonyabban valósíthassa meg, a különféle beruházások és fejlesztések pedig az össztársadalom érdekeit szolgálhassák. Tekintettel arra, hogy az uniós források kifizetését és a nemzeti büdzsében való elszámolhatóságát sajátos ciklikusság jellemzi, a kormány az egyes európai uniós programok megvalósíthatóságának garanciájaként a központi költségvetés terhére források átcsoportosításáról döntött. Ehhez, valamint az elkövetkezendő időszakban meghozandó, fent említett kormányzati intézkedésekhez a magyar gazdaság teljesítménye, illetve ennek köszönhetően a költségvetés növekvő mozgástere teremt lehetőséget, miközben továbbra is hangsúlyozzuk, hogy az államháztartás stabilitásának megőrzése, az államadósság csökkenése kiemelt fontosságú.



A fentiekből összességében tehát az következik, hogy ha év végéig itthon további 800 milliárd forintnyi pénzt kifizetnek a hatóságok a pályázóknak, de közben egyetlen centnyi uniós támogatás sem jön Brüsszelből, még akkor is elmaradhat az egész évre megcélzott 761 milliárd forinttól a pénzforgalmi hiány. Ennek oka az, hogy a büdzsé rendkívül jó helyzetben van, ömlenek be a különböző adóbevételek, miközben a kiadási oldalt eddig feszesen tartotta a kormány.
GettyImages-1167008922
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes
Furjes Balazs Budapest Liget projekt1500
100 forint shutter
onlinevásárláse-kereskedelem
mexikói katonák
wall street_shutterstock
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Westminster brexit brit kilepes tortenelmi dontes