Eltűnt a kisebb magyar cégek árbevételének negyede
Uniós források

Eltűnt a kisebb magyar cégek árbevételének negyede

Portfolio
Mintegy 5 ezerrel kevesebb a kis- és középvállalkozások száma Magyarországon és 25%-kal kisebb az együttes árbevételük, illetve 20%-kal a bruttó hozzáadott értékük akkor, ha a Központi Statisztikai Hivatal által kifejlesztett új módszertan szerint vizsgáljuk az itthoni cégvilágot. Ezek a jelentős eltérések úgy álltak elő, hogy a KSH túllépett a cégek klasszikus létszám alapú besorolási kategóriáján és bizonyos pénzügyi és önállósági mérési mutatókat is beépített a módszertanába. Jó hír: ez az új módszertan sem cáfolta meg azt az örvendetes folyamatot, hogy 2013 és 2015 között jelentősen nőtt a kkv-k és a náluk foglalkoztatott emberek száma, illetve az általuk elért árbevétel.

Az új módszer

Eddig a kis- és középvállalkozások statisztikai lehatárolása a kizárólag létszám-kategória szerint történt, de a KSH egy módszertani fejlesztést hajtott végre, mely alapján a társas vállalkozások esetében a létszámkorlátok mellett pénzügyi (éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg) és önállósági kritériumok (állami vagy önkormányzati tulajdoni hányad, illetve a vállalkozás kapcsolati viszonyain alapuló konszolidált határértékek meghatározása) egyaránt a kkv-kör lehatárolási kritériumait képezik. A kkv-státuszra vonatkozó adatok új, korábban nem elérhető adatforrásokból származnak, így a visszavezetés csak 2013-ig lehetséges, amikortól ezek az információk rendelkezésre állnak. A partner- és kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó információk megszerzése, az erre épülő konszolidált adatok előállítását adminisztratív források felhasználásával oldották meg.

Mi az a KKV? Magyarországon a kis- és középvállalkozások (kkv) fogalmának meghatározását, fejlődésük támogatását a 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: kkv-törvény, kkvtv.) szabályozza, amely a 2003/361/ EK rendelkezéseit emelte át a magyar jogrendszerbe. Eszerint azon szervezetek sorolhatók a kkv-k közé, amelyek összes foglalkoztatotti létszáma nem éri el a 250 főt, valamint éves nettó árbevételük 50 millió eurónál alacsonyabb forintösszeg, vagy a mérlegfőösszegük legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Nem tekinthető továbbá kkv-nak az a vállalkozás, amelyben az állam vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett tulajdoni részesedése - tőke vagy szavazati jog alapján - külön-külön vagy együttesen meghaladja a 25%-ot, illetve a vállalkozás kapcsolati viszonyain alapuló konszolidált létszám-, árbevétel- és mérlegfőösszeg-adatok meghaladják a fenti értékeket.

Néhány színes ábra és táblázat a legfontosabb adatok változásairól

Összeszedtük az új módszer szerint vizsgált kritériumok legfontosabb adatainak változását a 2013-2015-ig terjedő időszakban.

A lenti táblázatból jól látható, hogy mindhárom vizsgált évben az új módszertan szerint a KKV-k körébe tartozó szervezetek száma 0,7%-ponttal (5 ezer darabbal) kevesebb, mint a régió kategória szerint adódott. A foglalkoztatottak aránya némileg nagyobb mértékben, mintegy 6,0-6,8%-al (150 ezer fő) volt alacsonyabb az új módszertan szerint az egyes vizsgált években. Az árbevételt és bruttó hozzáadott érték esetében erőteljesebb lett az elmaradás az új módszertan szerint. Az árbevétel 25,8-26,9 %, azaz 51 840 milliárd forint helyett 37 910 milliárd forint volt. A bruttó hozzáadott érték pedig 19,1-20,3%, azaz 9 880 milliárd forint helyett 7 880 milliárd forint volt. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy a KSH új mérési módszertanával a kkv-k árbevételének negyede eltűnt Magyarországon.

A kis- és középvállalkozások együttesen mindhárom megfigyelt évben közel hasonló nettó árbevételt (2013-ban 34 017 milliárd, 2014-ben 36 272 milliárd, 2015-ben 37 909 milliárd forint) értek el Magyarországon. A kis- és középvállalkozások 2013-ban 6762, 2014-ben 7334, 2015-ben 7880 milliárd forint bruttó hozzáadott értéket hoztak létre.

Eltűnt a kisebb magyar cégek árbevételének negyede
A működő vállalkozások döntő része továbbra is a kis- és középvállalkozások kategóriájába tartozik. A számuk mindegyik vállalati kategóriában nőtt az előző évhez képest, leginkább (mintegy 60 ezerrel) a mikrovállalkozások száma. A szervezetszám tekintetében minden régióban mikrovállalkozások dominálnak, országos szinten a vállalkozások több mint 94%-a ilyen.

Az árbevételhez és a hozzáadott értékhez képest csekélyebb jelentőséggel bírnak a kis- és középvállalkozások által alkalmazott beruházások a vizsgált időszakban: a kkv-k a nemzetgazdaság összes beruházásának átlagosan mintegy 24,9%-át valósították meg, illetve a vállalkozások összes beruházásában sem meghatározó a szerepük, a három év átlagában mintegy 34,8%-os a részarányuk.

A kkv-körben foglalkoztatottak aránya 2015-ben 68,1% volt. Az összes nem pénzügyi főtevékenységű vállalkozási körhöz viszonyítva 2014-ben 0,3 százalékponttal csökkent.

Eltűnt a kisebb magyar cégek árbevételének negyede


Eltűnt a kisebb magyar cégek árbevételének negyede
A működő kis- és középvállalkozásokat erőteljes területi koncentráció jellemzi. Közép-Magyarország súlya kiemelkedő, tízből 4 szervezet itt található, a többi régió részesedése 8,0-11,4% között mozgott 2013 és 2015 időszakban.

Az ezer lakosra jutó kkv-k száma 2013-ban volt a legkevesebb (61,6), majd 2015-ig folyamatosan nőtt (68,5). Az egyes régiókat tekintve minden régióban emelkedett a kkv-k "sűrűsége". A területi koncentráció az ezer lakosra jutó kkv-k számánál szintén jól kivehető, az országos átlagot egyedüliként meghaladó Közép-Magyarországon 2013-ban ezer lakosra 86,3 kkv jutott, ez az adat 2015-re 94,6-ra nőtt. Az arányszám minden évben Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb (42,3-46,4). Az országos átlaghoz legközelebb Nyugat-Dunántúl adata esik (60,0-66,7).

Eltűnt a kisebb magyar cégek árbevételének negyede


Eltűnt a kisebb magyar cégek árbevételének negyede
2013-ban a működő kkv-k 62,9%-a társas, 37,1%-a egyéni formában tevékenykedett, míg 2014-ben a társas és nonprofit gazdasági társaság együttes aránya 60,9, az egyéniek aránya 39,1% volt. 2015-ben az egyéni vállalkozások részaránya tovább nőtt (43,6%), a társas vállalkozásoké csökkent (56,3%), a nonprofit gazdasági társaságoké pedig 0,1% volt.

A Budapestet is magába foglaló Közép-Magyarország kivételével az egyéni vállalkozások aránya mindhárom évben minden régióban felülmúlta az országos átlagot. Közép-Magyarországon - a fővárosi koncentráció miatt - a társas vállalkozások aránya kiemelkedő: 2013-ban és 2014-ben meghaladta a 75%-ot, és 2015-ben is közel 70%-os volt, míg a többi régióban az egyéni és társas vállalkozások aránya kiegyenlítettebb.

Eltűnt a kisebb magyar cégek árbevételének negyede
2013 és 2015 között minden régióban és országosan is nőtt a KKV-k nettó árbevétele.Közép-Magyarországon a kkv-k nagyobb arányban részesedtek az árbevételből (50%), mint a szervezetszámból (42%). Az árbevétel kkv-kategóriák szerinti összetétele régiónként kissé különbözött. A mikrovállalkozások az átlagosnál kisebb szerepet töltenek be Közép-Magyarországon. A kisvállalkozások részesedése az árbevételből Észak-Magyarországon volt a legalacsonyabb, Dél-Alföldön a legmagasabb. A középvállalkozások részesedése az árbevételből Közép-Magyarországon és Észak-Alföldön emelkedett ki.

Eltűnt a kisebb magyar cégek árbevételének negyede
A kkv-szektor beruházásai 2014-ben dinamikusan nőttek.A beruházási folyamatok alakulásában a vizsgált időszakban a legfontosabb tényező azonban az volt, hogy az uniós támogatásból megvalósuló, új tárgyi eszköz beszerzésben is érintett projektek kifizetései megnőttek 2014-ben. A bővülés ebben az évben elsősorban a gép-, berendezés-, járműberuházásokat érintette, ami egyébként is a legjelentősebb összetevő a kkv-k beruházásaiban.

A dinamikus növekedés 2015-ben már nem folytatódott, a kkv-beruházások lényegében stagnáltak a 2014. évi magas bázison. A 2015. évi beruházások volumene közel 20%-kal, 266,4 milliárd forinttal haladta meg a 2013. évit.A 2015-ben bekövetkezett beruházási teljesítményérték megtorpanás nem egyenlően érintette a kkv-szektort: a középvállalkozások lényegesen tovább tudták növelni (6,1%-kal) beruházásaikat ebben az évben.

Eltűnt a kisebb magyar cégek árbevételének negyede
Csanyi Sandor Prima Primissima dijatado
szergej lavrov oroszorszag
Elkezdődött a visszaszámlálás, május végén jön a Brain Bar
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
balatoni fejlesztes